Új Szó, 2020. január (73. évfolyam, 1-25. szám)
2020-01-09 / 6. szám
www.ujszo.com | 2020. január 9. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Dróntámadásra a rakéta a jó válasz? A külpolitikai kihívásokat örömmel használják figyelemeltereléshez FELEDY BOTOND efejeződött az iráni bosszú első köre. Ballisztikus rakétatámadással válaszolt Irán Szulejmáni temetése utáni órákban az amerikai műve-letre. Az iraki területen fekvő, amerikai légibázisokat érte a csapás, körülbelül egy tucat rakéta érhetett célt. Elsőre elrettentőén hangzik, hogy az irániak úgy döntöttek, közvetlenül az iráni felségjelzéssel ellátott fegyverekkel csapnak vissza az amerikai csapatokra. Eddig arról spekuláltunk, hogy majd a proxy-háborúk eszkalálódhatnak, az irániak tovább fegyverzik a Hezbollahot és a többi regionális közel-keleti síitabarát milíciákat, akik aztán támadásokat intézhetnek a saját hatókörükbe eső amerikai érdekeltségek ellen. Ezzel szemben most ugyanazon a szinten viszonozták a csapást: az iráni katonaság az amerikaira mért csapást. Ebben óriási a kockázat, hiszen a Fehér Ház rögtön reagálna. Mégis, meglepő módon most ez tűnik az egyik legjobb forgatókönyvnek. Ugyanis az iráni kommunikáció a rakéták becsapódását követően azt sejtette, hogy ezzel be is fejezték a bosszút. Ha az eszkaláció nem folytatódik, az nagy ajándék. Ráadásul Trump elnök első Twitter-üzenetei sem lettek agresszívebbek. Feltehetőleg csak fizikai kár keletkezett, aligha estek el amerikai katonák. Teheránban mégis eladható a válaszcsapásuk belpolitikai szinten. Sőt, a szövetséges erőkre egyébként hosszú távon veszélyesebb proxy-hadviselés lenne nehezebben tálalható az iráni feldühödött választói rétegnek, hiszen az egy óvatosabb taktika. A közvetlen csapással jobban le tudják hűteni a kedélyeket. Az sem elhanyagolható az egész történetben, hogy az iráni vezetésnek ez az amerikai támadás mint egy falat kenyér, úgy jött a fokozódó hazai elégedetlenség és a korábban kitört utcai tüntetések miatt. Ahogy az orosz vezetés is mindig örömmel használja fel a külpolitikai kihívásokat a hazai nehézségekről való figyelem eltereléséhez, úgy ez a taktika Teheránban is beválik. A következő 24 óra megmutatja, hogy a látványos rész ezzel véget érhet-e. Ahogy biztosak lehetünk abban is, hogy a kibertérben, milíciák közt további eszkaláció jön. Az iráni belpolitikai helyzet egyébként sokban hasonlít a háború előtti Szíriára: a klímaváltozás az ország több vidéki térségét súlyosan érinti évek óta. A földművelésből élő helyiek több hullámban a városokba költöztek és ez a folyamat még zajlik. A szankciók alatt azonban még esélytelenebb, hogy munkáhozjussanak, így nő a társadalmi feszültség - és ez csak az egyik törésvonal. így nemcsak Trump elnök kedélye kiszámíthatatlan, hanem az is, hogy az iráni vezetés mikor és mire hajlandó a belpolitikai konszolidáció érdekében. Eszkalálni a figyelemelterelés végett; vagy visszafogni az agyarakat, hogy ne menjen el még több pénz a katonai költségvetésbe... Az a döntés mindenesetre megszületett, hogy több mint kétszáz millió dollárral növelik a Kudsz különleges erők keretét. A Wizz Air mellett több légitársaság is elkerüli az iraki és iráni légteret A magyar légitársaság Duhajba közlekedő gépei Szaúd-Arábia felől közelítik meg az országot. A magyar Wizz Air, a francia Air France, az orosz Aeroflot módosítja a közel-keleti térséget érintő járatainak útvonalát, az egyesült arab emírségekbeli Emirates és a német Lufthansa pedig nem is indít gépet oda azt követően, hogy Irán rakétacsapásokat mért az Irakban állomásozó amerikai erőkre. A magyar légitársaság szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményben jelezte, hogy járatai biztonsági okokból elkerülik az iraki és az iráni légteret, a Duhajba közlekedő gépek Szaúd-Arábia felől közelítik meg az úti céljukat. A Wizz Air azt írja, hogy folyamatosan nyomon követik és mérlegelik a Közel-Keleten zajló eseményeket, és kapcsolatban állnak az illetékes hatóságokkal. Közleményük szerint, ha a térségben zajló események miatt változtatni kell menetrendjükön, az érintett utasokat e-mailben és SMS-ben is tájékoztatni fogják. Az Air France a francia és a regionális hatóságok döntése nyomán szintén módosította járatai repülési terveit, a Lufthansa pedig arról számolt be, hogy a társaság törli a Frankfurt és Teherán között naponta közlekedő járatát, és szombaton az iraki Erbílbe tervezett járat sem indul el. Az ukrán MAU légitársaság korábban azt közölte, hogy az egyik legjobb repülőgépük zuhant le Iránban, és hogy minimális az esélye annak, hogy a személyzet hibázhatott. (hvg.hu) A kapitány és a harmadik világháború HEGEDŰS NORBERT M iközben a világ lassan a harmadik világháborúra készül Kászim Szulejmáni meggyilkolása után, Andrej Danko megmutatta, hogy egy ilyen helyzetet is bármikor képes kampánytémává zülleszteni. Az történt ugyanis, hogy az iráni tábornok