Új Szó, 2020. január (73. évfolyam, 1-25. szám)
2020-01-09 / 6. szám
10! HASZNOSTANÁCS 2020. január 9. | www.ujszo.com Vállalkozókat érintő változások Januártól átszámolták a vállalkozók járulékterheit (Shutterstock-feivétei) EGYÉB TUDNIVALÓK 5 hót szabadság A 2019. december 31-ig érvényes munka törvénykönyve értelmében minden alkalmazottnak legkevesebb 4 hét szabadság járt. Aki pedig az adott naptári év végéig betöltötte a 33. életévét, azt legalább 5 hét szabadság illette meg. Az új évtől hatályos módosítás szerint mostantól 5 hét fizetett szabadságra mehetnek azok is, akik még nincsenek 33 évesek, viszont gyermekükről gondoskodnak. Ez a szociális standard már évek óta több uniós országban érvényes. Illegális munka 2020-tól módosult az illegális munkavállalásról és alkalmazásról szóló törvény, éspedig úgy, hogy bővültek a vállalkozók lehetőségei azzal kapcsolatban, hogyan használhatják ki a családtagok segítségét a vállalkozásuk során. Az új szabályok szerint már nem minősül illegális foglalkoztatásnak és munkavállalásnak az a munka, amelyet az egyéni vállalkozó vagy az egyszemélyes kft. számára az egyenes ágú rokon (a gyereke), a testvére vagy a házastársa, illetve üzlettársának a rokona, testvére, házastársa végez. Feltétel azonban, hogy ezeknek a személyeknek van társadalombiztosításuk, vagy már nyugdíjasok, esetleg 26 évnél fiatalabb diákról van szó. Munkanálküliek Idén július 1-jétől a munkaügyi hivatalban is lehet igényelni a munkanélküli-segélyt, e célból nem kell majd külön felkeresni a Szociális Biztosítót is. Jelenleg a dolog úgy működik, hogy ha valaki elveszíti az állásátjelentkezik a munkaügyi hivatalban, és miután ott regisztrálják, az erről szóló igazolással elmegy az SP- be, ahol segélyt intézhet. 2020 felétől elég lesz csak a munkaügyi hivatalba menni, ott azonnal kitölthetjük a segélyt igénylő kérvényt, amelyet elektronikus formában továbbítanak az SP-be. Fontos tudni, hogy a segélyre csak az jogosult, aki a regisztrálását megelőző 4 évben legkevesebb 730 társadalombiztosítási nappal rendelkezik. Elektronikus pánztárgáp Januártól minden regisztrációs pénztárgépet kötelezően rá kell kapcsolni az elektronikus kassza (eKasa) rendszerére. Az elektronikus rendszer az adóhivatal alkalmazottainak lehetővé teszi, hogy reális időben ellenőrizhessék a számlák nyilvántartását. Ugyanakkor 48 óráról 96 órára hosszabbodik az az idő, amíg az adatokat továbbítani kell az adóhivatalba. Január 1-jótől változtak a vállalkozók járulókterhei, egyeseknek 15%-ra csökkentették a jövedelemadót, 6s nőtt az adómentes alap is. Az újévtől az alkalmazottak sportutalványt igényelhetnek. Az idén is változott a vállalkozói környezet. Sok olyan módosítás lépett életbe, amelyek felett nemcsak azoknak nem szabad elsiklaniuk, akik most tervezik vállalkozás indítását, hanem a régebben vállalkozókat is érintik. Sportutalvány Az új munka törvénykönyve alapján 2020. január l-jétől az alkalmazottak a munkaadójuktól sportutalvány formájában hozzájárulást igényelhetnek gyermekük sporttevékenységének finanszírozására. A sportutalvány hasonlít a tavaly bevezetett üdülési csekkhez. A legfontosabb különbség az, hogy a munkaadó nem köteles nyújtani ezt a kedvezményt. Ha a cég úgy dönt, támogatja a fiatalok sportolását, a következő feltételeket kell teljesítem: az igénylő legalább 24 hónapja dolgozik a cégnél, de akinek egyszerre több munkahelye is van, a