Új Szó, 2020. január (73. évfolyam, 1-25. szám)
2020-01-03 / 2. szám
www.ujszo.com | 2020. január 3. KULTÚRA I 9 Legendás portrék, ismerős sorsok Az ÉLET/KÉP című Műcsarnok-beli kiállításon kiderült, hogy a 21. századnak is jól áll Keleti Éva stílusa VÖLGYI VERA Hat évtizedes, gazdag életműből válogatott Keleti Éva, a magyar fotóművészet egyik legismertebb alkotója legújabb kiállítására. A képeken a színház-, film- és tánctörténet legnagyobbjai és a fiatalok, akik kiemelkedő alakításaikról már megjegyezhetőkké váltak. Fotótörténet? Igen. Művészet? Igen. Korrajz? Igen. De nem csak ezért jó látni a retrospektív tárlatot a Műcsarnokban. A képekben ott van a saját történetünk is. S mert nagy művészek, nagy alakítások, nagy pillanatok köszönnek vissza a fotókról, fényképes igazolást kapunk arról, hogy a kor, amelyben felnőttünk, nemcsak azért volt jó, mert fiatalok voltunk - ami már önmagában is elégedettségre ad okot hanem azért is, mert értékes volt. Vagy mai fordulattal élve: értéket teremtett. És ezt Keleti Éva meg is mutatja, sokféle módon, formában. Bár az is elég lenne, ha szépen elaraszolnánk a képek előtt, a kiállítás rendezői megsokszorozzák az élményt. Lendületes molinók hullámzanak a termek boltozatán, másfajta térművészetbe rendezve a képeket. Óriásplakátokon és keskeny paravánokon sormintáznak a képek. Az egyik leghíresebb táncfotográfia, az Extázis pedig fel van szeletelve, lapfuggöny lett belőle. Ahogy a műanyag csíkok a légmozgástól meglebbennek, mozogni kezd a kép, szinte táncol. Ha látogató az ötletben mélyebb értelmet keresne, bizony túljár a saját eszén. Ez ugyanis „csak” a kijárat. A termekben monitorok működnek több helyen, s mai neves fotográfusok vicces, szeretetteli történeteit hallgathatjuk Keleti Éváról. PENGE „A képek főleg a múltról szólnak, de eldöntöttem magamban, hogy megpróbáljuk a fiataloknak is elmondani, milyen volt az a művészvilág, amiben a képek készültek - mondja keleti Éva. - Ezért kerültek be a látványelemek, és egyebek között ezért készítettem a friss felvételeket.” Ahogy belépünk az első terembe, és szembenéz velünk Tímár József „bőröndös” alakja (1959) Az ügynök halála emlékezetes előadásából, elsodor az otthonosság érzése. Hisz ezt a képet szoborként látjuk, ha a Budapesti Nemzetibe vagy a Művészetek Palotájába visz ajegyünk. Két lépés, és Záray Márta, no meg Vámosi János ülnek egy régi rádiókészülék előtt. Hiába telt el annyi év, előjön a tizenéves kori pökhendiségem, mit nekem a régi nóta, az Illés a valóság! Egy teremmel távolabb ott vannak ők is, a fiatalság jóképüségével. És persze sorra jönnek a leghíresebb felvételek, amelyek beköltöztek a tudatunkba. Ruttkai Éva és Latinovits Zoltán páros portréja. Törőcsik Mari, ragyogó fiatalon a portrékon és jele„Kaszás Attilához hasonló tehetség ritkán születik. Minden alkalmat megragadtam, hogyfotografáljam őt. Szeretetre méltó, drága ember volt." Keleti Éva netfotókon. Garas Dezső, 1984-ből, fölötte, imponálóan minőségi társaságban Kaszás Attila nevet a látogatóra. Szlovákiából került Budapestre, a színművészetire. ,.Attila nekem édes gyerekem, kedvelt témám volt — emlékszik vissza Keleti Éva. - Béres Ilona felhívott azzal, hogy menjek el a főiskolára, a Cseresznyéskert vizsgaelőadásra, mert két zseniális fiatal mutatkozik be, az Eszenyi Enikő és a Kaszás Attila. Akkor ismertem meg és szerettem bele Attilába. Hozzá hasonló tehetség ritkán születik. Mindent tudott, mindent