Új Szó, 2020. január (73. évfolyam, 1-25. szám)
2020-01-20 / 15. szám
így hat a testszag a viselkedésre Német kutatók kimutatták, hogy viselkedésünket tudat alatt befolyásolja az idegen testszagok észlelése. A résztvevők a félelem okozta izzadságot érezve visszafogottabbaknak és félénkebbeknek mutatkoztak. A mesterséges szagokkal ellentétben a szervezet által kibocsátott illatanyagok rögzített viselkedési programokat indítanak be. Miután megszagolták a félelem keltette izzadságmintákat, a kísérlet résztvevőinek viselkedése három területen változott meg. A funkcionális mágneses rezonancia vizsgálat pedig az agyban is kimutatott változásokat. Nem csupán a szagokért felelős területek aktiválódtak, hanem az érzelmi változásokén és az emlékezetén felelős régiók is. Az ember testszaga sok mindentől függ - egyebek mellett attól, mikor zuhanyozott utoljára, mennyire izzadós, vagy hogy például evett-e fokhagymát. Ezenkívül a kor, a nem és a genetika is szerepet játszik benne. Minél közelebbi rokona egymásnak két ember, annál inkább hasonlít a testszaguk. Az is érdekes megfigyelés, hogy valószínűleg az ember érzelmi állapota is hatással van testszagára. Az állatok is kommunikálnak testszaguk segítségével - ezt legjobban a párkeresés szemlélteti. De vészhelyzetben is megbízhatnak a szagjelzésekben. A zebracsordának például csak a szélső tagjai látják az őket fenyegető oroszlánt, a szagkommunikáció által azonban az egész csorda értesül a veszélyről. Azt egyelőre nem tudni, mennyire hatnak az ember esetében ezek a mechanizmusok, de mindenesetre úgy tűnik, hogy sokkal erősebben befolyásolja életünket a szaglás, mint eddig sejtettük. (informed) Egyetlen lábfejen több mint 1 milliárd baktérium található. Az emberi agyat alkotó neuronok száma csillagászati - meghaladja a 100 milliárdot is. A szem izma a leggyorsabb a testet alkotó izmok közül. Annak összehúzódása a másodperc egyszázadnyi töredékénél is rövidebb időn belül történik. A legtöbb férfi 3 ezer 300 órát tölt el életében borotválkozással. Ha nem borotválkoznának, a férfiak szakálla 9 méteresre nőne egy élet alatt, (sz) "TT" "^T” a test belső hőmérséklete 35 C-fok alá | süllyed, a bőr JL JL. felé vezető hajszálerek összeszűkülnek, hogy a létfontosságú szervek, például a szív vérellátása megfelelő maradjon. Ezt nevezzük kihűlésnek, szakszóval hipotermiának, amikor a szervezetnek nincs elég energiája arra, hogy megtartsa a meleget. A kihűlés pedig lassítja a keringést, a légzést, az idegrendszer működését. Ám nemcsak az alacsony hőmérséklet válhat veszélyessé, hanem az erős szél, a hó és az eső is. Ahogy öregszünk, testünk egyre nehezebben tudja fenntartani a normál hőmérsékletet, viszont egyre kevésbé érzékeny a hidegre - ez a kettős rizikó fenyegeti az időseket, különösen pedig a szívbetegeket. Ezért jó, ha minden kinti tevékenységet alaposan végiggondolnak, kerülik a megerőltető munkát, mert még a hólapátolás vagy a magas hóban történő gyaloglás is árthat. Ugyanilyen veszélyes lehet, ha felkészülés nélkül hosszabb ideig terhelik magukat, például sportolnak, mert Ilyenkor jelentősen megnő a kihűlés veszélye. Bajt jelez, ha • a kéz- és lábujjakon a fagyás jelei mutatkoznak • zavarodottság és nyugtalanság, majd apátia lép fel, az éberség, a tudat, a valóságérzékelés eltompul • a pulzus csökken, majd fokozatosan gyengül és szabálytalanná válik, ha a sérült nem kap melegítést, a vérkeringés megáll Télen megnő a kihűlés veszélye Amikor nagyon hideg van és hull a hó, még elővigyázatosabbaknak kell lennünk, különösen a szívbetegeknek. • akár eszméletét is veszítheti a beteg • a légzés lelassul és felszínes a kezdeti szakaszban a sérült remegni kezd (a test így próbál hőt termelni) » Az Amerikai Szív Szövetség