Új Szó, 2020. január (73. évfolyam, 1-25. szám)
2020-01-14 / 10. szám
8 I RÖVIDEN Merónyletkísórlet Kolumbiában Bogotá. Merényletet hiúsítottak meg a kolumbiai hatóságok, amelyet a latin-amerikai ország egykori gerillaszervezetét irányító Rodrigo Londono ellen akartak elkövetni olyan gerillavezetők megrendelésére, akik nem ismerik el a fegyveres szervezet és a kormányzat között 2016-ban kötött békemegállapodást. Oscar Atehortua rendőrfőnök szerint egy informátor értesítette a rendőröket, hogy merénylet készül a 60 éves politikus ellen, aki a békemegállapodást követően párttá alakította a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) gerillaszervezetet. A rendőrség ezért megerősítette Londono védelmét. (MTI) Megöltek egy vezető iszlamistát Maiduguri. Megölték az Iszlám Állam terrorszervezet afrikai ágának hármas számú vezetőjét Nigériában - közölte Timothy Antigha ezredes, a több afrikai állam katonai egységeit összefogó, terrorellenes multinacionális harci kötelék szóvivője. Antigha szerint légicsapás végzett Amir Halífa Umárral, aki befolyásos tagja volt az Iszlám Állam Nyugat-afrikai Tartomány (ISWAP) nevű dzsihádista csoportnak. A katonai szövetség a szélsőségesek egyik rejtekhelyét bombázta a Tunbums Sabon néven ismert térségben a Csád-tó környékén. A térségben a csádi, a kameruni, a nigériai, a nigeri és a benini hadsereg egységeiből álló nemzetközi erő járőrözik. (MTI) Kitartó tüntetés a nyugdíjreform ellen Párizs. Franciaországban már 40 napja tüntetnek a tervezett nyugdíjreform ellen. A tömegközlekedést részlegesen megbénító megmozdulások mellett az energiaszolgáltatásban, a közszférában, az oktatásügyben, az egészségügyben és az igazságszolgáltatásban is akadozik a munka. A kormány jelezte, hajlandó lemondani a 64 éves nyugdíjkorhatár bevezetéséről, azonban a radikális szakszervezeteknek már ez sem elég. (TASR) Nem végeznék ki a pakisztáni exeinököt Iszlámábád. Hatályon kívül helyezte a Pervez Musarraf volt pakisztáni elnökre hazaárulás és az alkotmány megsértése miatt kiszabott halálos ítéletet a lahori legfelső bíróság. A lahori bíróság szerint alkotmányellenes és törvénytelen volt annak a három bíróból álló különbíróságnak a megalakítása, amely december közepén kétharmados többséggel - távollétében - halálra ítélte a 76 éves, napjainkban Duhajban élő volt államfőt. A pakisztáni hadsereg egykori főparancsnokát azzal vádolták, hazaárulást követett el, amikor 2007-ben a rendkívüli állapotra hivatkozva felfüggesztette az ország alkotmányát. (MTI) KÜLFÖLD 2020. január 14. | www.ujszo.com Politikai töltetű iráni tüntetés Az iráni közösségi média szerint a rendőrség éles lőszert is bevetett a tüntetők ellen A lelőtt repülővel kapcsolatos hazudozás az utcára vitte az embereket (Tasr/apj ÖSSZEFOGLALÓ Teherán. Az iráni rendőrség és a biztonsági erők könnygáz mellett éles lőszert is bevetettek vasárnap éjjel a tüntetőkellen a teheráni Szabadság (Azadi) téren, hogy feloszlassák az ukrán utasszállító repülőgép lelövásánek hatásági kezelése, kezdeti tagadása miatt tartott tiltakozó megmozdulást - derült ki online videófelvátelekből. Az iráni állami média nem számolt be a tüntetésről, viszont Hoszein Rahimi teheráni rendőrparancsnok az állami műsorszolgáltató honlapján megjelent tegnapi közleményében tagadta, hogy a rendőrség á tüntetőkre lőtt volna. „A rendőrség egyáltalán nem lőtt a tüntetéseken, mert arra kapott parancsot, hogy tanúsítson önmérsékletet” - írta a rendőrfőnök. Az Emberi Jogok Iránban Központ (Center for Human Rights in Iran) nevű, New York-i székhelyű jogvédő szervezethez elküldött felvételeken tüntetők menekülését lehet látni, miközben könnygázgránátok csapódtak be mellettük. Az emberek köhögve és könnyezve igyekeztek menekülni