Új Szó, 2020. január (73. évfolyam, 1-25. szám)
2020-01-11 / 8. szám
www.ujszo.com I 2020. január 11. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Női politikusokat! Nézzük meg, hogy a választási szlogen mögött van-e tartalom BOLEMANT LILLA A zért válasszunk nőket a parlamentbe, hogy nagyobb legyen a nők aránya? Csak azért kerüljenek be, mert nők? Gyakran kérdezik ezt olyan emberek, időnként felháborodottan, akik nem foglalkoznak azzal, hogy még mindig nem egyenrangúként ítéli meg a társadalom a nőket és a férfiakat, sőt akadnak, akik egyenesen tagadják, hogy bármilyen zavar lenne a rendszerben, és meggyőződésük, hogy a nőknek minden joguk és lehetőségük megvan ahhoz, hogy eléijék a céljaikat. A párkapcsolati és családon belüli erőszak létezésére is világos magyarázatuk van: Hiszen a nők sokkal rafináltabb módon tudnak erőszakot tenni a férfiakon, manipulációval, „női eszközökkel”, aztán, ha a férfinek eljár a keze, nem ítélhetjük el ezért. Hiszen ő máshogy nem tud védekezni! Máshogy nem tudnak védekezni azok a férfiak, akik gyöngék, máshogy nem tudják megmutatni az erejüket, csak a fizikai, anyagi vagy politikai hatalmukon keresztül. Csakhogy a bántalmazás nem védekezési módszer. Éppen ellenkezőleg: a bántalmazó egy pontos séma szerint működik. Kiszemeli áldozatát, bekeríti (a szerelemnek, ; féltésnek nevezett viselkedés azt je; lenti, hogy állandó kontroll alatt ; tartja, elzáija a családtól, a barátoktól), és miután már a hatalmában érzi, kezdődhet az igazi terror, a számonkérések, az elbizonytalanítás, később pedig a fizikai bántalmazás. A bántalmazást követi a látszólagos megbánás, amikor a bántalmazó szerelmet vall, bocsánatot kér, és : fogadkozik, hogy mindezt csak szerelemből tette, és sohasem fordul elő többször. így eléri, hogy a bán; talmazott érezze magát végül bűnösnek abban, hogy ilyen csele; kedeteket hív elő a partneréből. Ez ! az érzés a megalázottság és a meg; félemlítettség érzésével együtt na; gyón nehézzé teszi a bántalmazott számára a kiutat, miközben a család, a barátok nem hiszik el, hogy part; nere bántalmazó, hiszen sehol máshol nem viselkedik erőszakosan. : Nem üti meg a postást, a főnökét, a i szomszédasszonyt, csak és kizáró; lag a partnerét. Azért válasszunk tehát női politi: kusokat a parlamentbe, hogy ott : végre komolyan vegyék a nők problémáit, a nők elleni erőszakot, a nők munkapiaci helyzetét (alacsonyabb bérezés, alacsonyabb nyugdíj), az oktatásban, a döntéshozói pozícióban elfoglalt helyüket (a nők nagyobb számban végeznek egyetemet és magasabb képzettséggel rendelkeznek, mint a férfiak, mégsem ilyen arányban kerülnek döntéshozói pozícióba a tudományos, a gazdasági és a politikai életben). Nézzük viszont meg azt is, hogy a politikusnők választási szlogenjei mögött valós tartalom van-e. Foglalkoztak-e és milyen módon a nők helyzetével az elmúlt négy évben? Vagy férfi társaikhoz hasonlóan különféle kifogásokat kerestek például a Nők elleni erőszak felszámolásáról szóló egyezmény elfogadása ellen? Ha most indulnak a nagypolitikában való megmérettetésen, vajon látható-e a tevékenységükben olyan elem, ami a nők problémáira is fókuszál? Természetesen a férfiakon ugyanúgy számon kell kémünk, hogy foglalkoztak-e a nők problémáival! De ha legalább harminc százalékban nők lesznek a parlamentben, hatékonyabban tudják majd képviselni az érdekeiket, nem lesznek kénytelenek alárendelni a véleményüket a férfitöbbségnek. És lesznek olyan férfiak, aki vagy meggyőződésből, vagy számításból, de csatlakoznak hozzájuk! Mi választunk! Orbán szerint 2020 SZÓ M BATH Y PÁL hogyan tavaly, idén is a baráti sajtónál szélesebb körben, nemzetközi tájékoztatón válaszolt a magyar kormányfő évnyitó kérdésekre. Szavaiból kirajzolódhat, melyik