meggyilkolását követő feszült helyzetben Andrej Danko felszólította Peter Pellegrini miniszterelnököt, hogy hozassa haza az Irakban állomásozó szlovák katonákat, „viselkedjen férfiként”. A házelnök az utóbbi időben rászokott, hogy megkérdőjelezi Pellegrini vezetői képességeit, önmagát pedig büszke, erős, nemzeti vezetőként próbálja pozícionálni. Ez a kommunikációsjáték akkor siklik félre, ha végiggondoljuk: a Danko által sugalmazott „férfias viselkedés” lényegében azt jelenti, hogy megfutamodunk a baj első jelére. És még mielőtt valaki azt hinné, hogy egy hadosztálynyi katonát kell hazarendelni, szögezzük le: Szlovákia összesen hét katonát állomásoztatok: Irakban, akik kiképzői feladatot láttak el. A munkájukat semmiképp nem becsüljük le, de azért az nyilvánvaló, hogy a jelenlétük inkább szimbolikus fontosságú: azt jelzi, hogy az országunk elkötelezett a NATO politikája mellett. Még ha a legjobbat is feltételezzük Danko szándékairól, és elhisszük, hogy tényleg a szlovák katonák életéért aggódik, az általa választott eljárás akkor is számos kérdést vet fel. Először is a nyilvános hisztivel csak azt érte el, hogy minden potenciális terrorista tudtára hozta: Irakban szlovák katonák vannak és nemsokára már nem lesznek ott, vagyis, ha le akartok csapni, akkor azt most kell megtenni. Nem véletlen, hogy a háborúzó felek nem szokták egymásnak megüzenni, mi lesz a soron következő hadművelet - úgy tűnik, Danko kapitány nem jutott el idáig a történelemkönyvben. Az sem mellékes, hogy a hét katona egy szövetségi rendszer keretein belül végzi a feladatait Irakban, így a kivonásukat minimum velük egyeztetni kellene - nem lehet őket csak úgy egyoldalúan hazarendelni. Ezeknek a tényeknek persze valószínűleg az SNS elnöke is tudatában van, csak épp nem hagyhatott ki egy ilyen lehetőséget. A helyzet az, hogy nagyban zajlik a kampány, a párt preferenciái elég gyatrán állnak, és eddig nem igazán tudott semmilyen épkézláb kampánytémával előállni. A nemzetközi konfliktus így Danko számára a legjobb időpontban érkezett. Meglovagolhatja a háború- és Amerika-ellenes közhangulatot, eljátszhatja a hős szlovák katonák védelmezőjét és közben még abba a Pellegrinibe is belerúghat, aki leállította az SNS hadügyminiszterének gyanús milliárdos közbeszerzését. Hogy emiatt akár a katonák is veszélybe kerülhetnek és hogy a baj első jelére cserben hagyjuk a szövetségeseinket? Úgy tűnik, Dankónak ez belefér, ha cserébe szerez néhány szavazatot. A történet végül azzal zárult, hogy a szlovák katonákat áthelyezték Irakból, így remélhetőleg sikerült kifogni a szelet az SNS elnökének hisztériakeltéséből. Persze, a közel-keleti helyzet még távolról sem stabilizálódott, Irán bosszúra szomjazik, a következő válság bármikor megérkezhet. Szerencsére mi már nyugodtak lehetünk. Tudjuk, hogy ha Szlovákia valaha tényleg eljut a szakadék szélére, és tényleg nagy lesz a baj, akkor Danko kapitányra biztosan számíthatunk. Egy pillanatig sem fog habozni, hogy az eseményeket a saját javára használja fel. FIGYELŐ Per vár Sarkozy volt francia államfőre Október 5-én kezdődik a befolyással való üzérkedéssel és korrupcióval gyanúsított Nicolas Sarkozy volt francia államfő pere Párizsban —jelentette be tegnap a párizsi büntetőbíróság. Ez lesz az első alkalom, hogy egy volt francia köztársasági elnöknek korrupciós vádakra kell a bíróságon válaszolnia. Sarkozy telefonját a 2007-es győztes elnökválasztási kampányához Moammer el-Kadhafi néhai líbiai vezetőtől érkezett állítólagos támogatás ügyében indult nyomozás keretében 2014 elején lehallgatták. Az egyik lehallgatott telefonbeszélgetéséből kiderült, hogy a semmítőszék egyik magas rangú bírája, Gilbert Azibert egy másik, az úgynevezett Bettencourt-ügy (felmerült a gyanú, hogy a volt elnök visszaélt az azóta elhunyt Liliane Bettencourt-nak, Európa leggazdagabb asszonyának, a L'Oréal kozmetikai cégbirodalom örökösnőjének megrendült egészségi és pszichés állapotával, és meggyőzte őt, hogy törvénytelen módon támogassa elnökválasztási kampányát 2007-ben) nyomozásának részleteiről rendszeresen tájékoztatta a volt államfő ügyvédjét, Thierry Herzogot. Cserébe Sarkozy állítólag egy monacói kinevezés érdekében közbenjárását ígérte a bírónak. A 2018. március 26-án elrendelt per ellen a volt elnök korábban fellebbezést nyújtott be, de a semmítőszék júniusban elutasította. A párizsi büntetőbíróság ezt követően döntött úgy, október 5. és 22. között rendezi meg a pert. A Nicolas Sarkozy ellen folyó eljárások közül ez az első, amely bírósági szakaszba kerül, és az első alkalom az 1958 óta tartó V. köztársaság történetében, hogy korrupció gyanújával kell egy volt köztársasági elnöknek bíróság elé állnia. Az ügyészség az ügy mindhárom szereplőjét korrupcióval és befolyással való üzérkedéssel vádolja, az ügyvédet és a volt bírót hivatali titok megsértésével is gyanúsítják. Sarkozy 2007 és 2012 között volt Franciaország elnöke. (MTI)
