Új Szó, 2020. január (73. évfolyam, 1-25. szám)
2020-01-08 / 5. szám
www.ujszo.com | 2020. január 8. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Kulturális veszteségeink 66. Címlapfotó és belső fotók nélkül jelent meg a Vogue januári száma JUHÁSZ KATALIN A divatfotózás régóta önálló iparág, a nagy nemzetközi magazinok a legj óbbakkal dolgoznak, és nem sajnálják a pénzt, energiát, hiszen dúl a konkurenciaharc. Most főleg az energiáról lesz szó, illetve a divatmagazinok ökológiai lábnyomáról. Nyilván önök sem gondoltak még bele, hogy a gyönyörű ruhákban pompázó nőkről, pazar helyszíneken készített fotók létrehozása milyen mértékben károsítja a környezetet. Szükség van utazásra (általában magángéppel), a ruhák szállítására, nagy teljesítményű lámpák működtetésére (gázolajjal táplált generátorok segítségével), büfékre, amelyek műanyag evőeszközöket és tányérokat használnak, valamint további elektromosságra a telefonok és kamerák töltéséhez. A Vogue című nemzetközi divatlap olasz kiadásának januári száma a teljes lapcsalád történetében először címlapfotó és belső fotók nélkül jelent meg. A trendi ruhákba öltözetett modellek fotói helyett hasonló, festett-rajzóit képekkel van tele. A lap így próbál tenni a klímaváltozás ellen. Közleményükben elárulták, hogy a szeptemberi lapszám elkészítésében 150 ember vett részt, nagyjából 20 repülős és még egy tucatnyi vonatutat abszolváltak, és 40 autó állt folyamatosan készenlétben. Hatvan alkalommal küldtek csomagot külföldre, a lámpák pedig legalább tíz órán keresztül világítottak folyamatosan. A fotózások helyszínein ételeket szolgáltak fel, amihez műanyag evőeszközöket, tányérokat használtak, és természetesen a stáb telefonjait is tölteni kellett. A lap főszerkesztője szerint ezzel a rendhagyó akcióval arra akartak rámutatni, hogy fotózás nélkül is lehetséges ruhákat prezentálni. De egyúttal azt is őszintén feltáiják, milyen jelentősen szennyezi a környezetet egy divatlap elkészítése. Persze nehogy azt gondolják, hogy ezentúl grafikák jelennek majd meg a Vogue-ban. Egyszeri projektről van szó, a kiadó a jövőre nézve csupán annyit vállalt, hogy a lapot gyorsan lebomló, komposztálható műanyag zacskóba csomagolja. Azt a pénzt pedig, amit most megspóroltak, egy velencei, diákokat segítő szervezetnek adományozza. Nos, vessenek a mókusok elé, de felmerült bennem a kérdés, hogy a klímakatasztrófa küszöbén vajon szükség van-e egyáltalán divatlapokra, amelyek azt diktálják nekünk, hogy vásároljunk új ruhákat, mert különben nem leszünk trendik. Arról nem esett szó a Vogue közleményében, hogy a lapot csúcsminőségű krétapapírra nyomtatják, majdjelentős benzinfogyasztással postázzák a megrendelőkhöz, illetve szállítják az újságosstandokra. És arról sem, hogy a divat, főleg a fast fashion előállítása jelentősen szennyezi a környezetet. A textilipar több szén-dioxid kibocsátásáért felelős, mint a repülés és a szállítási költségek együttesen. Egyetlen póló legyártásához - a gyapjú előállításától az utolsó simításokig - 2700 liter vízre van szükség. Egy farmernadrág születése 7600 liter vizet emészt fel. Ráadásul ezek a ruhák „gyorsfogyasztásra” készülnek, szinte havonta új kollekció kerül piacra, a H&M-típusú multik mértéktelen vásárlásra késztetnek, hiszen termékeik jóval olcsóbbak a puccos butikok kínálatánál. Egy-egy ilyen darabot átlagban hatszor vesznek fel a fogyasztók a nyugati országokban, aztán kidobják, és jöhet a következő. Hetente 