Új Szó, 2020. január (73. évfolyam, 1-25. szám)

2020-01-11 / 8. szám

Elszaporodtak az állatok a Fukusima körüli területeken Egy a sok közül. A lakatlan zónában egyre növekedik a vaddisznó-po­puláció. (Fotók: TASR/AP, UGA) egyedekre fókuszáltak. A szakem­berek megállapították, hogy az érintett fájok magas egyedszámát elsődlegesen befolyásoló tényezők az emberi tevékenység mértéke, a tengerszint fölötti magasság és az élőhely típusa, nem pedig a sugár­szennyezettség mértéke. Emberek hiányában Az eredmények szerint a megfigyelt fejők többsége a rá jellemző módon él a térségben: a mosómedvék éj­szaka, a fácánok nappal aktívak A lakadan övezetben élő vaddisznók ugyanakkor jóval aktívabbak nap­pal, mint az emberek közelében élő társaik, ami azt sugallja, hogy az ál­latok változtatnak a viselkedésükön az emberek hiányában. A 2011-es katasztrófa után állatok százai ér­keztek a környező hegyekből és foglalták el a környező, lakadan te­lepüléseket, hogy az üres utcákon és elhagyatott hátsó kertekben élelem után kutassanak. Tomioka város­ban például egy vadászcsapat lövi ki az elszaporodott vaddisznókat, amelyekről ismert, hogy hajlamo­sak bizonyos esetekben az emberre támadni. Hetente kétszer harminc ketreccsapdát helyeznek ki, rizs­liszttel csalogatva oda a vadakat. A japán széró vagy japán kecske­­szarvú zerge pedig általában távol marad az ember lakta területekről, ám mégis a lakott övezet hegyvidéki területein kapták legtöbbször len­csevégre. A kutatók szerint ennek az lehet az oka, hogy a fej igyekszik elkerülni a lakadan zóna egyre nö­vekvő vaddisznó-populációját. A 2011-es vészhelyzet 2011. március 11-én 9-es erősségű földrengés rázta meg Japán észak­keleti részét, a földmozgást követő hatalmas szökőár pedig megron­gálta a fukusimai atomerőművet. Három reaktorban magolvadás következett be. A fűtőanyag átol­vasztotta a reaktor vasbeton nyo­mástartó edényét, és felgyülemlett az atomreaktor alján. A megsérült reaktorokat hűtik, folyamatosan vizet pumpálnak bele. A keletke­zett károk helyreállítása, a reakto­rok leszerelése mintegy negyven évig tart majd. Az atomkatasztrófa után az erőmű környékéről több mint 140 ezer embert kellett biz­tonságos helyre menekíteni. A 29 éven aluliak háromnegyede nem szándékozik visszatérni a környék­re, ami azt is jelenti, hogy népesség túlnyomó részét idős emberek al­kotják majd. (MTI, hvg) Hamar visszatértek ,Az eredményeink elsőkém szolgál­nak bizonyítékul arra, hogy immár több állatfaj is nagy számban elő­fordul a fukusimai tilalmi övezet­ben, a sugárszennyezettség ellenére” - mondta James Beasley, az egye­tem biológusa. Szerinte az állatok előfordulása az emberek evakuálása óta megnőtt, hamar visszatértek a radioaktív területekre, így volt, van ez például Csemobilban és környékén is. Az ukrán városban az atomkatasztrófe után több ma­dárfej, rágcsáló és rovar is eltűnt, de meghatározott három - tiltott, kor­látozás alá vont és lakon - zóna 106 helyszínéről gyűjtöttek be adatokat. A kamerák 120 nap alatt több mint 46 ezer képet készítettek vaddisz­nókról: 26 ezret a lakadan, nagyjá­ból 13 ezret a korlátozás alá vont és 7 ezret a lakott övezetben. A tiltott és korlátozott zónákban ezenkívül nagy számban fordulnak elő mosómedvék, fekete lábú nyes­tek és japán makákók. Thomas Hinton, a Fukusimai Egyetem professzora szerint a mos­tani kutatás jelentőségét az adja, hogy a sugárszennyezettségnek a populációkra gyakorolt hatását vizsgálja, szemben a korábbi ta­nulmányok többségével, amelyek Csaknem egy évtizeddel a fukusimai atomerőmű-baleset után „virágzik” a vadvilág a sugárszennyezettség miatt lakatlanná vált területeken - állapították meg a Georgiái Egyetem kutatói. A Journal of Frontiers in Ecology and the Environment című folyóiratban publi­kált tanulmány sze­rint a térség különböző vidékein készített 267 ezer felvételen több mint 20 fejt, köztük vaddisznót, ja­pán nyulat, nyestkutyát, makákót, fácánt és rókát azonosítottak - ol­vasható a PhysOrg tudományos-is­meretterjesztő hírportálon. azóta - az erős radioaktív terheltség ellenére - az állatok száma és a faji sokszínűsége is folyamatosan nö­vekszik. Három zóna A kutatók a japán kormány által a 2011-es atomerőmű-baleset után

Next

/
Thumbnails
Contents