hozzájárulást csak az egyik helyen kérheti. A gyereknek valamilyen klubban, sportegyesületben kell sportolnia szakember felügyelete mellett. A munkaadó a kiadások 55%-át térítheti, legfeljebb 275 eurót évente. A részmunkaidősök a támogatás arányos részére jogosultak. A vállalkozók a sportutalványt adókiadásként könyvelhetik el. Alacsonyabb adó 2020-tól 15%-os jövedelemadót fizetnek a jogi személyek (tavaly 21%-os adóval sújtották őket) és az egyéni vállalkozók (eredetileg 19% vonatkozott rájuk), amennyiben az évesbevételüknemhaladjamega 100 ezer eurót. Ezen kívül mostantól az adóalap adómentes részét nem a létminimum 19,2-szereseként állapítják meg, hanem hosszú idő után megemelték ezt a tételt, éspedig a létminimum 21-szeresére. Ez azt jelenti, hogy az adómentes rész 2020. január 1-jétől 4414,20 euró, tavaly 3937,35 euró volt. Ugyancsak módosult a gépjárműadóról szóló norma: mostantól nem képezi az adó tárgyát néhány különleges — M, H, S betűt tartalmazó — rendszámtáblájú autó. M-mel jelölik az újonnan gyártott és vásárolt, még nem regisztrált, próbaüzemeltetésre használt kocsikat. A H betűsek a történelmi járművek, az S pedig a FIA- és FIM-igazolvánnyal ellátott sportkocsikat jelenti, amelyeket nem használnak minden nap. További pozitív változás, hogy a munkaadók, pontosabban a bérelszámolók az alkalmazottaikkal kötött megállapodás alapján a fizetési szalagokat, valamint az egyéb dokumentumokat elektronikus formában is kiállíthatják és kézbesíthetik. Járulékterhek Tízből kilenc vállalkozó a minimális kivetési alapból fizeti a biztosítási díjat, amely összege mindig az év elején szokott változni - ennek megfelelően a vállalkozóknak, az adóügyi tanácsadóknak, ügyvédeknek, közjegyzőknek, könyvvizsgálóknak, szerzőknek, művészeknek, szakértőknek, az önállóan gazdálkodó agrárvállalkozóknak egyaránt átszámolják a szociális és egészségbizkörnyezet 2020-ban tosítóba fizetendő biztosítási díj összegét. Ennek az oka, hogy a törvényből kifolyólag mindig az év elején változik a kivetési alap. 2020-ban a minimális kivetési alap 506,50 euró. Ez azt jelenti, hogy a Szociális Biztosítóba legkevesebb 167,89 eurót kell elvezetni. Összehasonlításképpen: tavaly a minimális kivetési alap 477 euró, a legalacsonyabb járulék pedig 158,11 euró volt. A maximális kivetési alap 2020- tól a 2018. évi havi átlagkereset hétszerese, azaz 7091 euró. Eszerint a vállalkozók esetében a legmagasabb havi biztosítási díj a korábbi 2213,75 euró helyett januártól 2350,66 euró. A járulékok összegét az év elején azoknak kell módosítaniuk, akik eddig 167,89 eurónál kevesebbet utaltak a Szociális Biztosítóba (SP). Az, hogy melyik vállalkozónak pontosan mennyit kell fizetnie, több tényezőtől függ - például hogy mióta vállalkozik, alkalmazottként is dolgozik-e, anyasági szabadságon van-e, még diák, illetve a legfontosabb szempont az előző évi bevétel. A vállalkozás első évében a vállalkozóknak nincs járulékfizetési kötelezettségük, utána pedig évente adóbevallást kell kidolgozni, és az ott kimutatott összjövedelem alapján az SP elbírálja, kell-e biztosítási díjat fizetni, illetve mennyit. 