11 millió ruhadarab kerül a kukákba, egy év alatt olyan súlyú mennyiséget dobnak ki csak Angliában, mint az Empire State Building. (Ezt az egy konkrét adatot találtam a neten). Szerintem a divatlapoknak maximum harminc évük van még, aztán megszűnnek, mert akkor már a puszta létfenntartás lesz az emberiség fő célja, nem a fogyasztásra való biztatás. Örülni fogunk, ha lesz rajtunk valami, ami melegen tart - végső soron ez lenne a ruhák eredeti funkciója. (Lubomír Kotrha karikatúrája)) FIGYELŐ Új igazgató a Kossuth rádió ólón Kedden otthagyta a Kossuth rádiót a korábbi csatomaigazgató, Mucsányi Marianna. A férje bekerült a Médiatanácsba, ezért le kellett mondani a posztjáról. Az MTI azt írta, hogy Siklósi Beatrix az új csatomaigazgató. Siklósit korábban sok kritika érte, mivel rendszeresen holokausztot relativizáló, antiszemita, rasszista, kirekesztő tartalmakat idézett. Siklósi 2003-ban, az Éjjeli Menedék című műsor szerkesztőjeként, meghívta David Irvinget, a holokauszttagadás miatt több országból kitiltott és jogerős börtönbüntetéssel sújtott brit történészt, ami után botrányos körülmények között kellett távoznia a közmédiából. 2007-től Siklósi az Echo TV-ben folytatta az Éjjeli Menedéket, a műsorban Szálasitól vett idézettől sem riadtak vissza. 2014-ben főszerkesztői kinevezést kapott az MTVA Vallási, Nemzetiségi, Külhoni és Kiemelt Projektek élére, a hír hallatán a magyarországi történelmi egyházak vezetői közös levélben tiltakoztak. Mucsányi Marianna 2016-ban lett a Kossuth rádió csatomaigazgatója, előtte az MTVA/Kossuth rádió műsorgyártó cégeként dolgozó Média Műhely Kft. tulajdonosa és ügyvezetője volt. (hvg.hu) USA és lián: racionalitás kerestetik DUDÁSTAMÁS Igaz, hogy az US A és Irán viszonya az elmúlt hónapokban egyre jobban elmérgesedett, de mindenkit meglepetésként ért az év eleji csendes napokban a hir, hogy Donald Trump parancsára az Egyesült Államok egy dróntámadással megölte Irakban Kászim Szulejmánit, Teherán legendás kémfőnökét és közel-keleti politikájának irányítóját. Ahhoz, hogy az USA lépésének komolyságát átérezzük, képzeljük csak el, mi történne, ha ez fordítva történik, és a CIA főnöke esett volna egy iráni támadás áldozatául. A geopolitikai feszültség szinte tapintható, mindkét fél részéről kemény szavak hangzottak el. Közben az egész világ lélegzet-visszafojtva figyel, ugyanis a konfliktus további éleződése beláthatatlan negatív következményekkel járhat mindannyiunk számára. Mivel a Közel-Keletről van szó, a kulcsszó természetesen az olaj. Az elmúlt évben többször is láttuk, hogy az olaj infrastruktúra milyen könnyen sebezhető, legyen szó olajkutakról, finomítókról vagy olajszállító tankhajókról. Ha Irán az olajat akarja harceszköznek használni, a legkézenfekvőbb fegyver a Hormuzi-szoros, amely a Perzsa-öblöt köti össze az Ománi-öböllel. Ezen a körülbelül 40 kilométer széles szoroson halad át ugyanis a tengeren szállított kőolaj mintegy egyharmada. A legvégső esetben Irán valószínűleg teljesen le tudná zárni a Hormuzi-szorost, és ezzel komoly fennakadást okozna a nemzetközi olajellátásban. Ez azonban már egy nagyon elkeseredett lépés volna, amelynek komoly külpolitikai hatásai lennének. A közel-keleti olaj több mint háromnegyede ma már ugyanis Ázsiába irányul, és az olyan vásárlók, mint Kína, India vagy Japán komolyan nehezményeznék olajszállításaik kimaradását. Az olajkitermelést azonban kevésbé extrém eszközökkel is meg lehet