jókedvvel csinált, a színház iránt alázatos volt, csodálatosan énekelt. Minden alkalmat megragadtam, hogy fotografáljam őt. Szeretetre méltó, drága ember volt.” Ha időutazás, akkor annak nagyon barátságos és lelket melengető. Imponáló az is, hogy nem maradunk ott és mindörökre a hetvenes, nyolcvanas években, könnyedén siklunk át a mába. Tökéletes a harmónia akkor és most között. Mert aki képbe rögzíti nekünk az időt, ugyanolyan érzéHatárképlékenység Az interszexualitás egy állapot, összefoglalóan azoknak az embereknek a megnevezésére használatos biológiai nemi kategória, akik nem sorolhatók be egyértelműen a férfiak vagy a nők csoportjába. Őket a nemi identitás pontos meghatározása érdekében nem egyszer akaratuk ellenére vetik alá olyan a könnyebb azonosíthatóságot szolgáló teszteknek és beavatkozásoknak, amelyek fájdalmasok és megalázók. E procedúrák többek közt a női sportolókat is érinthetik, akiken kiugró teljesítményük miatt végeznek hasonló vizsgálatokat. A társadalmi és biológiai nem képlékenységét példázza Dora Ratjen magasugró története is. Ő az 1936-os berlini olimpián tűnt fel - Gretel Bergmann helyett indult, akit a Harmadik Birodalomban zsidó származása miatt tiltottak el a megmérettetéstől -, kimagasló eredményei voltak, de rövidesen kiderült, hogy férfi, ezért megfosztották érmeitől, rekordjaitól. Lesi Zoltán költő Dora Ratjen tragikus és sok tekintetben homályos történetét veszi alapul új, Magasugrás című verseskötetében. A szerepversek műfaji kódjait mozgósítva arra is kísérletet tesz, hogy a ’36- os berlini olimpiával, illetve a társadalmi nem diskurzusaival kapcsolatba hozható más karaktereket is megszólaltasson. A könyvben helyet kapó 34 szöveg nagy részét monológok és naplórészletek teszik ki, ugyanakkor a Magasugrás műfaji mintázatának fontos alakítói azok az írások is, amelyek formai jellegzetességeik alapján - döntően az aposztrophé alakzata, az aláírás és a címzés feltüntetése miatt - egy JUHÁSZ TIBOR KRITIKAI ROVATA meglehetősen szokatlan szövegcsoportba, a levélversekhez sorolhatók. Ezek Marcel Duchamp és Joseph Cornell fiktív, a koncepcióba finoman és átgondoltan illeszkedő levelezésébe nyújtanak betekintést. Az eszköztelen líranyelv fegyelmezett használata, valamint az alulretorizált megszólalásmód miatt a versek könnyen és gyorsan olvashatók, de a korabeli fotók és fotórészletek, illetve német és angol nyelvű új ságcikk-kivágatok lassítják a sodró tempójú olvasást, és elmélyült közelítésekre sarkallnak. Ugyanis a könyv a hordozója esztétikai megformáltságával teszi igazán érzékivé a befogadást. Ez Ricardo Portilho dizájnemek is köszönhető, aki úgy alakította ki a kiadvány vizualitását, hogy a példányokból síkban egy kollázst lehessen összeállítani, ami, megszüntetve ily módon az arculati elemek fragmentáltságát, azzal kecsegtet, hogy mélyebben megértjük Dora Ratjen történetét. Azonban ez nem lehetséges, hiszen ahogyan a szerepversek beszélői sem rejtik véka alá megnyilatkozásaik szubjektív voltát, úgy az idegen nyelvű cikkek is torzítanak a valóságon. Hiszen identitáspolitikai diskurzusok nyomai tapinthatók ki belőlük, így a kötetnek az interszexualitás mellett a hatalmi propagandagépezet működése, valamint a média és az egyén viszonya is fontos témája. Ricardo Portilho és Lesi Zoltán együttműködése gyümölcsözőnek bizonyult: közös vállalkozásuk a tavalyi év egyik legfigyelemreméltóbb kiadványa, amely németül és szlovákul