Új Szó, 2020. január (73. évfolyam, 1-25. szám)
2020-01-13 / 9. szám
www.ujszo.com | 2020. január 13. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Ki fog itt kormányozni? A bizonytalan helyzet a szélsőségeseknek kedvez SÁNTA SZILÁRD Ha a Smer, az SNS és Kotlebáék által támogatott -a közvélemény-kutatások pártpreferenciára vonatkozó - 50 napos moratórium érvényben lenne, akkor az állampolgárok már január 10-től nem tudhatnák meg a sajtóból, hogy milyen összetételű parlamentre lehet számítani a választás után. A szégyenteljes, antidemokratikus törvénymódosítás hatályát végül, az elnöki vétó megtörése után, az Alkotmánybíróság függesztette fel. Érvényben maradt tehát a 14 napos moratórium, egy közösségi kampány kezdeményezői azonban ezt az időszakot is indokolatlannak tartják. A www.50dni.sk oldalon közösségi finanszírozással összegyűjtöttek négy felmérésre 45 753 eurót, amellyel 147 százalékra teljesítették az előzetesen meghatározott tervet, a megszabott célösszeg 31 000 euró volt. Az aktivisták február 20-án és 26-án a Focus és az AKO ügynökségtől megrendelt 2-2 felmérés eredményeit küldik el a közösségi finanszírozás támogatóinak. Ezt az eljárást nem tiltja a törvény, tehát az állampolgárok egy csoportja ugyanazon információk birtokában lesz, mint a politikusok. Az első, nagyobb csodálkozást kiváltó felmérés eredményeit 2020-ban az AKO-ügynökség jelentette meg. Miközben a szlovákiai magyar szavazók a Híd és az MKÖ versengésére összpontosítanak, érdemes nagyobb figyelmet szentelni a szlovák pártok esélyeinek, hiszen á nagyobb parlamenti pártok politikája döntően befolyásolja az ország jövőjét és a szlovákiai magyarok boldogulását, mindennapi életét. A Smer támogatottsága tovább csökken, 17,7 százalékot mértek a legesélyesebb pártnak - Zuzana Caputová köztársasági elnök azt nyilatkozta pár napja, hogy a választás győztesét bízza meg a kormányalakítással, tiszteletben tartva a szavazók döntését. A legnagyobb meglepetés a felmérésben talán az, hogy az ellenzék legerősebb pártja az új néven kampányoló Kotlebáék -Mi Szlovákiánk Néppárt 11,7 százalékkal. A korrupciós botrányaiban és belső viszályaiban fuldokló legerősebb kormánypárt mögött azok a fasiszták erősödnek, akik már jó ideje nagyobb hírverés nélkül járják az országot és telt házas találkozókon ígérik, hogy a honban új rendet szülnek. A stratégiájuk nem az, hogy rögtönzött sajtótájékoztatókon folytatják a szópárbajt, mely során az üzenetek gyorsan elhalnak a médiazajban, hanem a zöld pólós legények személyes találkozókon igyekeznek szorosabbra fűzni a kapcsolatot a választóikkal, amit intenzív kapcsolattartás kísér a közösségi médiában. Az újságíró-gyilkosság óta talajt vesztett kormánykoalíció megfeledkezett a szélsőségek ellen emelt gátról, sőt a Smer több alkalommal kérte Kotlebáék támogatását a parlamentben. Ha február 29-e után egy magát szociáldemokratának tartó párt a fasisztákkal szövetkezik, akkor az uniós pénzcsapok elzárását kockáztatja, és a Kotlebáékkal kötött szövetség brüsszeli szégyenpadra ültetné az országot és elszigetelődéshez vezetne. Elég felidéznünk Kotlebáék besztercebányai tevékenykedését, hogy tudjuk, mit tennének az ország fontosabb intézményeivel. Jelen állás szerint az ellenzék demokratikusabb pártjai sem tudnak stabil kormányt alakítani. Vagy az „osztrák minta”, a „fura” kormánykoalíció létrehozása marad (tulajdonképpen ajelenlegi Smer-Híd- SNS-kormány is ilyen), vagy megismételt választás jöhet. A