Új Szó, 2020. január (73. évfolyam, 1-25. szám)
2020-01-21 / 16. szám
8 KÜLFÖLD 2020. január 21.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Meghalt a cseh szenátus elnöke Teplice. Meghalt Jaroslav Kubera, a cseh parlamenti felsőház elnöke. A 72 éves politikus tegnap a nyugat-csehországi Teplicében, otthonában hunyt el. Váratlan halálát egészségi problémák okozhatták - jelentette be Sue Nguyen, a szenátus szóvivője. Jaroslav Kubera az ellenzéki jobboldali Polgári Demokratikus Párt (ODS) tagjaként egyike volt a legismertebb cseh politikusoknak. A kilencvenes évek második fele óta volt szenátor, és 2018 novemberében megválasztották a testület elnökévé, ami az államfői poszt után a második legmagasabb közjogi tisztség. (MTI) Nehéz tárgyalások a feketedobozokról Kijev. Folytatódnak a konzultációk Kijev és Teherán között arról, hogy adják át ukrán szakértőknek az Iránban lelőtt ukrán utasszállító feketedobozait, de a tárgyalások nehezek és feszültek —közölte Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára. Haszan Rezaifár, az iráni polgári repülési szervezetnek a balesetek kivizsgálásáért felelős igazgatója vasárnap közölte - a korábbi hírekkel ellentétben -, Irán egyelőre nem adja át Kijevnek a feketedobozokat, amelyek a gép repülési adatait, ill. a pilótafülkében elhangzó beszélgetéseket hivatottak rögzíteni, előbb inkább saját maga próbálja megnyitni és leolvasni az adatokat. (MTI) Megbuktatnák a román kormányt Bukarest. Bizalmatlansági indítványt teijeszt a román parlament elé Ludovic Orbán jobbközép kormánya ellen az ellenzékben lévő Szociáldemokrata Párt (PSD), hogy megakadályozza a kétfordulós polgármesterválasztás bevezetését, és véget vessen a kabinet visszaéléseinek - döntötte el a PSD ideiglenes pártvezetése. A parlamenti mandátumok több mint 40%-val rendelkező PSD a magyar RMDSZ által már beígért támogatásra számít, továbbá a Victor Ponta vezette Pro Romania párttal is egyeztet, hogy összehozza a kormány megbuktatásához szükséges többséget. (MTI) Újabb brutális iraki tüntetések Bagdad. Többen meghaltak és sokan megsebesültek Bagdadban és Irak más részein a rendőrök és az új kormányfő kinevezését követelő tüntetők összecsapásaiban. A rendőrök könnygázt, hanggránátokat és éles lőszert is bevetettek a tiltakozók feloszlatására. A tüntetők több ponton is próbálták eltorlaszolni a nagyvárosokat összekötő utakat. Kerbela és Nedzsef síita városokban a tiltakozók gumiabroncsokat gyújtottak fel. Irakot október eleje óta bénítják meg tömegtüntetések. (MTI) Nem avatkoznak be Líbiában Líbia szinte összes olajmezőjén leállították a termelést a Halífa Haftar tábornokhoz hű erők 12 ország és 4 nemzetközi szervezet képviselői próbáltak megoldást találni a 8 éve tartó líbiai polgárháborúra (TASR/AP) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Berlin. A líbiai konfliktusban érintett országok megállapodtak a többször is megsértett fegyverembargó betartásában, amelyet az eddiginél jobban kell ellenőrizni - jelentette be Angela Merkel német kancellár Berlinben, a nemzetközi Líbia-konferenciát lezáró sajtótájékoztatón. „Megállapodtunk egy átfogó tervben a továbbiakról. Minden résztvevő nagyon konstruktívan működött együtt. Be kell tartanunk a fegyverembargót, és minden eddiginél jobban kell ellenőrizni azt” - mondta Merkel a tárgyalásokat követően. António Guterres ENSZ-főtitkár hozzátette: a 12 ország és 4 nemzetközi szervezet képviselőinek részvételével tartott tanácskozáson egyetértettek abban, hogy a 2011 óta