is napvilágot látott. Lesinek van egy kiállítással egybekötött performanszsorozata is, az Egy ugrás és a homár, amelynek keretében a költő a Magasugrás verseinek ad hangot, hangfelvételeket és a példányokból készített kollázsokat hozva játékba közben. Ily módon a Magasugrás multimediális kontextusba ágyazódik, a biológiai és a társadalmi nemek közötti határok képlékenységével összefüggésben átlépi a műfaji és a mediális határokat, ekképpen több fronton is körültekintően viszi színre az interszexuális emberek ’30-as és ’40-es évekbeli mostoha helyzetét. Lesi Zoltán: Magasugrás, Palimpszeszt Kulturális Alapítvány és a PRAE.HU Kft., 2019. Értékelés: 9/10 MAGASUGRÁS kenységgel ábrázolja az embert és mindazt, ami emberi akár 1970-et vagy 2019-et írunk. Amikor is még egy, Szlovákiában felnőtt színész került Éva kamerája elé, a gútai születésű Telekes Péter. A képen Szatmári Liza színésznő társaságában látjuk, aki évtizedek óta a Vígszínház társulatának tagja. „Nagyon tisztelem a Szatmári Lizát, egyrészt a Ruttkai Évával való barátsága miatt, másrészt azért, ahogy a férjével, a nagyszerű színésszel, Szatmári Istvánnal éltek. Mintaházasság volt. Szatyi elment 1988-ban. Amikor néhány évvel később Telekes Péter a Vígben kezdett játszani, „örökbe fogadta” Lizát. És azóta törődik vele, rendszeresen látogatja. Úgy viselkedik vele, mint egy gyerek az anyjával. Én ezt nagyon tisztelem. Amikor a mostani Műcsarnok-beli kiállítás szóba került, két fotó biztosan kész volt a fejemben, az egyik Péter, ahogy Lizát átöleli. A másik Béres Ilona, Halász Jutka és Tordai Teri hármasa. Annak idején számomra alapfilm volt az Esős vasárnap, amiben ők hárman játszottak, így azt gondoltam, ha hajlandóak összeállni, akkor ez lesz a második frissen készült kép ezen a kiállításon.” Keleti Éváról minden róla szóló cikkben kiemelik, hogy 20-25-30 (a mennyiségben nincs konszenzus) év szünet után, mialatt egyáltalán nem fényképezett, 88 évesen újra elővette a kamerát, megtanulta a digitális technikát, és elkezdte járni az országot. Felkereste egykori kedves modelljeit - így Törőcsik Marit, Kulka Jánost, Szirtes Ágit, Hernádi Juditot -, akik a mai arcukat is bizalommal adták neki. És táncba hívta a fiatal színészeket. Kiderült, hogy a 21. századnak is jól áll Keleti Éva stílusa. ÉLET/KEP - Keleti Éva retrospektív kiállítása, Budapest, Műcsarnok. Február 2-ig látható. Mariah Carey négy évtizede a toplistán New York. Mariah Carey az 1990-es évek óta minden évtizedben egyszer feljutott egy számával a zenei toplista csúcsára. A popdívának most klasszikus karácsonyi dalával sikerült történelmet írnia a Billboard toplistáján, mivel ő lett az első előadó, aki négy különböző évtizedben is a toplista csúcsára került. Az énekesnő All I Want For Christmas Is You című száma, amely a népszerű Igazából szerelem című karácsonyi film betétdala lett, január első hetében is a Billboard 100-as toplistájának csúcsán állt az eladások, illetve a rádiós és streaming sugárzások alapján. A dalt 1994-ben játszották először, de 2003-ban, az Igazából szerelem című film megjelenésével újra felfedezte magának a közönség. A toplista csúcsára azonban csak 2019 végén jutott fel, annak köszönhetően, hogy változtak a Billboard toplistás számainak szabályai. Carey új \ zenés videót készített a számhoz, és most először kislemezként is kiadta CD-n. A Billboard szerint a karácsonyi dal Carey 19. toplista csúcsára jutott száma. (MTI)