bizonytalanság viszont a szélsőségesek további erősödésének kedvez. Merkel és Putyin megígérte egymásnak az Északi Áramlat-2 gázvezeték befejezését (Lubomir Kotrha karikatúrája) Léket kaphat a zászlóshajó SIDÓH. ZOLTÁN még jó időket élünk, de lassan gyülekeznek a felhők. Arról, hogy öt év múlva mi lesz itt, ezekben a hónapokban születik döntés - ez nem egy zavaros, hosszú távú időjárás-előrejelzés, hanem Alexander Matuseknek, a Szlovák Autóipari Szövetség (ZAP) vezetőjének gondolata Szlovákia legfontosabb iparágazatának jövőjéről. A szövetség napokban közzétett mérlegvonása szerint a négy szlovákiai autógyár tavaly mintegy 1,1 millió gépkocsit állított elő, ami azt jelenti, hogy az 1000 fore jutó 202 autóval az ország továbbra is világelsőnek számít. Éz pompásan hangzik, viszont annak ellenére, hogy tavaly teljes fordulatszámra kapcsolt a nyitrai Jaguar Land Rover, 2018-hoz képest alig nőtt a termelés, és idén is csupán nagyon mérsékelt növekedés várható. A korlátok érzékelése hallatlanul fontos egy olyan ágazat esetében, amely a napjainkban stagnáló hazai ipari termelésnek gyakorlatilag a felét adja, és amely közvetve és közvetlenül 275 ezer főnek ad munkát. Alexander Matusek a fékező tényezők egyikét a szakképzett munkaerő hiányában és a látványosan növekvő bérköltségekben látja. A ZAP első embere szerint lassan már a dél-európai országok bérszintjét ostromoljuk, például a pozsonyi Volkswagenben a csúcsvezetés fizetését figyelmen kívül hagyja már 1950 euró feletti az átlagbér, a zsolnai KIA Motorsban pedig 1700 euró körüli. Ehhez jön még a parlamenti választás előtti ámokfutás következménye, a viharosan emelkedő minimálbér, ami számos egyéb bérköltségre rárakódik, a hétvégi és éjszakai munkabérpótlékának az emelkedése, az üdülési utalványok bevezetése. A másik korlátozó tényező, hogy egyelőre a klasszikus robbanómotorok világában él a szlovákiai autógyártás, talán a Volkswagent leszámítva a többi gyártó nem lépett a hibrid és az elektromos meghajtás irányába. A nagyobb hozzáadottértéket képviselő beruházásokról szintén lemaradtunk. A csúcstechnológiát képviselő BMW régiónkbeli beruházását elszipkázta Magyarország, a Jaguar Land Rover fejlesztő részlegét szintén Budapest csábította el, Csehország pedig a BMW önvezető autóinak tesztelésére tette rá a kezét. A felsorolt problémákat összegezve kijelenthető, hogy a Smer és a Szlovák Nemzeti Párt választókat szédítő, a jóléti intézkedések meghozatala terén folytatott versenyfutása határozottan mérsékelte Szlovákia vonzerejét, versenyképességét. A másik gond, hogy az ország hosszú ideje elhanyagolja a felsőfokú oktatást, a kutatás és fejlesztés támogatását, amit ékesen példáz az egyébként a tudomány világából érkezett jelenlegi oktatási miniszter ténykedése is, aki egyszerűen képtelen a tudományra fordítható uniós pénzforrások hatékony felhasználására. Ha ez így megy tovább, akkor hosszabb távon elsüllyedhet az ország gazdaságának zászlóshajója, az autóágazat. Ma FIGYELŐ Tóvót vesznek Trumpnak Egy jobboldali tévécsatorna felvásárlására készülnek Donald Trump amerikai elnök számára a republikánusok, hogy az megpróbáljon a Fox televízió versenytársává válni - írta a The Wall Street Journal. A párt vezető szerve, a Republikánus Országos Bizottság társelnöke, ifjabb Thomas Hicks adományok segítségével készül a One America News Network (OANN) felvásárlására. Az ifjabb Hicks Trump közeli barátja, apja, a Hicks Holdings családi vállalkozás vezetője