Új Szó, 2020. január (73. évfolyam, 1-25. szám)

2020-01-09 / 6. szám

2 I KÖZÉLET 2020. január 9.1 www.ujszo.com Az euró bevezetése miatt nem drágult az élet MOLNÁR IVÁN Pozsony. Szlovákiában 11 éve fizetünk aurával. A közös valu­ta bevezetése előtt a legtöb­ben attól tartottak, hogy emiatt látványos drágulásra számíthatunk a szlovákiai üzletekben. Mennyivel nőttek az árak 2009 óta nálunk ás a környező, a nemzeti valutá­jukat egyelőre megtartó orszá­gokban? Szlovákiában 2009. január 1-jén cseréltük le az addigi nemzeti valu­tát, a szlovák koronát euróra. A kö­zös valuta bevezetése ellen felszó­lalók többsége akkoriban azzal ér­velt, hogy emiatt elszabadulhatnak az árak, vagyis ennek is a lakosság issza meg a levét. A Focus közvélemény-kutató ügynökség 2008-as felmérése szerint a lakosság 72 százaléka aggódott az árak drasz­tikus növekedése miatt, minden má­sodik válaszadó pedig attól tartott, hogy az euró bevezetése kedvezőt­len hatással lesz családja anyagi helyzetére. Az akkori pénzügymi­niszter, a smeres Ján Pociatek ugyanakkor már akkor azt vallotta, hogy legfeljebb tized százalékokban lehet majd mérni a közös európai pénznem bevezetésének az árfelhaj­tó hatását, és hasonló véleményen volt az elemzők többsége is. A Wood & Company befektetési és tanács­adó társaság elemzői - az euró 11 évvel ezelőtti bevezetésének az al­kalmából - ezért most annak néztek utána, hogy az azóta eltelt időszak­ban hogyan alakultak az árak. Változatos ármozgások „Az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat adatai szerint Szlovákiában jelenleg 17,9 százalékkal magasabb Áremelkedés 2009 és 2019 között Szlovákia 17,9 Csehország 18,4 Lengyelország 20,7 Ausztria 21,1 Magyarország 33,3 Románia 38,1 » Forrás: Wood & Company, Eurostat az árszint, mint 11 évvel ezelőtt. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy míg egy adott bevásárlás 2009-ben pél­dául 1000 euróba került, ma ugyan­azért az áruért már 1179 eurót fize­tünk” - nyilatkozta Éva Sadovská, a Wood & Company elemzője. Az el­múlt 11 évben azonban az infláció látványos eltéréseket produkált. „Az euró bevezetése Szlovákiában egy­beesett a gazdasági válság kirobba­násával. Ez utóbbi miatt csökkentek a fizetések és a lakossági kereslet is, ami az árakon is meglátszott. 2009- ben 0,9, 2010-ben pedig csupán 0,7 százalékos drágulást mértek” - mondta Sadovská. Az euró beveze­tése óta eltelt időszakban a legna­gyobb éves árugrást 2011-ben és 2012-ben mérték, 4,1 és 3,7 száza­lékosat. Később azonban három olyan év is volt, amikor csökkentek az árak: 2014-ben 0,1,2015-ben 0,3, 2016-ban pedig 0,5 százalékkal. Az infláció 2017-ben tért vissza újra, amikor már 1,4 százalékos drágulást mértek, és az infláció üteme azóta folyamatosan nő, tavaly például éves szinten már 2,7 százalékkal emel­kedtek az árak. Látványosabb növe­kedésre azonban az elkövetkező időszakban már nem kell számíta­nunk. Peter Kazimir jegybankelnök szerint idén 2,5, jövőre pedig 2,1 százalékos drágulás várható. Ágazati különbségek Az infláció üteme azonban nem csupán időben változott, látványos különbségek vannak az egyes ága­zatok között is. „Az euró bevezetése óta a legnagyobb árugrást az okta­tásban mérték, csaknem 47 százalé­kosat. Az elmúlt 11 évben azonban 41 százalékkal drágult az alkohol, a cigaretta, 37,5 százalékkal az egész­ségügy és nagyjából harmadával a szállodai és éttermi szolgáltatások is. Az élelmiszerárak nagyjából az ötödével, a rezsiköltségek pedig 15 százalékkal nőttek” - mondta Sa­dovská. Szerinte találhatunk azon­ban olyan termékeket is, amelyek­hez manapság olcsóbban juthatunk hozzá, mint 2009-ben. A bútorok ára - legalábbis a hivatalos statisztikai adatok szerint - például 2 Százalék­kal csökkent az említett időszakban. V4-es árverseny „Hogy az elmúlt 11 évben mért 17,9 százalékos szlovákiai drágulás sok-e vagy kevés, azt könnyen el­dönthetjük, ha összehasonlítjuk az inflációnkat a környező országok­ban mérttel” - vallja Sadovská. Csehországban az említett időszak­ban több mint 18, Lengyelországban és Ausztriában 21 százalék körüli, Magyarországon pedig 33 százalé­kos drágulást mértek 2009 óta. „Az infláció az említett időszakban Szlo­vákiában volt a legalacsonyabb. Ha azonban az inflációról beszélünk, nem szabadna megfeledkeznünk a bérek növekedéséről sem” - állítja Sadovská. Az uniós statisztikai ada­tok és a Wood & Company saját fel­mérése szerint a szlovákiai bérek manapság csaknem 50 százalékkal haladják meg a 2009-es bérszintet, vagyis a drágulás ellenére valójában a