Új Szó, 2020. január (73. évfolyam, 1-25. szám)
2020-01-18 / 14. szám
www.ujszo.com | 2020. január 18. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Lángosok a ködben A hatalomnak leválthatónak kell lennie, mondja Putyin ontfehér ködsipka ereszkedett a fővárosra, amikor Bandika és Ervin lángost kértek a piacon a zsíros fabódéból. Újabban olyan mutatványokat produkál a reggeli köd, hogy hétkor még semmi, kilenckor - mint sparhelt szélén az olvadt zsír - leereszkedik, fél tizenegyre pedig már vissza is húzódik, mintha csak a hegy mögül tekerné fel valaki egy régi, kallantyús tekerővei. Ön mit tervez a jövő hétre? - törte meg a lángosszagot Bandika. Ervin elővette a zsebébe hajtogatott vonalas papírt: hétfő halpucolás, kedd Kabátfalu, szerda szegények megsegítése, csütörtök csemballószonáták, péntek poszttraumatikus stresszoldás, szombat szőnyegporolás, vasárnapra pedig csak az van beírva, hogy vágyaink leküzdése... hajói olvasom. Mé, maga mit tervez? Bandika bevallotta, ő is írt egy listát a hét teendőiről, de elvesztette. Helyette viszont elhozta Jurij Jakovlev: Barátom, az oroszlán című könyvét. Amíg a lángos létrejött, el is olvasta a fülszöveget. Valóban olyan „vad” állat az oroszlán, mint amilyennek az emberek hiszik? Rád, a kollégista fiú és King, az oroszlán barátsága ennek ellenkezőjét bizonyítja... Talán meglesz a lista is, húzódtak a bódétól a zúzmarás padok felé, de a lista nem lett meg. Nem baj, beszélhet másról is, biztatta Ervin, miközben gőzölgő fokhagymás lángosát két tenyerével összecsapta, mint egy imakönyvet. Erre Bandika elkezdte, hogy a héten többször is meghallgatta Vlagyimir Putyin orosz elnök beszédét, amelyet szinte még a lángosos bódékban is közvetítettek, és meg is lett a hatása, hiszen utána Medvegyewel az élén lemondott az orosz kormány. A hatalomnak leválthatónak kell lennie, mert csak a nép érdeke lehet állandó, mondta Putyin, aki úgy fogalmazott, hogy az emberek változást akarnak. Ön szerint Vlagyimir Vlagyimirovics ezt hogy érthette? - kérdezte teli szájjal Bandika. Ervin szerint úgy, hogy néha le lesz váltva ez vagy amaz, hogy Oroszországban is érezhető legyen a változás szelének simogatójelenléte. Aki viszont a leváltásokról dönt, és az egész folyamat zsinórpadlását igazgatja, továbbra is Vlagyimir Vlagyimirovics lesz... ha közben meg nem unja ezt a szerepkört, és ki nem száll. Bandika közbeszólt: vagy épp talán csak pihenteti Medvegyevet, hogy 2024 után ő vehesse át az elnöki széket, Vlagyimir Vlagyimirovics meg elvonul valamelyik dácsájába, és ha ismét rivaldafényre vágyik, posztói egy-egy képet a közösségi profiljára a horgára akadt aktuális csukáról. A köd elkezdett fogyni, a fiúk pedig belátták, hogy ami elhangzott, semmi ahhoz képest, hogy áprilisban Pozsonyba és Budapestre érkezik Jo Nesbo norvég krimiíró, zenész és közgazdász. Legfélelmetesebb könyve Bandika szerint a Hóember. Ervin szerint a Lángosok a ködben című még félelmetesebb. Bandika szerint ilyen könyve Nesbonek nincs. Ervin erősködött, már hogyne lenne. Úgy kezdődik, hogy „Csontfehér ködsipka ereszkedett a fővárosra, amikor...” A szerző a Vasárnap munkatársa Cs Pillantás a pokolba SZOMBATHY PÁL jobboldali magyar politikus szembenézett családja történelmével. A vallomást harminc évvel a rendszerváltás után nem követte politikai katarzis, inkább csend. Miért? Pokomi