Új Szó, 2020. január (73. évfolyam, 1-25. szám)
2020-01-17 / 13. szám
www.ujszo.com I 2020. január 17. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Szemek Kollár nem olyan, mint „ők", Hlina plakátja pedig „hasonlít rá" LAMPL ZSUZSANNA K osík tanár úrtól hallottam a rajzórán, még Duna utcai iskolás koromban, hogy a Mona Lisa, mármint a festmény egyik különlegessége, hogy akárhonnan nézi az ember, mindig úgy tűnik, mintha az ábrázolt nő őt nézné. Hát, a Louvre-ban járva nem tudtam erről meggyőződni, mert a képet annyian állták körül, hogy még ha akart volna, akkor sem pillanthatott volna rám. De most újra eszembe jutott ez a dolog. Nem nagyon figyelem a pártok választási plakátjait. Vannak azonbanjelöltek, akiket nem lehet nem észrevenni. Majd kiszúrják a szememet. Például üzletbe menet folmegyek az aluljáróban, és szemben találom magam egy óriásplakáttal, amelyről Sulik néz egyenesen a szemembe. Ni csak, a léggömbös Risko! Merthogy magamban így hívom. Talán nem mindenki emlékszik, hogy ezt a becenevet Radicovának köszönheti. O mondta neki annak idején, amikor együtt várták a választási eredményeket és a politikában újonc Sulik szerényen már miniszterelnöknek képzelte magát, hogyte csak tartsd a léggömböt, Risko. De hívják őt Forró Kiflinek is, mert amikor eldőlt, hogy ünnepnapokon nem lesznek nyitva az üzletek, azon siránkozott, hogy nem lesz reggelire friss kiflije. Nos, ha miniszterelnök nem is lett belőle, most Mona Lisával vetekszik, mert bármerre megyek, folyton engem néz, és egy ideig még kísér is a szemével. S üzeni, hogy van alternatíva. Van, de nem ez a párt, üzenem vissza neki a plakátra, mélyen a szemébe nézve. Ha kikukkantok a szobaablakon, Boris Kollár néz rám. El akarja hitetni, hogy ő nem olyan, mint azok. Talán erre sem emlékszik mindenki, de 30 évvel ezelőtt is pontosan ez volt az égyik menő jelszó. Nem vagyunk olyanok, mint ők. Mármint a kommunisták. Kollár tudtommal igazából sosem cáfolta régi alvilági kapcsolatait. A Duna utcán akár én is találkozhattam volna vele, mert a kilencvenes évek elején állítólag egyike volt az iskola előtt várakozó valutaüzéreknek (szemben volt a bank, de feltűnő lett volna ott cövekelni). Persze nem ismertem, így ezt nem igazolhatom. De hogy ő most kitől és miben különbözik, nem tudom. Vagyis tudom. A kommunistáktól. Ha a konyhából nézek ki, Hlina tekint rám. Úgy látszik, ő nem különbözni akar, hanem hasonlítani, Mégpedig Kollárra. Merthogy hölgykoszorú veszi körül. Később olvastam, amint a rá jellemző hévvel magyarázta: nem idegen nők ölelgetik a plakáton, hanem a felesége és a két lánya. Ezek szerint másnak is eszébe jutott a kolláros asszociáció, ami nem csoda, mert hát honnan ismerhetnénk Hlina családját. Ami egyébként szép család. Remélhetőleg Kollár nem vette észre, mert Hlináné asszony eléggé az a típus, amit ő preferál. Este tétován nyitottam ki a háló ablakát. Újabb plakát?Nem! Egy varjú ült a fán. Ránéztem, ő visszanézett. Aztán károgott egyet, és elrepült. Újabb vezetéknevet írhatunk csak a kezdőbetűjével. DobroslavT.-ttegnap elvitte a NAKA (Lubomir Kotrha karikatúrája) A Kuciak-cikk tovább írja önmagát SÁNTA SZILÁRD A felelősségteljes megújulást mantrázó Smer minden igyekezete ellenére a parlamenti választási kampányt Szlovákia történetének legnagyobb figyelemmel követett pere, a Kuciak-per határozza meg. A tárgyalássorozat minden napja megrázó. Az új és az újra elmondott történetekben az emberi cinizmus, gyarlóság és aljasság keveredik a nyerészkedésért és nagyobb befolyásért való küzdelemmel. Nehéz időszak ez az áldozatok hozzátartozói számára és nehéz időszak a tisztességes országot óhajtó állampolgároknak, akik közé Ján Kuciak is tartozott. A per árnyékában üresen konganak a hiteltelen politikusok és pártok kreatívjai által kiizzadott üzenetek és szlogenek. A tárgyalóteremben összezárt vádlottak és az áldozatok hozzátartozóinak drámája elveszi és szublimálja a megújulást hirdető óriásplakátok és szólamok hitelét. A korrupt hazugsággyárosok és néma cinkosaik hárítása és önfelmentése a vádlottak és tanúk vallomásaiban porlik szét. Marián Kocner zsarolásra, erőszakra épülő bűnös világa azért omlott össze, mert túlzott magabiztossága oda vezetett, hogy elhfggye, tévedhetetlen és érinthetetlen. Nyilvánosságra kerültek a gyilkosság megrendelésének körülményei és ismertek a sorozatos hibák, amelyeket elkövetett. Úgy érezhette, nincs szüksége nagyobb óvatosságra, hiszen a védettséget ez alkalommal is a szokásos módon élvezheti. Nyom nélkül akarta eltüntetni Ján Kuciakot, azzal a nem titkolt céllal, hogy megfélemlítse az újságírókat. Azt is megtudtuk, hogy a megfélemlítés volt a munkamódszere. Sok helyzetben jó taktikusnak bizonyult, a kiépített hálózatát mindig a maga javára tudta fordítani, most azonban rosszul mérte fel a következményeket - egyre jobban szorul a hurok a nyaka körül. A Kocner-akta többekre nézve tartalmaz terhelő bizonyítékokat, ha a rendőrség zavartalanul dolgozhat, újabb személyeket vehetnek őrizetbe. A választási kampány utolsó napjaiban, február 21 -én lesz a kettős gyilkosság második évfordulója. A gyászmunka hosszadalmas, a trauma velünk marad. Az állampolgárok nyomatékot fognak adni a változás igényének. A közeljövő megmutatja, hogy a Kuciak-gyilkosság tárgyalása valóban megtisztulást hoz-e. A per során megismert igazságelemek okozta megrázkódtatás után a reményt az állampolgároknak február 29. jelentheti, éljünk a lehetőséggel. FIGYELŐ Módosult az ukrán oktatási törvóny Az ukrán parlament elfogadta a kisebbségi oktatást szabályozó törvényt. A szakminisztérium szerint a kidolgozásnál figyelembe vették a kisebbségek képviselőivel folytatott konzultációkat és az Európa Tanács Velencei Bizottságának ajánlásait. Három csoportba sorolták az Ukrajnában élő kisebbségeket. Az első az ún. őslakos népek (főként a krími tatárok), amelyeknek nincs saját államuk, és nyelvük különös megóvásra szorul. Számukra biztosított az anyanyelven történő oktatás az elsőtől a 12. osztályig. A második csoportba az EU-tagállamok nyelvét beszélő kisebbségek kerültek. Számukra az 5. osztályig biztosított az anyanyelvi oktatás, utána az éves óraszámok legalább 20%-ánál ukrán nyelven kell tanítani. A 9. osztályig el kell érnie az aránynak a tantárgyak 40%-át, a felsőbb osztályokban pedig legalább a 60%-ot. A harmadik modellt az ukránhoz közel álló nyelvet beszélőknek, elsősorban az orosz ajkúak számára dolgozták ki. Számukra az ötödik osztályig biztosított az anyanyelven történő oktatás, utána 80%-ban át kell térni az ukrán nyelvre. (MTI) Elítéli Putyin történelemhamisítási kísérletét az EP Putyin a múlt átírásával az Európai Unió közös jövőjót is támadja. Az európai történelem meghamisításáról és a második világháború emlékezetéről vitázott az Európai Parlament (EP). A vitát kiváltó ok a lengyel alsóház határozata volt, amely Vlagyimir Putyinra reagált. Az orosz elnök kétségbe vonta az 1939. augusztus 23-i Molotov—Ribbentrop-paktum jelentőségét a második világháború kirobbantásában. Manfred Weber, az Európai Néppárt képviselőcsoportjának vezetője hangsúlyozta, hogy ez a vita nem a történelemről, hanem Európa jövőjéről szól, és akik a történelmet meghamisítják, azok a jövőt veszik semmibe. Hozzátette, hogy a német nácik indította világháború borzalmas emberiségellenes tett volt, amelyben a két ördög, Sztálin és Hitler egyaránt szerepet játszott. A német és a szovjet rendszer több millió ember szenvedését okozta, és Európának mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy ilyen még egyszer ne fordulhasson elő. Az Európai Tanács horvát elnökségét képviselő Nikoljina Bmjac közölte: a két világháború emlékezete közös szellemi teret hozott létre, amely életre hívta az Európai Uniót. Azonban az unió közös vívmányai veszélybe kerültek az Európában egyre jobban terjedő populizmus, idegengyűlölet és dezinformációs kampányok miatt. „Az intolerancia és az erőszakos radikalizmus megosztja a társadalmat, megtámadja az európai értékeket. Ébernek kell maradni, és tanulni kell a múltból” - jelentette ki a horvát politikus. Vera Jourová, az Európai Bizottság jogérvényesülésért felelős biztosa hangsúlyozta, a bizottság elutasít minden olyan nyilatkozatot, amely megmásítja a történelmet. A Molotov-Ribbentrop-paktum kövezte ki az utat a második világháború poklába, amely következtében Szovjetunió 1939 szeptemberében megtámadta és elfoglalta Lengyelország keleti területeit. Ez a tény megcáfolhatatlan - jelentette ki. Hozzáfűzte, hogy mindkét diktatúra rettenetes volt, azonban nem felejthető el, hogy a szovjet katonák hősiesen helytálltak, és ezáltal a náci Németország vereséget szenvedett. Jourová egyben figyelmeztetett, hogy a totalitárius diktatúrák bukása után ismét felütötték fejüket a szélsőséges politikai irányzatok, amelyek alááshatják az unió eddigi eredményeit és közös értékeit. Az Európai Néppárt részéről a lett Sandra Kalniete azt mondta, „azon a tényen, hogy a Szovjetunió 1941-ig a Molotov-Ribbentrop-paktum értelmében a náci Németország szövetségese volt, még maga Putyin, az oroszok elnöke sem változtathat”. Charles Goerens a liberális Európa megújul frakció nevében kiemelte: „A butaságra lehetnek enyhítő körülmények, de a rosszhiszemű tagadással szemben egységesen ki kell állni”. A Zöldek nevében Reinhardt Bütikofer német képviselő elmondta, az orosz hivatalos álláspont ebben az ügyben olyan retorikai agresszió, amely mellett Európa nem mehet el tétlenül. A lengyel Andrzej Halecki néppárti képviselő azt mondta, ez a vita Európa jövőjéről is szól, és „azok, akik elfogadják az önkényuralmi rendszert, egyszer majd fel is építik azt”. (MTI)