fizetéseinkből jelenleg több árut és szolgáltatást engedhetünk meg ma­gunknak, mint 11 évvel ezelőtt. Egyre égetőbb probléma a szlovákiai korrupció RÖVIDEN Május 31-ig vehető át a támogatás Pozsony. A Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. meghosszabbí­totta az OTP Bank „Szülőföldön magyarul” nevelési, oktatási, va­lamint tankönyv- és taneszköz támogatás készpénzes felvételét. Azok a sikeres pályázók, akik nem rendelkeznek számlával az OTP Bank valamelyik hazai fi­ókjában, 2020. május 31-ig ve­hetik át a támogatást a bank bár­melyik hazai telephelyén. ' (ú) Rusko pere január végén folytatódik Bazin. Szerdán két tanú vallomá­sát is meghallgatták a Markíza té­vétársaság váltóhamisítási peré­ben. Adriana Jabconová bűnügyi elemző szerint a dokumentumok kriminalisztikai vizsgálata során nem lehet megállapítani a váltók korát. A vizsgálat során az azon­ban világossá vált, hogy a váltó­kon nem találhatók technikai ha­misítás nyomai, valamint hogy Rusko aláírása három vonalból tevődik össze. Egy másik tanú, az amerikai Gerald LaPorte ugyan nem jelent meg a tárgyaláson, de felolvasták a nyilatkozatát, amely szerint a váltókon található tinta korát nem lehet megvizsgálni, ha a festék két évnél idősebb. Mind­ezek mellett lejátszották a meg­gyilkolt ügyvéd, Emest Valko egy régebbi interjúját, amelyben ta­gadja, hogy Marián Kocner szá­mára elemzéseket dolgozott volna ki. Ez ellentétben áll a védelem azon állításával, amely szerint a vitatott váltók ötlete Valkotói származott. A vád szerint Kocner és Rusko váltókat hamisítottak, amelyeket fizetési felszólítások mellé csatoltak. (JASR) Mikor vonulhatunk nyugdíjba? Pozsony. A Szociális Biztosító egy új számológépet tett elérhetővé, amellyel az ügyfelei kiszámíthatják a nyugdíjba vonulásuk idejét. A szolgáltatás a biztosító honlapján (www.socpoist.sk ), a „Nyugdíjas” (Dőchodca) rovatban érhető el a „Számológép a nyugdíjkorhatár tájékoztató jellegű kiszámításá­hoz” (Kalkulacka na informatívny vypocet dőchodkového veku) című menüpont alatt., Az új számológép segítségével minden biztosított személy ki tudja számítani a nyug­díjba vonulásának évét, aki 2020. január 1 -jén, ez előtt vagy ez után éri el a nyugdíjkorhatárt. A számo­lógéppel a korkedvezményes nyugdíjkorhatárt is ki lehet számí­tani ” - közölte Peter Visváder, a biztosító szóvivője. (TASR) SZALAY HAJNALKA Az elmúlt hét óv alatt több mint 10%-kal nőtt azok aránya, akik a korrupciót az ország legnagyobb problémái közé sorolják. Sokakat foglalkoztat a rossz politikai kultúra ás a katasztrofálisan működő egészségügy. Pozsony. Míg 2012-ben a lakos­ság majdnem 58%-a a magas mun­kanélküliséget tekintette Szlovákia legnagyobb gondjának, addig tavaly pusztán 21% volt azok aránya, akik ugyanezt gondolták. A Transparen­cy International Slovensko (TIS) számára készített felmérésből kide­rül, hogy 2019-ben leginkább az életszínvonal minősége aggasztotta a lakosságot, a hét évvel ezelőtti eredményekhez képest azonban most ezt is kevesebben jelölték meg. Csökkent azok száma is, akik az or­szág gazdasági helyzetéről véleked­nek negatívan. Darina Mal’ová politológus szerint az, hogy a korrupcióra panaszkodók száma ilyen mértékben megnőtt, fő­leg a folyamatosan nyilvánosságra kerülő botrányoknak köszönhető. „Ebben nemcsak a klasszikus, ha­nem a közösségi média is szerepet játszik, hiszen ha a nemrég megje­lent videókra gondolunk, akkor ezek a közösségi oldalakon rengeteg em­bert elértek” - véli Mal’ová. Hozzá­tette, hogy korábban néhány korrup­ciógyanús ügy ugyan felszínre ke­rült, de az azokban szereplő össze­gek az átlagemberek számára elkép­zelhetetlenül magasak voltak., A Ján Kuciak meggyilkolása óta nyilvá­nosságra kerülő információk már nem absztrakt összegekről szólnak. Az emberek látták, hallották, hogy Marián Kocner és segítői hogyan él­tek vissza a nyilvános forrásokkal, és hogy ezekből a pénzekből mennyi utat vagy kórházat lehetett volna épí­teni” - vélekedik a politológus. A második problémás területként az egészségügyet jelölték meg a vá­laszadók, ezt követi a korrupció, mindkettőért többen aggódnak, mint hét évvel ezelőtt. „Szerintem az, hogy az embereket érdekelni kezdte ez a probléma, a nyilvános diskur­zusnak köszönhető” - zárja a szak­ember. 2012-höz képest több mint kétszer annyian aggódnak a környe­zetért, és nőtt azok aránya is, akik a rossz politikai kultúrát és az embe­rek között kapcsolatok minőségét tartják problémásnak. MELY TERÜLETEKET ÉRTÉKELI A LEGPROBLÉMÁSABBNAK AZ ORSZÁGBAN?

Next

/
Thumbnails
Contents