Új Szó, 2020. január (73. évfolyam, 1-25. szám)
2020-01-16 / 12. szám
8 KERTésUDVAR 2020.január ■■■NNHBHMMHHHMMMNMMNMMMMMMMI f A Hátaink többsége mesterségesen kialakított tartási módok és technológiák környezetében él. Ennek ellenére haszonállataink életében komoly stresszt jelent a téli hideg, jeges, havas idő. ÓVJUK A HIDEGTŐL ÁLLATAINKAT! A gazdának komoly felelőssége és egyben érdeke, hogy gazdasági állatai minimális elhullási veszteséggel és testtömegfogyással vészeljék át a telet. A figyelmes gazda ezért a téli időszakra már ősszel megkezdi felkészíteni az állatait, szem előtt tartva azt, hogy az egyes állatfajok hideggel szembeni érzékenysége nagyon eltérő. Valamennyi állatfaj előnybe részesíti a száraz, tiszta, vastagon almozott, huzatmentes, világos, tágas pihenőhelyet és istállót. Adaptációs képességüknél fogva a hidegebb klímához az állatok jobban és hamarabb alkalmazkodnak, mint a meleghez. Többségük fokozatosan felkészül a tartósan hideg időjárásra: sűrű kültakarót és zsírpárnát növesztenek. Házi- és gazdasági állataink sajátossága, hogy testhőmérsékletüket a változó külső hőmérsékleti viszonyok között is állandóan egyforma szinten tartják. Az átlagos hőmérsékletük a gazdaságban Gazdasági és háziállataink gondozása és ápolása a téli időszakban fokozott odafigelét igényel. A sikeres átteleltetés döntő mértékben befolyásolja a következő esztendő gazdasági eredményeit. A teleltetés időszaka alatt azonban ügyelni kell az egyes állatfajok tartástechnológiával, gondozással és takarmányozással szembeni igényeire. ADAPTÁCIÓS KÉPESSÉGÜKNÉL FOGVA A HIDEGEBB KLÍMÁHOZ AZ ÁLLATOK JOBBAN ÉS HAMARABB ALKALMAZKODNAK, MINT A MELEGHEZ. 38 °C. Állandó testhőmérsékletüket a takarmányból felvett energiából nyerik, ezért a téli időszakban fokozottabban kell figyelni a takarmányozásra, a tápanyagellátásra és természetesen az egészségi állapotukra is. Fontos szempont az istálló klímája is; az optimális istálló-hőmérséklet fajonként, hasznosítási típusonként és korcsoportonként változó. ■ A szarvasmarha jól tűri a száraz hideget. A fejőstehenek számára 8-15°C, a hízómarháknak 5-15°C az ideális, a tehénistálló minimális hőmérsékletének pedig 8-10°C-nak kell lennie. ■ A sertésólban 8-14°C, a sertéshizlaldákban 16- 18°C, a fiaztató malacfészekben pedig 32-35°C-ot kell biztosítani. ■ A tojótyúkoknál 12-16°C, a növendékbaromfi-ólban 16-18°C, a naposcsibe-nevelőkben pár napig 33-35°C- ot kell fenntartani. ■ Az anyajuhok és a kecskék istállójában 10-12°C, az ellető hodályban 18-20°C fenntartása szükséges. Hideg környezetben az állatok növelik a hőtermelést, és csökkentik a hőleadást. A hőtermelés fokozása és csökkentése vegyi, hőleadásuk fizikai hőszabályozással történik. A lehűlés elleni védekezés egyik jele a vázizomban végbemenő változás, az izomremegés, a belső szervek fokozott hőtermelése, a megélénkülő anyagcsere. Az újszülött állatok fizikai hőszabályozó képessége rendszerint a 2-3. hétre fejlődik ki - ez idő alatt különösen érzékenyek a hidegre. Különleges figyelmet a fiatal állatok (borjak, bárányok, malacok, baromfi) igényelnek. TAKARMÁNYOZÁS A HIDEG IDŐSZAKBAN Telente a gazda feladata a megfelelő mennyiségű és minőségű takarmány bebiztosítása. A szárítással és erjesztéssel történő tartósítás kitűnő takarmányalapot biztosít egész évben. Fontos a takarmányok megóvása afagyástól, penészesedéstől és a gombásodástól. Ügyelni kell a tározók hómentesítésére és a fagyott takarmánycsomók eltávolítására. Fontos, hogy a takarmányt fedett tározóhelyen tároljuk. A fertőtlenítés (dezinfekció), a rovarirtás (de2inszekció) és a féregirtás (deratizáció) nélkülözhetetlen a tárolás alatt. A kártevők megjelenése akár 30-40%-os veszteséget is okozhat.