és a Trump-kampány egyik nagy adományozója. A csatornát a Hicks Holdings egyik leányvállalata vásárolná meg 250 millió dollárért. A Hicks-család ugyanakkor azt állítja, a Republikánus Pártnak nincs köze az üzlethez, mert ifjabb Tho: mas Hicks lemondott a családi : vállalkozásnál betöltött pozíciójá: ról, amikor a párt társelnöke lett, és a csatorna iránti érdeklődés „tisztán üzletijellegű”. A televízió decemberben Rudy Giulianival, Trump elnök ügyvédjével együttműködve egy sor interjút sugárzott ukrán tisztségviselőkkel, és a tévé híreit Trump is gyakran idézi a Twitteren. (MTI) Fellángolt a népharag Iránban, elsöpörheti a vallási vezetést Forr a népharag Iránban az ukrán utasszállfté lelövésének kezelése miatt, a gépen ugyanis sok iráni utas volt. A katonai vezetők csak három nap után vallották be, hogy iráni rakéta lőtte le a gépet. A Forradalmi Gárda kései beismerése megbontotta az ország legbefolyásosabb tábornokának amerikai légitámadásban végrehajtott likvidálása után kialakult nemzeti egységet, a közösségi média bírálatokkal árasztja el az ország vezetését. Ráadásul amiatt is nagy az elégedetlenség, hogy a novemberben a benzináremelés miatt kitört kormányellenes tüntetéseken emberek százai haltak meg. „Nagyon kényes időszak ez, a vezetésnek komoly hitelességi problémája van. Eltitkolta az igazságot, majd rosszul kezelte a helyzetet” - mondta egy neve elhallgatását kérő, egykori magas rangú iráni vezető. Az 1979-es iszlám forradalom óta az iráni papoknak sikerült megakadályozniuk, hogy kikerüljenek a hatalomból, ám a velük szembeni bizalmatlanság egyre mélyül. „A rendszer egyre inkább elveszíti hitelét, és tovább nehezítik helyzetét a Washingtonnal való szembenállás miatti gazdasági problémák” - véli Daniel Byman, a washingtoni Brookings Intézet közép-keleti szakértője. Videófelvételeken látni lehetett, amint Teheránban szombaton a tüntetők Ali Hamenei ajatollahra, Irán legfőbb vallási és politikai vezetőjére utalva „Halál a diktátorra!” jelszavakat skandálnak. Hamenei eddig mindig a választási részvétellel indokolta a vallási vezetés legitimitását, de egyre kevésbé számíthat az irániak támogatására. „Mién szavazzak erre a rendszerre? Egyáltalán nem bízom bennük. Hazudtak a repülőgép lelövéséről. Miért bíznék bennünk, ha nem bíznak a népben, hogy megmondják neki az igazat?” - mondta a 27 éves Hesám Ganbari teheráni egyetemista. „Ezt a tragédiát nem felejti el olyan könnyen sem a külföld, sem a hazai lakosság” - mondta a Chatham House agytröszt vezető szakértője, Sanam Vakil. Az iráni vallási vezetés támogatásának fő bázisa a múltban az állam jótékonyságát élvező szegény és középrétegek, de az ide tartozók az elsők között voltak a novemberi benzináremelés elleni tüntetéseken. A megmozdulásokon a vezetők lemondását követelték, mígnem erőszakkal el nem nyomták a tüntetéseket. Az irániak dühös bejegyzései elárasztották a közösségi médiát, a hatóságok szemére vetik, hogy több időt szántak az incidens tagadására, mint az áldozatok hozzátartozóinak megsegítésére. „Ez megdöbbentette a közvéleményt. A rendszer ismét kíméletlenül gyilkolta a saját népét” - mondta Ray Takeyh, a Külkapcsolatok Tanácsa (CFR) nevű agytröszt közel-keleti szakértője. A február 21 -i választáson a parlament mellett megválasztják a Szakértők Gyűlését is. Ez a vallási testület hivatott kiválasztani a 80 éves Hamenei utódját. Hamenei 1989 óta Irán legfőbb vezetője, tisztségének betöltését nem korlátozza korhatár. (MTI)
