Új Szó, 2020. január (73. évfolyam, 1-25. szám)
2020-01-15 / 11. szám
6 I RÉGIÓ 2020. január 15. lwww.ujszo.com Selmecbánya új várát egy évre jelképesen Érsekújvárnak adják A Selmecbányái új várat jelképesen egy évre bérbe adják Érsekújvárnak (Képarchívum) SZÁZ ILDIKÓ Január 18-án Selmecbányán értékelik az elmúlt év kulturális eseményeit, rendezvényeit. A történelmi város önkormányzatától aznap veszi át az érsekújvári önkormányzat küldöttsége a Kultúra városa címet. Érsekújvárban január 23- án a császári-királyi lovardában tartják az egész éves Lég(Új)Vár projekt ünnepélyes megnyitóját. H Hl A ;IV fUH ;IJ A WJiV33 Érsekújvár küldöttsége Emília Vásáryová színművésztől, a 2019-es Selmecbányái rendezvénysorozat pártfogójától veszi át a Kultúra városa címet Eubica Lassáková kulturális miniszter, Jozef Kovalcik, a Művészetet Támogató Alap igazgatója és Nadezda Babiaková, Selmecbánya polgármestere jelenlétében. Érsekújvár már egy évvel ezelőtt is kiváló pályázattal vett részt a versenyben, de akkor Selmecbánya megelőzte. 2019 júniusában a Pozsonyi Egyetemi Könyvtár épületében zajlott a Kultúra városa 2020 döntője, és Érsekújvár, Igló, valamint Ólubló került az élmezőnybe. A győztes érsekújvári projekt a Vzdusné zámky, magyarul Lég(Uj)vár nevet kapta. Az előkészítő csapat azért választotta ezt az elnevezést, mert nagy szükség van az álmokra, amelyeket csak közösen lehet megvalósítani. Klein Ottokár, Érsekújvár polgármestere hangsúlyozta, hogy a rendezvénysorozatokba bevonják a városi szervezeteket, önkormányzati iskolákat, egyházakat, megyei fenntartású kulturális intézményeket, valamint a művészeti alapiskolát. Jana Mikitková rendező, a Kultúra városa 2019 Selmecbányái zárórendezvény forgatókönyvírója lapunkat arról is tájékoztatta, ami eddig még titoknak számít a rangos címtől búcsúzó és a kultúra fővárosa címért érkező küldöttség számára. „Egy évre jelképesen bérbe adjuk a várat Érsekújvárnak. Az adta az ötletet, hogy a Selmecbányái új vár egy rakétához hasonlít. A városban nagyon sok történelmi műemlék található, sajnos ugyanez nem mondható el Érsekújvárról, ahol a második világháború során számos értékes épületet romboltak le. A rangos Kultúra városa cím átadásakor kivilágítjuk a Selmecbányái új várat, miközben még nagyobb hangsúlyt, még erősebb kontúrokat kap annak rakétára hasonlító alakja. Videómappolással, káprázatos tűzijáték kíséretében jelképesen átrepítjük a várat Érsekújvárba. Ezt követően kialszanak a fények, mintha az új vár valóban teljesen eltűnt volna Selmecbánya lankáiról” - tájékoztatott Jana Mikitková. A rendezőnő elárulta, hogy az érsekújvári küldöttség is beszáll az ünnepség végén a jelképes rakétába, és egy időkapszula elhelyezését tervezik, hogy ilyen módon emlékezzenek a Kultúra városa cím rendezvényeire. Különleges helyszíneken is zajlanak majd rendezvények, a fák koronái közt, vasútállomáson, óvodában, lepusztult ipari épületek csarnokaiban, vagy lakótelepi házak bejárataiban. Az Akkor Érsekújvárban ciklus keretében lehetőségük lesz a látogatóknak történelmi sétát tenni a már nem létező vár bástyáinak útvonalán. A Gondolkodás fesztiváljának résztvevői elmélyülhetnek a filozófia rejtelmeibe, hét programot szerveznek a zsidó kultúra népszerűsítésére, és számos magyar rendezvény vár az érsekújváriakra és a városba látogatókra a város és a helyi szervezetek jóvoltából. Határvédő kísérőd a feledi állomásnál SZÁSZI ZOLTÁN Évente több százezren is elmennek mellette, de nem tudják, mi lehet az, és talán egy pillanatra ugyan meg is akad a tekintetük egy fura formájú építményen. Az éppen lassító vagy gyorsuló vonatok ablakából kinózve Feled vasútállomásának nyugati végén egy betonbunkert fedezhet fel az érdeklődő. FELEP/JESENSKI Mi ez az építmény és miért van itt? Az első Csehszlovák Köztársaság idején az ország meglehetősen sokat költött