Zoltán könnyeit nem először látni a magyar politikában: 2002 nyarán összeomolva távozott a Fidesz pártelnöki és frakcióvezetői tisztségéből, miután kiderült, hogy 1952-ben 12 évre bebörtönzött osztályellenség édesapját 1956-os szabadulása után beszervezték. Az apai ügynökmúlt miatti háttérbe vonulása óta a XII. kerület népszerű polgármestere. Ott, a Hegyvidéken garázdálkodott 75 éve a nyilasterror pártszolgálatosaként a jobboldali politikus nagyapja, aki gerinclövéstől halt meg Buda orosz ostromakor. „A nagyapám 1944 decemberében elhagyta a családját, a nyilasokhoz csapódott, és a három városmajori tömeggyilkosságban meghatározó, aktív szerepet vitt.” (Pokomi Zoltán, a Hegyvidék polgármestere) Pokomi a nyilasterror legkegyetlenebb budai mészárlásainak 75. évfordulóján ismét könnyeivel küszködve nézett szembe családi múltjával. Nem tért ki ez elől, miközben felelőssé felmenői cselekedeteiért nem tehető. A pokol tanulságait azonban levonhatta. „Az a szabály, hogy minden fogolynak húsz perc szenvedés jár.” (Zoltán Gábor Orgia című könyvéből) 75 éve Budán a nyilasok legállatiasabb csőcseléke szabadult el, a minden gátlás alól kicsúszott Gonosz tombolt hónapokig, hátborzongató kínzások, kegyetlenkedések és gyilkosságokjelentették a mindennapokat. Zoltán Gábor négy év kutatással megírt tényregénye, az Orgia e pokoli napok felkavaró krónikája, a naturalitás minden határát átlépve. Könyvéből kiderül, hogy az ember legaljasabb énje jött akkor fel a csatornákból. „Magyarok voltak az áldozatok, és a gyilkosok túlnyomó része szintén magyar volt., .az áldozatokban is lássuk a testvéreinket, honfitársainkat. Az áldozatoknak ne csupán a zsidó voltukat lássuk, hanem teljes valójukat. És a gyilkosokban se csak a gyilkost lássuk, hanem azt, hogy hogyan válik valaki azzá. Amiért én itt vagyok, az az, hogy kimondjam: egyek vagyunk a fájdalomban.” (Pokomi Zoltán XII. kerületi polgármester a budai nyilasterror 75. évfordulós megemlékezésén) A jobboldali politikus a megértés és fájdalom kettősségében tett egy lépést. Ilyen mondatokból épülhetne valamilyen közös bizalom a múlttal kapcsolatban. Továbbfuzve: ha például világosan látjuk számos nyilas átlényegülését a következő rémdiktatúrába, ahol még a verőlegények házszáma sem változott az Andrássy úton. Ha megértjük, hogy diktatúráktól függetlenül ott lapul ez a fenevad a gyenge emberben, s az irigység, züllöttség vagy frusztráció démoni pusztítássá válik, amint a csőcseléket vezérei szabadjára engedik. „Megrendít Pokomi Zoltán polgármester úr szembenézése, minden tiszteletem az övé ezért.” (Karácsony Gergely budapesti főpolgármester) A budapesti főpolgármester, Pokomi politikai ellenfele egyszerű tisztelettel reagált. A többség csendben maradt. Pokomi szavai nem hoztak katarzist. Talán késő lenne harminc évvel a rendszerváltás után? Van ilyen a történelemben, hogy későn? Vagy egyszerűen túlnáciztuk ezt a három évtizedet jogos felháborodások mellett ezernyi eltúlzott hisztériában is, elkoptatva a fogalmak jelentését és erejét? „Pápán az osztrák tévét grazi tévének mondták. Imádta a nácikról szóló dokumentumfilmeket. És lendítette karját. Nem értettem.” (Gyurcsány Ferenc blogbejegyzése édesapjáról Pokomira reagálva) Hát ez volt a másik vezető baloldali reakció Karácsonyé mellett: Gyurcsány Ferenc ezúttal sem volt képes elviselni, hogy legalább