tartó líbiai konfliktusnak nem lehet katonai megoldása. Tilos a fegyverszállítás A konferencia legnagyobb eredményét ismertetve azt mondta: mind aló résztvevő vállalta, hogy a továbbiakban nem avatkozik be sem a konfliktusba, sem Líbia belügyeibe. Ezt rögzítették a tanácskozás záródokumentumában is, amely szerint a résztvevők kötelezettséget vállalnak arra, hogy távol tartják magukat a líbiai fegyveres konfliktustól, nem avatkoznak bele az észak-afrikai ország ügyeibe. Azt is leszögezték, megerősítik a Líbia szuverenitása, függetlensége, területi épsége és nemzeti egysége melletti elkötelezettségüket, és közösen azt vallják, csak egy belső, líbiai vezetésű politikai folyamat hozhatja el a tartós békét. Ezért gondoskodni kell a Líbiába irányuló fegyverszállítások tilalmáról az ENSZ Biztonsági Tanácsában (BT) 2011-ben hozott határozat betartásáról - áll a nyilatkozatban. A dokumentum szerint a konferencia résztvevői vállalják, hogy támogatják a fegyverembargó betartásának ellenőrzésére tett erőfeszítéseket, és a szárazföldi, tengeri, légi útvonalak ellenőrzéséhez újabb erőforrásokat, mindenekelőtt műholdas kapacitásokat biztosítanak. Azt is vállalják, akár hírszerzési adataik cseréje révén is dokumentálják az embargó megsértésének eseteit, és következetesen érvényesítik az ENSZ BT határozatát megsértőkkel szemben kilátásba helyezett szankciókat. A konferenciát a tavaly szeptemberben elindított ún. berlini folyamat keretében rendezték. A kezdeményezés célja, hogy a líbiai polgárháború ne legyen külső szereplők helyi szövetségeseinek összecsapása, mint a szíriai polgárháború. Parádés névsor Berlinben A tanácskozáson Németország és az ENSZ mellett Algéria, az Egyesült Arab Emírségek, az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Egyiptom, Franciaország, Kína, a Kongói Köztársaság, Olaszország, Oroszország és Törökország, továbbá az Afrikai Unió, az Arab Liga és az Európai Unió küldöttsége vett részt. A delegációk vezetői között volt Mike Pompeo amerikai külügyminiszter, Vlagyimir Putyin orosz és Recep Tayyip Erdogan török elnök, Emmanuel Macron francia államfő, Boris Johnson brit és Giuseppe Conte olasz miniszterelnök. Jelen volt Fájez esz- Szarrádzs líbiai miniszterelnök, a nemzetközi közösség támogatását élvező egységkormány vezetője és legfőbb ellenfele, Halífa Haftar tábornok, az ország nagy részét uraló Líbiai Nemzeti Hadsereg (LNA) vezetője is, de ők nem tartoztak a konferencia közvetlen résztvevői közé. Angela Merkel és Heiko Maas német külügyminiszter külön-külön tárgyalt velük a kancellári hivatalban. Elzárták az olajcsapokat Leállították a termelést Líbia szinte összes kőolajmezőjén a Halífa Haftar tábornokhoz, az ország nagy részét uraló Líbiai Nemzeti Hadsereg vezetőjéhez hű erők, veszélyeztetve az észak-afrikai ország pénzügyi helyzetét, és árnyékot vetve a berlini békekonferenciára. A líbiai állami olajtársaság (NOC) közölte, a Haftar erői által elrendelt intézkedés nyomán napi 800 ezer hordóval csökken a kőolajtermelés. Ha folytatódik az olajlétesítmények blokádja, a líbiai olajtermelés napi 72 ezer hordóra fog csökkenni. Az olajtermelés napi több mint 1,2 millió hordó olajat tett ki, mielőtt Haftar erői leállították. Haftar hívei szombaton blokád alá vontak egy nagyobb olajterminált az ország keleti részén. Előtte az általuk ellenőrzött Kelet-Líbia törzsi vezetői bejelentették, lezárják az olajmezőket és terminálokat a régióban. Szerintük ugyanis az olajterminálok bevételeit a rivális, ENSZ-támogatású tripoli