tanácsai • Ahelyett, hogy egyetlen vastag kabátot viselnénk, öltözzünk rétegesen, mert a rétegek közti levegősáv is tartja a hőt. • Mindig viseljünk sapkát, mert sok hőt veszthetünk a fejünkön keresztül. Különösen fontos, hogy a fület is melegítsük, akár külön fülvédővel. Ugyanígy ajánlott a vastag kesztyű és zokni viselése, hiszen a végtagokon keresztül is sok hő távozhat. • Ha havat kell lapátolnunk, használjunk kisebb lapátot, amelyre egyszerre kevesebb hó fér rá. A túl sok hó lapátolása hirtelen úgy megemelheti a vérnyomást, mint például a súlyemelés. Ha lehetséges, csak toljuk a havat. • Nagy hidegben nem tanácsos alkoholt fogyasztani, hiszen miközben az alkohol a melegség érzését kelti, kitágítja az ereket, így a hő távozik a főbb szervekből, amelyeknek pedig nagy szükségük lenne rá. • Ha a szabadban dolgozunk, előtte ne fogyasszunk nehéz ételeket, mert ez túl nagy terhet róhat a szívünkre. • Aki eleve szívproblémával küzd, csakis kisebb megterhelést jelentő mozgást végezzen. A legfontosabb teendők • Fűtsük be a szobát, vagy vigyük át a sérültet melegebb helyiségbe. Ha vizes, nedves, nyirkos a ruhája, adjunk rá száraz ruhát. Takarjuk be több pokróccal, hogy hamarabb fölmelegedjen. Húzzunk sapkát a fejére. • Adjunk neki meleg ételt, italt! Ha eszméleténél van, itassuk meg meleg (de nem forró) itallal, etessük meg nagy tápértékű ennivalóval (például csokoládéval). • Hívjuk a mentőt! Kiérkezéséig ismételten vizsgáljuk meg, hogy a sérült nem vesztette-e el az eszméletét, légzése és pulzusa rendben van-e. Minden állapotváltozás fontos. (Feldolgozta: ki) TÉNY, HOGY A LÉGUTAK TALÁLKOZNAK ELSŐKÉNT A SZENNYEZODESEKKEL, DE JOBB, HA TUDATOSÍTJUK: EGESZ SZERVEZETÜNK REAGAL RAJUK Csontjainknak is árt a levegő rossz minősége A szennyezett levegő nemcsak a tüdőt és a légutitkát, hanem a csontokat is károsítja. Ez derült ki a Barcelona Institute for Global Health kutatásából, amelyet Indiában végzett. Kiderült: hatással van a csontritkulás kialakulására. Bár eddig úgy tűnt, hogy a szenynyeződések csak a légutakra hatnak, most bebizonyosodott: ez nem igaz. Tény, hogy a légutak találkoznak elsőként a szennyeződésekkel, de jobb, ha tudatosítjuk: egész szervezetünk reagál rájuk. Azokat a szerveket is károsítják, amelyeknek látszólag semmi közük a légzéshez. A kutatást vezető Otavio T. Ranzani szerint „lehetséges, hogy a szennyeződések belélegzése az oxidativ stressz és a gyulladás útján váltja ki a csontritkulást.” A fejlett országokban a légszennyezettség éves szintje általában magasan meghaladja az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által ajánlott értékeket. Ezt az adatot minél előbb meg kell változtatni. A csontritkulás olyan betegség, ami rokkantsággal vagy a szövődmények miatt halállal is végződhet. A ritka csont már kis ütés hatására eltörik, például ha megbotlunk egy kőben, vagy belerúgunk az asztal lábába. Főleg az idősebbek vannak veszélyben, akik a csonttörés miatt ágyhoz kötöttekké válnak. Ilyenkor gyorsan csökken a csont- és izomtömeg, és előfordulhat, hogy mozgásképtelenekké válnak. Az immobilis ember pedig hajlamos a különféle szövődményekre, például a fertőzésre, a felfekvésre stb. A csontritkulás civilizációs betegség, és a légszennyezettség lehet az egyik oka annak, hogy az utóbbi időben megnőtt a betegek száma. A másik ok a helytelen, főleg a mozgásszegény életmód és a táplálkozás, ami nem tartalmaz megfelelő arányban vitaminokat, ásványi anyagokat és tápanyagokat. Az egészséges csont terhelés hatására erősödik, ezért olyan fontos a mozgás. A ma emberének minél előbb át kellene térnie az észszerű táplálkozásra. Ha nem változtatunk életmódunkon, hamarosan érezni fogjuk káros következményeit. (zdravie-k) 10 GYÓGYHÍREK