akasztani, ahogy azt a tavaly szeptemberi szaúdi olajlétesítmények ellen elkövetett támadások jól illusztrálták. A közel-keleti olajlétesítmények könnyen sebezhetőek, ezért nem meglepő, hogy az olajpiacok áremelkedéssel reagáltak a feszültség növekedésére. A mértékadó Brent olaj ára megközelítette a 70 dollárt, és egy tartósabb konfliktus esetén a 100 dolláros pszichológiai határ elérése sem elképzelhetetlen. A magasabb olajár nem az egyetlen csatorna, amely károkat okozhatna a világgazdaságnak egy tovább éleződő konfliktus esetén az USA és Irán között. A magas fokú bizonytalanság visszafogná a világkereskedelmet is, és ez negatívan érintené az olyan exportorientált gazdaságokat, mint Szlovákia. A már amúgy is lassuló pályán lévő szlovák gazdaságot egy közel-keleti háború akár recesszióba is sodorhatja. A közgazdaságtan egyik alappillére az, hogy a gazdasági szereplők racionális döntéseket hoznak. Közgazdász szemszögből ezért sem az US A-nak, sem Iránnak nem érdeke egy fegyveres konfliktus. Irán gazdasága az amerikai szankcióknak köszönhetően már ma gyenge lábakon áll, és az elmúlt hónapokat magas infláció és romló életszínvonaljellemezte. Az Egyesült Államok éppen elnökválasztási évbe lépett, és az amerikai gazdaság teljesítménye mindig fontos szerepet játszik abban, ki kerül a Fehér Házba. Donald Trumpnak ezért nincs szüksége magas olajárakra, visszaeső tőzsdékre és csökkenő gazdasági teljesítményre. A patriotizmus ugyan fontos ütőkártya lehet a választási kampányban, de a magas benzinárak és egy lassuló gazdaság elkedvetleníthetik a választókat. Mindkét fél számára ezért az lenne a racionális lépés, ha csökkentenék a feszültségeket és visszatérnének a tárgyalóasztalhoz. Az országokat azonban nem közgazdászok vezetik, ezért ma nehéz megmondani, hogyan döntenek az USA és Irán vezetői az elkövetkező napokban és hetekben. Az egész világnak racionalitásra lenne szüksége. Irán választ MTI-HÁTTÉR Irán arányos választ fog adni arra, hogy az Egyesült Államok meggyilkolta Kászim Szulejmánit, a Forradalmi Gárda elit egységét vezető tábornokot - figyelmeztetett tegnap az iszlám köztársaság külügyminisztere. Mohamed Dzsavád Zaríf a CNN hírtelevíziónak adott interjújában állami terrorizmusnak nevezte a múlt heti, Irakban végrehajtott amerikai légicsapásokat, amelyekben többek között Szulejmáni is életét vesztette. Hozzátette, véleménye szerint a művelet agressziónak, fegyveres támadásnak minősül országa ellen, amelyre Teherán arányos választ fog adni. „Mi nem cselekszünk törvénytelenül, mint Donald Trump” - fogalmazott a tárcavezető az amerikai elnök vasárnapi bejelentésére emlékeztetve, fog adni miszerint az Egyesült Államok „talán aránytalan mértékben” fog visszavágni, és kulturális helyszíneket is bombázni fog, amennyiben Irán megtorolja Szulejmáni likvidálását. Zaríf kijelentette: Trump ezzel tanúbizonyságot tett arról, hogy nem tartja tiszteletben a nemzetközi jogot, és kész „háborús bűncselekményeket” is elkövetni. „Az amerikai elnöknek fel kell ismernie, hogy hamis információkkal látták el, fel kell ébrednie, bocsánatot kell kérnie, és változtatnia kell az irányvonalán” — mondta. Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter-helyettes eközben hangsúlyozta, hogy „még nem halott” a 2015-ben létrejött nukleáris megállapodás, Teherán kész ismét teljes mértékben eleget tenni a szerződés szerinti kötelezettségeinek, ha visszavonják az ellene elrendelt szankciókat.
