Új Szó, 2020. január (73. évfolyam, 1-25. szám)
2020-01-22 / 17. szám
8 KÜLFÖLD 2020. január 22. lwww.ujszo.com RÖVIDEN Börtön az Interpol volt vezetőjének Peking. 13,5 évi börtönbüntetésre ítélték Kínában Meng Hung-vejt, az Interpol korábbi vezetőjét, miután bűnösnek találták az ellene felhozott korrupciós vádakban-közölte az ügyét tárgyaló tiencsini bíróság. Meng 2016-tól állt a nemzetközi rendőrségi szervezet élén, de nem tudta kitölteni négyéves megbízatását, mert amikor 2018 szeptemberében hazalátogatott Franciaországból, a kínai hatóságok őrizetbe vették. Ezt követően lemondott posztjáról, majd tavaly júniusban bűnösnek vallotta magát az ellene felhozott vádpontokban. (MTI) Brexit: problémás kereskedelem London. Liam Fox volt brit külkereskedelmi miniszter szerint a brit EU-tagság megszűnése (brexit) után nem lesz lehetséges a teljesen akadálymentes kétoldalú kereskedelem az Európai Unióval. Fox a kormányzó Konzervatív Párt kemény vonalas brexittáborának befolyásos tagja, aki az előző brit miniszterelnök, Theresa May kormányában tavaly nyárig állt a külkereskedelmi tárca élén. Fox szerint, miután az Egyesült Királyság kilép az EU belső piacáról, nem lesz mód a tagsággal járó előnyök„kicsemegézésére”. (MTI) Rakéták csapódtak be Bagdadban Bagdad. Három kis hatótávolságú rakéta csapódott be Bagdadban az úgynevezett Zöld Zónában, ahol a legfontosabb állami intézmények és a nagykövetségek helyezkednek el. Az egyik rakéta az amerikai nagykövetség közelében ért földet. A nagy erőkkel védett övezetet ismételten érik ilyen támadások, amelyekért senki sem vállalta eddig a felelősséget. Feltételezések szerint Iránnal szövetséges milíciák állhatnak mögöttük. A nagyjából tíz négyzetkilométeres területű Zöld Zóna az iraki fővárost kettészelő Tigris folyó nyugati partján fekszik. (MTI) Gyerekeket öltek az orosz bombák Damaszkusz. Legalább 12 civil, köztük 7 gyerek halt meg tegnap orosz légicsapásokban Szíria északnyugati részén - számolt be az Emberi Jogok Szíriái Megfigyelőközpontja (OSDH) nevű szervezet. Az egyik légicsapásban, amely az Áleppó tartomány nyugati részén található Kfar Taalt érte, tízen vesztették életüket. Az áldozatok közül nyolc ugyanannak a családnak a tagja volt, hat gyermek - mondta a brit székhelyű szervezetet vezető Rámi Abder- Rahmán. A damaszkuszi kormány a polgárháborús Szíria 70 százalékát tartja ellenőrzése alatt. A 2011 óta zajló Szíriái konfliktusban több mint 380 ezren vesztették életüket és milliók váltak földönfutóvá. (MTI) Kemény klímacsata Davosban A Világgazdasági Fórumon Trump elnök kijelentette, a klímaaktivisták csak vészmadarak ÖSSZEFOGLALÓ Davos. A svájci Davosban elrajtolt az 50. Világgazdasági Fórum, amelyen az egyik legfőbb téma a környezetvédelem, a klímaváltozás elleni küzdelem. A fórumon az üzleti ólet mintegy 3000 döntéshozója vesz részt 117 ország képviseletében, köztük több tucat állam- vagy kormányfő. Kiemelt figyelem kíséri a 17 éves Grata Thunberget és a klímaszkeptikus Donald Trump amerikai elnököt. Az emberi tevékenységek okozta klímaváltozás tényével kapcsolatban közismerten szkeptikus Donald Trump amerikai elnök tegnap Davosban többek között bejelentette, hogy támogatja azt a kezdeményezést, amely egybillió fát ültetne el a következő tíz évben. A hasonló zöld állásfoglalásra ritkán kapható Trump ugyan neve említése nélkül, de elég nyíltan beszólt a beszéde alatt a közönség soraiban ülő svéd klímaaktivistának, Greta Thunbergnek, amikor arról beszélt, elutasítja a végítélet prófétáinak és az apokalipszis hírnökeinek állításait. Trump szerint nagyon hisz a környezetben, majd felsorolta, hogy mi mindent tett ez ügyben elnöksége során. A nemzetközi politikusok és gazdasági vezetők előtt Trump fél órán át gyakorlatilag az amerikai gazdaság és belpolitika