politikusi arcát mutathatja 2020-ban. Kampányok után az építkezés két éve jön Orbán szerint, ami a belpolitikában harc helyett nyájasabb hangvételt jelenthet, főleg, hogy az önkormányzatokban megerősödő ellenzék folyamatosan üti majd a hatalmat, hogy a kihívói szerepbe felkapaszkodhasson. A magyar politika öreg rókájának még jól is jöhet némi béke. „Ha tényleg öregszem, akkor támadó középpályás, 8-as helyett az ember lehet 6-os, azaz védekező középpályás.” (Orbán Viktor) A focipélda üzenete egybevág az előző gondolatmenetemmel: nem lehet mindig csak tüzelni, ha feljebb jön az ellenfél, ideje összeszedni a labdákat, kibekkelve a nehezebb időszakokat a pályán. Éőleg, hogy az ellenfelek végtelenül örülnének egy fekvő nyolcasnak. , Jól érzem magam, van egy rendes állásom, és elég tisztességes fizetést kapok. Ami az én életemhez kell, az rendezve van. Amíg az emberek úgy látják, hogy erre a munkára képes vagyok, addig én folytatom.” (Orbán Viktor 2020-as évnyitó kormány infoján) Hát tényleg, ami az élethez kell, elrendezte Orbán Viktor, nagycsaládi nagyságrendben is. Környezetének gazdagodása, a hozzá közeli új magyar burzsoázia hatalmi kialakítása komoly támadási felületet ad, miközben maga Orbán személyesen aligha érdeklődik a cicoma, luxus mindennapos külsőségei iránt: ő vezetni szeret és a hatalom természete érdekli szenvedélyesen. Ki szeretné különben az életét mégoly csillogó körülmények között is lényegében robotolással tölteni hajnaltól éjszakáig? Aki őt le akaija győzni, annak meg kell értenie e politikusi munkabírás félelmetes előnyét - lásd a fociban C. Ronaldo energiáját. „Száz nap jár szerintem az ellenzéknek is, ki kell ismerniük magukat az újonnan megválasztott embereknek. Szerintem nem helyes, ha a vesztesek azt mondják, mindennap bizonyíték arra, hogy érdemtelenek lennének.” 2020 küszöbén a magyar miniszterelnök leintette radikálisabb híveit és túlteljesítő sajtóját is kissé: csigavér, türelem, ő egyelőre kitérne az ellenzék által kezdeményezett csaták elől, a kifárasztás, erőgyűjtés hónapjaira koncentrál, ami érthető abból a szempontból is, hogy a Fidesz az őszi választási eredmények utáni önvizsgálat közben van. „A történelmi emlékezet, az évfordulók fontosak, az igazságnak ott el kell hangoznia, de ezzel a jövőt illetően már nem sokra megyünk.” Trianon 100. évfordulója előtt erős üzenet ez, mely szerint az emlékév nem szólhat a sérelmi politizálásról, miután Orbán önértékelésében az elmúlt évtizedben kivezette az országot a trianoni elszigeteltségből a szívélyes, de kemény regionális középhatalmi játékos pozíciójába. „Magyarország igazságtalan békediktátumok miatt elszenvedett veszteségeket, sőt kialakult egy olyan helyzet, ahol Magyarországot folyamatosan izolálták. Ezt hívom száz év magyar magánynak. A legnagyobb eredmény, hogy véget tudtunk verni ennek a száz év magánynak.” Orbán országképe egy erős nemzet víziója, amely regionális szövetségeket köt, szomszédaival békés együttműködésre törekszik, politikai értékrendjében pedig magához köti a határon túli magyar szervezeteket, amelyek többségükben bizalmilag távol állnak a baloldali-liberális magyar ellenzéktől. Kihívói számára döntő fontosságú kérdés, képesek-e ezzel szemben egy erős, hiteles, működő nemzetpolitikai alternatívát állítani —vagy elhitetni a Kárpát-medencei szavazók többségével, hogy a nemzetállamok kora lejárt. „Ha lesz nálunk osztrákhoz hasonló jobboldali-zöld koalíció, azt nem én fogom vezetni. A hazai zöldmozgalmak olyanok, mint a görögdinnye: kívül zöld, belül vörös.” Orbán ezt Kurz kancellárt dicsérve az osztrák néppárti-zöldpárti koalícióra utalva állapította meg. Mutatványa a következő: zöldnek látszani, a baloldaliság kulturális ismérvei nélkül. Ahogyan a