a gránátok keltette füst elől. Egy videófelvételen egy nőt szállítottak el, a földön vértócsa látható. A mellette állók szerint éles lőszerrel találták el a lábán. A felvételeken több sebesültet is lehet látni, akiket társaik visznek el a helyszínről. Véres teheráni járdák Más felvételeken is véres járdákat lehetett látni. Hadi Ghaemi, a központ igazgatója kijelentette: az irániaknak meg kell engedni, hogy „biztonságban gyászoljanak és követeljék a felelősségre vonást”. „Nem lenne szabad életüket kockáztatniuk azért, hogy a békés gyülekezés jogát gyakorolhassák” — tette hozzá. Az irániak azért vonultak az utcára, mert felháborodást okozott az ukrán utasszállító lelövése, valamint az, ahogyan a tragédiát követően magas rangú vezetők eleinte tagadták, illetve Michael Bloomberg milliárdos akár 1 milliárd dollárt Is áldozna saját pénzéből arra, hogy az USA elnöke legyen. Washington. A sokszoros milliárdos azt mondta, vagyonának nagyon nagy részét is hajlandó arra költeni, hogy többé ne Donald Trump legyen az USA elnöke. Bloomberg vagyonát a Forbes magazin 58,4 milliárd dollárra becsüli. A 77 éves üzletember egyik kampánygyűlésén kifejtette, akkor is kész egymilliárdot költeni a demokraták választási kampányára, ha nem ő lesz a párt jelöltje a 2020 novemberében esedékes választáson. Mint fogalmazott: éles politikai nézetkülönbségeik ellenére is hajlandó finanszírozni akár Bemie Sanders vermonti, akár Elizabeth Warren massachusettsi szenátorokat. Kész 17 nagy kampányirodát nyitni a közeljövőben, és ezek jó részét akkor sem zárja be, ha az elnökjelöltet állító konvención nem őt választják meg. Mint mondta, nem tervez negatív megtévesztő magyarázatot igyekeztek adni a történtekre. A tiltakozók egyben gyászolták a katasztrófa halálos áldozataik akik között sok, külföldön tanuló fiatal volt. Egy, magát Szaidnak mondó nyilatkozó szerint az állami média politikai okokból titkolta el a szerencsétlenség okát. A későbbi fejlemények változtattak a helyzeten, ezért a hatalom kénytelen volt beismerni az igazságot. Kritizálták a rezsimet Vasárnap és tegnap már Irán több városára kiterjedő demonstrációkon tiltakoztak amiatt, hogy az ország vezetése előbb napokig határozottan tagadta, majd váratlanul beismerte, tévedésből ők maguk lőtték le az iráni utasokkal teli ukrán utasszállító gépet. A népharagot az sem csökkentette, hogy a hétvégén több politikai vezető is nyilvánosan bocsánatot kért a tragikus hiba miatt. Úgy tűnik, hogy a tiltakozók túlléptek a repülőbaleseten és már magát a vallási államot támadják. „Azt hazudják, hogy Amerika az ellenségünk, pedig az ellenségünk itt van” - többek között ez a szlogen is elhangzott az egyik vasárnapi teheráni tüntetésen. Videót osztott meg a Twitteren az Independent teheráni tudósítója a teheráni rendszerellenes diáktüntetésekről. A felvételen az látható, ahogyan a teheráni Behesthi Egyetemen tiltakozó diákok túlnyomó része gondosan elkerüli, hogy rálépjen a járdára a megtapostatás szándékával egymás mellé felfestett amerikai és izraeli zászlót. Ez a két ország az iráni vallási fanatikus rezsim két fő ellenfele. A feszült helyzetet jelzi, hogy a kemény kézzel irányított vallási állam több újságja is nyíltan, címlapon kritizálta a rezsimet a repülőgép ügye miatt. A rezsimnek az sem jött jól vasárnap, hogy ezen a napon jelentette be egy Instagram-posztban az ország egyik leghíresebb sportolója és történetének egyetlen női olimpiai érmese, a Rióban teakwondóban bronzot nyerő Kimia Alizadeh, hogy nem bírta tovább az elnyomást és a nőkkel való bánásmódot, ezért Európába menekült. Irán kormánya bejelentette: munkampányt egyetlen demokrata párti elnökjelölt-aspiráns ellen, még azok ellen sem, akik őt élesen bírálják. Korábban mind