történéseit foglalta össze, és beszélt arról is, hogy a legtisztább levegőt és vizet szeremé a világon. Az elnök beszéde élesen szembement az idei davosi fórum közhangulatával, melynek fő témája a környezeti pusztítás kérdése volt. Ehhez képest Trump arról beszélt, ez most az optimizmus ideje, amit többek között az amerikai gazdaság és energetikai szektor teljesítményével indokolt. A klímaaktivistákkal kapcsolatban elmondta, ezek a vészmadarak mindig ugyanazt akarják, teljes hatalmat ahhoz, hogy az életünk összes aspektusát uralhassák, átalakíthassák és irányíthassák, ennyiben szerinte a múlt bolondjósainak utódai ők. Nem sokkal Trump beszéde után Greta Thunberg beszélt a fórumon, aki szintén nem nevezte meg Trumpot, helyette azt kérdezte a világ vezetőitől, vajon mit mondanak majd a gyerekeiknek, miért hagyták őket AklímaszkeptikusTrumpésakörnyezetvédőThunberg. Burkolt bírálat, (tasb/ap) cserben azzal a klímakáosszal szemben, melyet tudatosan rájuk szabadítottak. Azt, hogy mivel gazdasági szempontból rossznak tűnt, ezért úgy döntöttünk, inkább próbálkozás nélkül lemondunk a jövő életkörülményeinek biztosításáról? - kérdezte, majd arról beszélt, az otthonunk még mindig lángol, és a vezetők tétlensége táplálja a lángokat. Ismét hangsúlyozta, az emelkedő hőmérséklet, és minden, ami azzal jár, nem riogatás, hanem tudósok számtalan kutatási eredményéből felállított pontos előrejelzés. Mint mondta, az emberek valamiért azt feltételezik, hogy a jövő generációi majd kiszívják a szén-dioxidot a légkörből, olyan technológiákkal, melyek még nem is léteznek. Thunberg kritizálta a politikai és üzleti vezetőket, amiért szerinte csak üres szavakat és ígéreteket hallani tőlük, tényleges cselekedetek helyett. (MTI, 444.hu) Februári döntés a Fideszről Iszlám Állam: új fővezér Brüsszel. Az Európai Néppárt (ÉPP) elnöke bejelentette, a pártcsalád február elején esedékes politikai közgyűlésén teszi közzé a Fidesz magyar kormánypárt tevékenységének vizsgálatára létrehozott háromfős testület jelentésével kapcsolatos értékelését. Donald Tusk a Herman Van Rompuy, Wolfgang Schüssel és Hans-Gert Pottering által alkotott testülettel tartott találkozóját követően azt írta, az általuk készített jelentés értékelését azt követően mutatja be az ÉPP (február 3-4.) tanácskozásán, hogy tanácskozott a pártcsalád vezetőivel. Az ÉPP politikai közgyűlése tavaly március 20-án a néppárt elnökségének és a Fidesznek a megegyezése alapján határozott a Fidesz tagságának felfüggesztéséről a párt kritikus álláspontja és a pártcsalád alapvető értékeinek megsértése miatt. Arról is határoztak, hogy megvizsgálják a magyar helyzetet és a Fidesz tevékenységét. A vizsgálatra 3 fos testületet hoztak létre, amelyet Herman Van Rompuy, az Európai Tanács korábbi elnöke vezet, további tagjai pedig Wolfgang Schüssel volt osztrák kancellár és Hans-Gert Pottering, az Európai Parlament korábbi elnöke. Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke a 2019. márciusi ülést követően kijelentette, a Fidesz egyoldalúan függeszti fel jogainak a gyakorlását az Európai Néppártban az ÉPP által felkért háromtagú bizottság jelentésének elkészültéig. (MTI) London. Az Iszlám Állam terrorszervezet egyik alapítója és legfőbb ideológusa, Amir Mohammad Abder-Rahmán al-Maula asz- Szalbi vette át a meggyilkolt Abu Bakr al-Bagdadi helyét a csoport élén friss hírszerzési értesülések szerint - írta a The Guardian című brit napilap. Az Iszlám Állam röviddel Bagdadi október végi halálát követően új kalifát nevezett ki Abu Ibráhim al-Hasemi al-Kurasi személyében. Az ő nevét azonban elemzők és szakértők még sohasem hallották, és egyesek azt is megkérdőjelezték, hogy valóban létezik. A The Guardian két meg nem nevezett hírszerzési ügynökség tisztségviselőire hivatkozva azt írta, hogy