kormány arra használja, hogy a szövetségese, Törökország által küldött harcosokat finanszírozzon. Haftar tavaly április 4-én indította meg csapatait Tripoli elfoglalására. Döntését azzal indokolta, hogy meg kell tisztítani az országot a nemzetközileg elismert kormány által szerinte hallgatólagosan támogatott terroristáktól és zsoldosoktól, ellenfelei szerint azonban a tábornok valódi célja az egész országra kiterjedő katonai diktatúra bevezetése. December 12-én a tábornok bejelentette, hamarosan döntő offenzívát indít a főváros elfoglalásáért. Líbia Moammer Kadhafi diktátor 2011-es megbuktatása és meggyilkolása után káoszba süllyedt, és területének jelentős részét egymással vetélkedő milíciák, valamint helyi csoportok igyekeznek ellenőrzésük alá vonni. Gyerekek százezrei szenvednek a szír háborúban Kimondhatatlan emberi szenvedéssel jára 8 éve dúló szír polgárháború (TASR/AP) Három drónt semmisített meg a légvédelem a hmejmími orosz katonai reptérnél vasárnap este - közölte az orosz védelmi tárca. Kudarcot vallott a tűzszünet, mert naponta idlíbi civilek halnak meg-állítja az ENSZ. Damaszkusz/Genf. A 3 légi célpont orosz tájékoztatás szerint északkeleti irányból közeledett a bázis felé, amikor légvédelmi rakétákkal megsemmisítették őket. Az incidensnek sérültjei nem voltak, anyagi kár nem keletkezett. Az orosz hadsereg december 23-án számolt be a szíriai kormány ellen harcoló fegyveresek Hmejmím elleni dróntámadásáról. Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi tárca szóvivője azt mondta, hogy az objektum légvédelme két év alatt több mint száz drónt semmisített meg. Oroszországnak, amely 2015. szeptember 30-án avatkozott be a szíriai konfliktusba, az országban Hmejmím mellett Tartuszban is van egy bázisa, amelyet a haditengerészet használ. A felkelők utolsó szíriai fellegvárának számító, északnyugat-szíriai Idlíb tartományban zajló harccselekmények haladéktalan leállítására szólított fel Michelle Bachelet, az ENSZ emberi jogi főbiztosa, mivel a január 12-én életbe lépett, Törökország és Oroszország által is megerősített tűzszünet nem képes biztosítani a civilek védelmét. Szemtanúk és a felkelők forrásai szerint Bassár el- Aszad szíriai elnök és a vele szövetséges Oroszország légiereje új fent bombázza a tartományt. Moszkva tagadta, hogy a civil lakosságot bombázták volna. Tavaly április vége óta, amikor ismét fellángoltak az ellenségeskedések az úgynevezett idlíbi feszültségmentesítési övezetben, az ENSZ világszervezet megfigyelői több olyan incidenst igazoltak, amelyek során civileket öltek meg. Számításaik szerint a polgári áldozatok száma ebben az időszakban 1506 volt, közülük 293 nő és 433 gyermek. Az ENSZ közölte, december óta mintegy 350 ezren menekültek el a harcok elől Idlíbből a török határ közelébe. A szír polgárháborúban kislányokat, köztük 9 éveseket erőszakoltak meg és kényszerítettek szexuális rabszolgaságba, kisfiúkat kínoztak meg, kényszerítettek katonai kiképzésre vagy arra, hogy kivégzéseket hajtsanak végre - áll egyebek között az ENSZ szíriai vizsgálóbizottságának jelentésében, amely először foglalkozott a háborúban rekedt gyerekek helyzetével. A vizsgálóbizottság szerint kormánypárti orvlövészek rendszeresen vettek célba gyerekeket, a kormányerők gyakran kazettás lőszereket, vákuumbombákat és vegyi fegyvereket vetettek be olyan civil célpontok ellen, mint iskolák vagy kórházak. Jelenleg több mint 2 millió gyerek nem tud iskolába járni, tízezrek kényszerültek éveket kihagyni az iskolában. (MTI)