a fegyverkezésre és a határvédelem megerősítésére szinte a teljes határvonalon, így az egykori Gömör megyében. Kiserődök a határ mentén Bő nyolcvanöt éve, 1935-ben született döntés arról, hogy a republika déli határvonalán, a magyar ha-Legközelebb a Losonci Prónay kasléfyl mulatjuk be. tárhoz közeli szakaszokon beton kiserődök erődrendszere épüljön ki. Egészen Párkánytól az akkoriban Csehszlovákiához tartozó Kárpátalja és Románia közös határáig. A mai Szlovákia területén ezernyolcszáz ilyen kísérőd építését tervezték, nagyjából ennyi el is készült a lázas határmegerősítési intézkedések idején, azaz 1936 és 1938 között. Az 1938-as bécsi döntés értelmében az ismét átrajzolt határok miatt azonban ezek a kiserődök már szinte 1938 elején okafogyottakká váltak, némelyiket még be sem fejezték, félkészen hagytak hátra építőik és a védők, a lényegében ekkor feloszlatott csehszlovák katonaság. Amikor a magyar csapatok 1938-ban bevonultak Gömörbe, a csehszlovák erődrendszer módszeres felszámolásába fogtak, az építmények jáva részét elbontották, a betontörmeléket útalapként, a vasanyagot pedig másodlagos nyersanyagként hasznosították fel a hadiiparban. Néhány bunker ennek ellenére is fennmaradt, részben stratégiai fontosságú elhelyezkedése miatt — lásd Feled, vasútállomás, bejárati jelző és váltók közvetlen közelsége — részben pedig nehezen megközelíthetőségük miatt, mint a másik Gömörben fennmaradt betonbunker esetében, amely Beretkén található. A második világháborúban aztán a megmaradt kiserődök némelyike megint szerepet kapott, a visszavonuló német csapatok ezeket a betonbunkereket is védekezésül használték a támadó szovjet csapatok ellen. Feled, állomás, 7 katona A kiserődök hálózatát gondos hadászati tervezés és stratégiai felmérés alapján építették meg az első Csehszlovák Köztársaság hadseregének igénye, felszereltsége és harci beosztási rendje szerint. A nagyobb bunkerek kétszintesek voltak, a felső szinten a fegyveres védekezést vagy a folyamatos megfigyelést végezték, az alsó szinten pedig úgynevezett ellátmányozási rész, az alvóhelyiség, szociális berendezések, konyha, áramfejlesztő, raktárak vojtak. Ézeket a betonbunkereket hét katona védte. A feledi állomás szélén lévő bunker ennél kisebb, csak egyszintes. Magán az építményen két, bélletesen szűkülő, páncélozott megfigyelő vagy lőnyílás van máig is. Ezekben a nyílásokban egy-egy talpas könnyű géppuskát lehetett elhelyezni, vagy kézifegyverrel, puská-Tájoló Feledre a Rimaszombat és Fülek közti 571-es úton juthatunk el, a betonbunkera település nyugati végén, az állomás váltóházával szemben a 48.299/20.054 GPS- koordinátáknál található. val lehetett kilőni. Egy-egy ilyen kísérőd komoly tűzerőt mutathatott éles helyzetben. Eredetileg a csehszlovák hadsereg 1930-as évekbeli fejlesztésekor az úgynevezett ZB 26- os talpas géppuskákkal szerelték fel az elkészült határ menti bunkereket. Ezek a fegyverek modemek voltak, komoly tűzerőt képviseltek. Előnyük az volt, hogy könnyen szerelhetőek voltak, túlhevüléskor gyorsan és könnyen ki lehetett cserélni a csövet. Erre általában 200 lövedék kilövése után volt szükség, de magát a gépfegyvert 15 ezer lövésre hitelesítették. A betonbunkerekben a lőnyílások alatt fakádakat helyeztek el, ebbe hullott a töltényhüvely. A fegyverek éjjeli használatához annak idején a táj domborzati viszonyait kopírozó mechanikus, a fegyver könnyű mozgathatóságát biztosító tartót is készítettek. A feledi kísérőd belső berendezése nem maradt fenn, de az objektumot újra felfedező és azt jelenleg karbantartó lelkes csapat elkezdte a belső tér felújítását és lehetőségek szerint eredeti fegyverek kópiáival való felszerelését is. Turistalátványosságként hasznosítanák a betonbunkert, és az elmúlt évek általuk megvalósított rendezvényein az érdeklődők nagy száma azt mutatja, van igény erre!