a szervezetet valójában Szalbi vezeti. Szalbi az Iszlám Állam egyik alapítója és ideológusa, és az iraki türkmén kisebbség tagja. A terrorszervezet vezetőségében azon kevesek közé tartozik, akik nem arab származásúak. A férfi a Moszuli Egyetemen diplomázott, és kulcsszerepet játszott a dzsihádisták által eretneknek tartott iraki jazidi kisebbség elleni népirtásban. Szalbi 2019 augusztusa óta szerepel a legkeresettebb terroristák amerikai listáján. Washington 5 millió dollárt ajánlott a férfi nyomravezetőjének. Az amerikai külügyminisztérium eddig is Bagdadi egyik lehetséges utódjaként tartotta számon őt. (MTI) A szenátus tárgyalja Trump felelősségre vonását Donald Trump amerikai elnök visszautasította az ellene felhozott vádpontokat abban a Fehór Ház jogászcsapata által előterjesztett jegyzékben, melyet az elnök alkotmányos felelősségre vonási eljárásának (impeachment) tegnap kezdődött szenátusi tárgyalása előtt nyújtott be a szenátusnak. Washington. Bohózatnak és boszorkányüldözésnek nevezte az ellene zajló eljárást az amerikai elnök. Az eljárási szabályzat szerint a kötelezően benyújtott, 111 oldalas összefoglalóban Donald Trump, illetve jogászai az Egyesült Államok alkotmánya elleni támadásként értékelték az elnök ellen felhozott két vádpontot - a hatalommal történt visszaélést és a kongresszus akadályozását -, és elutasításukat követelték. „A szenátusnak gyorsított eljárásban vissza kell utasítania e hibás vádpontokat és fel kell mentenie az elnököt” - olvasható a dokumentumban, amely szerint a képviselőház demokratáinak a hata-John Roberts, az ügy bírája (tasr/ap) lommal való visszaélésről alkotott elmélete nem olyan kihágás, mely impeachmentet vonna maga után. Á dokumentum egyben arrogánsnak és veszélyesnek minősítette azt a vádpontot, miszerint az elnök a kért információk megtagadásával akadályozta volna a kongresszus munkáját. A szenátusi tárgyalásra benyújtott, részletes érvelést összegző dokumentum azzal vádolta a demokrata párti törvényhozókat, hogy az impeachment-eljárás eddigi folyamata csalás volt, és a képviselőknek csak azt sikerült bizonyítaniuk, hogy Donald Trump nem követett el semmi rosszat. Az elnök védelmét ellátó jogászcsapat szerint Trumpnak az alkotmány által biztosított hatalmában és jogában állt júliusi telefonbeszélgetésében arra kérni Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, hogy járjon utána a demokraták egyik elnökjelölt-aspiránsa, Joe Biden volt alelnök és a fia, Hunter Biden ukrajnai üzleti ügyeinek. Ez Trump korrupcióellenes politikájának része - állapították meg a jogászok. A demokrata törvényhozók azzal vádolják Donald Trumpot, hogy az Ukrajnának megszavazott katonai segély visszatartásával gyakorolt nyomást Zelenszkijre a Bidenék elleni vizsgálatok megindítása érdekében. Majd ezt követően nem volt hajlandó az erről szóló dokumentumokat átadni a törvényhozásnak, továbbá megtiltotta a kormányzat egyes tisztségviselőinek a részvételt a képviselőházi bizottságok előtti meghallgatásokon. A szenátus valójában már a múlt héten megindította az eljárást, amikor az alkotmánybíróság szerepét betöltő szövetségi legfelsőbb bíróság elnöke, John Roberts és a törvényhozás felsőházának tagjai letették a tárgyaláshoz szükséges esküt. A tárgyaláson ugyanis John Roberts a bíró, a szenátorok pedig az esküdtek szerepét látják el. Ez lesz a harmadik impeachment-tárgyalás az amerikai történelemben. Elemzők szinte egybehangzó véleménye szerint nagyon kicsi, szinte nulla az esélye annak, hogy a republikánus többségű szenátusban meglesz a voksok kétharmada ahhoz, hogy Trumpot elmozdítsák a helyéről. Ez egyébként így történt az 1868-ban Andrew Johnsonnal, az ország 7. elnökével, majd az 1998-ban Bili Clinton elnökkel szemben megindított impeachmenteljárás esetében is. (MTI)