egy napig ne legyen a középpontban. így hát ő fotelnácivá licitálja a saját apját, aki - mintha - náci karlendítéssel nézte volna az ORF dokumentumfilmjeit a Kádár-rendszerben; pedig Gyurcsánynak inkább a baloldali múlttal lenne dolga családilag, mondjuk a másik nagyapával kapcsolatos számvetésre ösztönözhetné politikus feleségét vagy tanulmányozhatná rózsadombi villájuk tulajdoni lapjának tanulságos történetét. Gyurcsány még hozzáteszi: ma már érti. Nem úgy tűnik: kérdezze Pokomit. Egy r r Uj erőre kaphat az Iszlám Állam az iráni tábornok megölése után HÁTTÉR Kászim Szulajmáni iráni tábornok megölése után az USA vezette nemzetközi koalíció felfüggesztette műveleteit Irakban, az iraki parlament pedig úgy határozott, vonják ki a külföldi csapatokat, ás ez lehetőséget ad az Iszlám Államnak, hogy újult erővel térjen vissza. Szulejmáni megölésének fő politikai következménye az iraki parlamentnek az a döntése, amely a külföldi csapatok távozására szólított fel. Bagdad szerint megsértették az ország szuverenitását azzal, hogy Szulejmánit az iraki síita milíciavezérrel együtt iraki földön ölték meg. Az iraki kormány párbeszédre törekszik Washingtonnal a külföldi csapatok távozása érdekében, de az Egyesült Államok ezt eddig elutasította. Újraszerveződés „Ha az amerikai és koalíciós erők idő előtt távoznának, úgy fennáll a veszélye az Iszlám Állam visszatérésének” - vélekedett az EFE spanyol hírügynökségnek Thomas S. Warrick, az Atlantic Council washingtoni agytröszt szakértője. Ez azért is lenne lehetséges, mert az irakiak nem rendelkeznek olyan felderítő erőkkel vagy terrorizmusellenes módszerekkel, mint az amerikai erők - tette hozzá Warrick, aki 2019 júniusáig az amerikai belbiztonsági minisztérium terrorizmusellenes politikáért felelős államtitkára volt. Támadásból védekezés Az amerikai erők Szulejmáni megölése után azért függesztették fel a dzsihádisták elleni műveleteiket, hogy a saját támaszpontjaik védelmére összpontosíthassanak. Az iráni rakétatámadásokon kívül ugyanis e támaszpontok szinte naponta kerülnek az Irán-párti iraki milíciák célkeresztjébe. „Bár hivatalosan az Iszlám Államot legyőzték, a valóság az, hogy olyan földalatti szervezetté alakult, amely felkészült az újraszerveződésre” - mondta Mollie Saltskog, a biztonságpolitikával foglalkozó Soufan Group New York-i intézet hírszerzési elemzője. „Ha a nemzetközi műveleteket felfüggesztése hosszabb időre fog szólni, az még több teret biztosít az Iszlám Államnak, hogy levegőhöz jusson és újrarendezze sorait” - tette hozzá. Szulejmáni, az iráni Forradalmi Gárda különleges egységének parancsnoka és Abu Mahdi al- Muhandisz, az iráni támogatású iraki milíciák emyőszervezetének, a Népi Mozgósítási Erőknek (al-Hasd asz-Szaabi) a helyettes vezetője január elején vesztette életét amerikai légicsapásokban Bagdad közelében. Irán megtorlásul rakétákat lőtt ki az iraki kurdisztáni Erhüben található, valamint a nyugatiraki el-Anbár kormányzóságbeli Ain al-Aszad légitámaszpontra, ahol az amerikai vezetésű nemzetközi koalíció katonái teljesítenek szolgálatot. Szulejmánit Donald Trump amerikai elnök utasítására ölték meg dróncsapással. Célzott megölése bírálatok özönét váltotta ki, valamint olyan politikai és katonai következményei voltak, amelyek elemzők szerint hatással lehetnek a dzsihádisták elleni harcra. (MTI) VERES ISTVÁN