Bemie Sanders, mind Elizabeth Warren azzal vádolta őt, hogy megpróbálja „megvásárolni” magának a Fehér Házat. Bloomberg azt mondta, azért bizakodik, hogy ő kacsoportot alakít, hogy kiderítse a repülő lelövésének minden részletét. A jelentést Haszan Róháni elnök kapja meg, utána pedig - így a kormány közleménye - történhetnek lemondások, felelősségre vonások. A repülő lelövését Irán napokig tagadta műszaki hibát valószínűsítve, és csak szombaton közölte, hogy légvédelme okozta a tragédiát - Teherán állítása szerint-tévedésből. Kanada szintén gyászol Kanadában közel 2000 ember, főleg a helyi iráni közösség tagjai emlékeztek meg vasárnap arról az 57 kanadai állampolgárról, akik előző hét szerdán veszítették életüket, amikor az iráni légvédelem Teherán közelében lelőtte az ukrán légitársaság repülőgépét. „Semmi sem pótolhatja ezeket a ragyogó életeket, amelyeknek ilyen korán vége szakadt” - mondta a megemlékezésen Chrystia Freeland kanadai miniszterelnökhelyettes. Kanadában él Észak- Amerika egyik legnépesebb iráni közössége. A 2016-os népszámláláson 210 ezren vallották magukat iráni származásúnak. Az Edmontonban tartott megemlékezésen Justin Trudeau kormányfő kijelentette: ki fog állni azért, hogy igazságot szolgáltassanak. „Most lehet, hogy elviselhetetlen a magány, de önök nincselesz az elnökjelölt, mert a többi aspiráns „túlságosan liberális” és ezért képtelen lenne legyőzni Trumpot. „Én elfogadható vagyok a mérsékelt republikánusok számára is” - hangoztatta. Bloomberg november végén jelentette be, hogy indul a Demokrata Párt elnökjelöltségéért. (MTI) nek egyedül. Az egész ország önök mellett áll, ma, holnap és a következő években” - szögezte le Trudeau. Megcáfolták T rumpot Mark Esper amerikai védelmi miniszter vitatta, hogy Irán négy amerikai nagykövetség megtámadására készült volna - ahogy azt Donald Trump elnök hangoztatta. Esper úgy fogalmazott: nem látott a hírszerzéstől konkrét bizonyítékokat a négy támadás előkészítéséről. Trump korábban egyik interjújában 4, előkészületben lévő támadással indokolta Kászim Szulejmáni tábornok, az iráni Forradalmi Gárda al-Kudsz nevű különleges egysége vezetőjének egy héttel ezelőtti amerikai likvidálását. Esper mindazonáltal hangsúlyozta: egyetértés van közte és az elnök között abban, hogy további támadásokra lehetett számítani amerikai nagykövetségek ellen. Az amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó, Mike O'Brien úgy nyilatkozott, „kitűnő hírszerzési információk” szerint közeli támadások voltak várhatóak amerikai követségek ellen, ám bizonyítékokról nem kívánt szólni. Mike Lee, Utah állam republikánus szenátora amiatti aggodalmának adott hangot, hogy a kormányzat nem tájékoztatta tisztességesen a kongresszust az iráni fejleményekről. (MTI, 444, ú) Terítékre került a líbiai tűzszünet Moszkva. Kísérletet tesznek a tűzszünet megkötésére Moszkvában a líbiai polgárháborúban szemben álló felek. Vasárnap éjszaka megérkezett az orosz fővárosba Halífa Haftar tábornok, az észak-afrikai ország parlamentjének oldalán álló, a nemzeti egységkormánnyal szemben harcoló Líbiai Nemzeti Hadsereg (LNA) parancsnoka, és később megérkezett oda Fájez esz- Szarrádzs, a nemzetközi közösség által támogatott egységkormány miniszterelnöke is. A líbiai válság kulcsszereplőinek megjelenése az orosz fővárosban új fejlemény a nyilvánosság számára. Vasárnap éjféltől a líbiai polgárháborúban szemben álló felek beszüntették a harci cselekményeket. Az orosz elnök a hétvégén egyebek között erről egyeztetett telefonon francia hivatali partnerével, Emmanuel Macronnal és Giuseppe Conte olasz miniszterelnökkel. (MTI) Milliárdokat is adna a Fehér Házért Bloomberg milliárdokat költené azért, hogy ne Trump legyen az elnök (tasr/ap)