2020-ban 6078 euró az a jövedelemhatár, amelytől kialakul a járulékfizetési kötelezettség. Akinek tavaly ennél kisebb bevétele volt, annak nem kell befizetnie semmit a biztosítóba. Egészségbiztosítás A vállalkozók a kivetési alap 14%-ának megfelelő egészségbiztosítást fizetnek, egészségkárosultak pedig csak 7%-ot. Az egyéni vállalkozók attól a naptól kezdve kötelesek járulékokat befizetni az egészségbiztosítóba, amikor önálló kereső tevékenységet folytató személlyé váltak, vagyis amikor bejelentették a vállalkozásukat. Vannak kivételek is, például a diákoknak, a nyugdíjasoknak, az anyasági szabadságon levőknek nem kell semmit fizetniük. Az egészségbiztosítás esetében ugyanaz a kivetési alap - 506,50 euró - érvényes, mint a társadalombiztosítás esetében, és ennek a 14%-át, azaz 70,91 eurót kell átutalni. Tavaly a minimális összeg 66,78 euró volt havonta. Az éves elszámolás elvégzése után az egészségbiztosító a vállalkozókat levélben tájékoztatja a biztosítási díj új összegéről. A járulékokat mindig utólag, az előző hónapra visszamenőleg kell befizetni. Januárban még a decemberi biztosítási díjat kellett átutalni, a januári járulékokat - az újévtől érvényes új összeget - pedig februárban. A Szociális Biztosító és az egészségbiztosító számlájára egyaránt mindig az adott hónap 8. napjáig kell megérkeznie a pénznek. Aki ezt elmulasztja, azt megbüntethetik. A bankjában mindenkinek tanácsos időben ellenőriznie, illetve módosítania a biztosítási díjakra vonatkozó állandó átutalási megbízást. (sza) Fontos számok és összegek 2020-ban Új szankció További változás, hogy mostantól a vállalkozók az adóhivatalban való regisztrálásuk során nem kötelesek bejelenteni és megadni a bankszámlaszámukat, ahol a vállalkozásukból származó pénzeszközeik vannak. Ha viszont az adóhivatal arra kényszerül, hogy be kell hajtania az adóhátralékot, új végrehajtási eszközhöz folyamodik: mostantól visszatarthatják az adós jogosítványát. (sza) Az alábbiakban (nem kizárólag) a vállalkozók számára az idón fontos számokból szemezgettünk. 210,20 euró - a létminimum összege egy felnőtt személy esetében 15% - ekkora annak az egyéni vállalkozónak és jogi személynek a jövedelemadó-kulcsa, akinek a vállalkozásból származó éves jövedelme 100 ezer euró alatt van 21 % - a társasági adó, ha a cég éves bevétele meghaladja a 100 ezer eurót 19% - ekkora az jövedelemadókulcsa annak a természetes személynek, akinek az éves bevétele nem lépi túl a 37 163,36 eurót 19%-forrásadó 35% - megemelt forrásadó vonatkozik azokra a cégekre, amelyek a vállalkozásuk székhelyét valamelyik adóparadicsomba telepítették 7% - csökkentett forrásadó, a természetes személyeknek kifizetett részesedésre, a likvidációs maradékra vonatkozik 25% - milliomosadó 4414,20 euró - adómentes rész 545,28 euró - az éves adóbónusz 6 évesnél kisebb gyerek után, havonta 45,44 euró 272,64 euró - az adóbónusz egy, 6 évesnél nagyobb gyerekre vonatkozó éves összege, havonta 22,72 euró 70,91 euró - minimális egészségbiztosításijárulék 167,89 euró - minimális társadalombiztosítási j árulék 5,10 euró - az étkeztetéssel összefüggő adókiadás maximális összege minden ledolgozott munkanapért 0,193 euró - egy szolgálati úton a saját autóval megtett 1 km-ért ennyit lehet számlázni 5,10-11,60 euró - étkezési költségek a hazai szolgálati utak során (Ha a szolgálati út 5-12 óráig tart, a vállalkozó a kiadások között 5,10 euró étkezési költséget könyvelhet el. 12-18 órás szolgálati út esetén ez az összeg 7,60 euró, 18 óránál hosszabb ideig tartó út esetén az étkezési költség 11,60 euró lehet.) 580 euró - a minimálbér összege Forrás: www.podnikajte.sk JÖVŐ HETI TÉMA: TARTÁSDÍJ ■ HOGYAN SZÁMOLJÁK KI, MIKOR IGÉNYELHETŐ PÓTTARTÁSDÍJ