nemzetpolitikában ellenfeleinek, a környezetpolitikában neki lesz roppant nehéz arculati dolga a 20-as években. Bajban a légitársaságok: kerülő úton Irak és Irán felett SZABÓ LACI Fokozódik a helyzet az iraki és az iráni légtérben. Most már egyre valószínűbb, hogy az ukrán légitársaság Teherán-Kij évjárata, 176 emberrel a fedélzetén nem műszaki okok miatt zuhant le, hanem azt az irániak lőtték le - „véletlenül”. Volt már ilyen, nem is olyan régen, akkor az orosz szeparatisták Ukrajna felett néztek be egy polgári repülőgépet, a maláj légitársaság MH17-es járatán a személyzettel együtt 298-an voltak, és ahogy a mostanit, úgy a 2014. június 17-én bekövetkezett tragédiát sem élte túl senki. A maláj gép lelövése után a légitársaságok úgy döntöttek, hogy elkerülik a veszélyzóna légterét, ez kisebb kerülővel, de megoldható volt. Most is hasonló a helyzet, előbb az amerikai, a kanadai, a kínai és ázsiai, majd fokozatosan az európai légitársaságok is úgy határoztak, hogy elkerülik Irak és Irán légterét; szinte mindegyik - ideiglenesen - törölte az iráni és iraki járatait. Az utasok ebből főleg annyit éreznek, hogy a repülő más útvonalon, kicsit hosszabb menetidővel éri el a célállomást. Az útvonal most rendkívül fontos, hiszen Ázsiában most van a főszezon, szinte az összes gép teljesen foglalt, így nagyon sok utast érinthetnek a változások. A legnagyobb bajban most az Öböl menti légitársaságok vannak, hiszen azok az elhelyezkedésük miatt sokkal nehezebben tudják kikerülni ezen országok légtereit, arról már nem is szólva, hogy a Perzsa-öböl és az Ománi-öböl teljes mértékben kikerülhetetlen. Olyan, hazánkban is nagyon népszerű légitársaságokat is érint ez a probléma, mint az Emirates, az Etihad és a Qatar Airways. Ezek a légitársaságok e cikk írása pillanatában továbbra is használják az iráni és az iraki légteret, igaz, mindegyik jelezte, hogy folyamatosan monitorozza a helyzetet, és amint biztonsági kockázatot jelentene a repülés az adott országok légtere felett, azonnal elkerüli Irak és Irán légterét. A legnehezebb helyzetben a katari légitársaság van, ugyanis a mostani válságzóna a Qatar Airways gépei számára még nagyobb, hiszen 2017 júniusában a szomszédos Szaúd- Arábia, az Egyesült Arab Emirátusok és Bahrein (valamint a távolabbi Egyiptom is) politikai blokádot hirdetett Katar ellen, ami azzal jár, hogy az ország légitársaságának repülőgépei azóta ezen országok légtereit nem használhatják. Akkor ezt a problémát kerülő útvonalakkal oldották meg (a mai napig így repülnek), ami kicsit hosszabb repülési időt, a cég számára pedig jelentős többletkiadást eredményezett, de az üzemelés nem állt le, így az utasok - mondhatni - semmit sem éreztek a blokádból. Ám ha bekövetkezik a globális légtérzár Irak és Irán felett, akkor sokkal nehezebb helyzetbe kerülhet a Qatar Airways, hiszen a légitársaság számára a blokád miatt nem lesz alternatív kerülő útvonal. Megoldás lehet a politikai blokád feloldása (állítólag intenzív tárgyalásokiölynak, és hamarosan bekövetkezhet a megállapodás), vagy ha ez nem is sikerül, nemzetközi nyomásra talán elérhető, hogy a szomszédos országok feloldják ajogellenes légtérzárat - a nemzetközi repülési szabályok szerint ugyanis csak biztonsági okok miatt lehet kitiltani a légtérből a gépeket, politikai indokkal nem (bár számos ország visszaél azzal, hogy ezt a jogot szinte lehetetlen érvényesíteni). Abban szinte biztosak lehetünk, hogy a világ egyik legjobbjának tartott légitársaság nem fog leállni, ahogy a blokádot is megoldották, úgy a mostani helyzetre is minden bizonnyal találnak megoldást. Még akkor is, ha az ukrán gép tragédiája, a helyi politikai helyzet miatt - biztonsági okokból - leáll a nemzetközi légiforgalom Irak és Irán légterében.
