Új Szó, 2020. január (73. évfolyam, 1-25. szám)

2020-01-08 / 5. szám

www.ujszo.com | 2020. január 8. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Kulturális veszteségeink 66. Címlapfotó és belső fotók nélkül jelent meg a Vogue januári száma JUHÁSZ KATALIN A divatfotózás régóta ön­álló iparág, a nagy nem­zetközi magazinok a legj óbbakkal dolgoz­nak, és nem sajnálják a pénzt, ener­giát, hiszen dúl a konkurenciaharc. Most főleg az energiáról lesz szó, illetve a divatmagazinok ökológiai lábnyomáról. Nyilván önök sem gondoltak még bele, hogy a gyönyörű ruhákban pompázó nőkről, pazar helyszíne­ken készített fotók létrehozása mi­lyen mértékben károsítja a környe­zetet. Szükség van utazásra (általá­ban magángéppel), a ruhák szállítá­sára, nagy teljesítményű lámpák működtetésére (gázolajjal táplált generátorok segítségével), büfékre, amelyek műanyag evőeszközöket és tányérokat használnak, valamint további elektromosságra a telefo­nok és kamerák töltéséhez. A Vogue című nemzetközi divat­lap olasz kiadásának januári száma a teljes lapcsalád történetében elő­ször címlapfotó és belső fotók nél­kül jelent meg. A trendi ruhákba öl­tözetett modellek fotói helyett ha­sonló, festett-rajzóit képekkel van tele. A lap így próbál tenni a klíma­­változás ellen. Közleményükben elárulták, hogy a szeptemberi lap­szám elkészítésében 150 ember vett részt, nagyjából 20 repülős és még egy tucatnyi vonatutat abszolváltak, és 40 autó állt folyamatosan ké­szenlétben. Hatvan alkalommal küldtek csomagot külföldre, a lám­pák pedig legalább tíz órán keresz­tül világítottak folyamatosan. A fo­tózások helyszínein ételeket szol­gáltak fel, amihez műanyag evő­eszközöket, tányérokat használtak, és természetesen a stáb telefonjait is tölteni kellett. A lap főszerkesztője szerint ezzel a rendhagyó akcióval arra akartak rámutatni, hogy fotózás nélkül is lehetséges ruhákat prezentálni. De egyúttal azt is őszintén feltáiják, milyen jelentősen szennyezi a kör­nyezetet egy divatlap elkészítése. Persze nehogy azt gondolják, hogy ezentúl grafikák jelennek majd meg a Vogue-ban. Egyszeri projektről van szó, a kiadó a jövőre nézve csupán annyit vállalt, hogy a lapot gyorsan lebomló, komposz­tálható műanyag zacskóba csoma­golja. Azt a pénzt pedig, amit most megspóroltak, egy velencei, diáko­kat segítő szervezetnek adomá­nyozza. Nos, vessenek a mókusok elé, de felmerült bennem a kérdés, hogy a klímakatasztrófa küszöbén vajon szükség van-e egyáltalán divatla­pokra, amelyek azt diktálják ne­künk, hogy vásároljunk új ruhákat, mert különben nem leszünk trendik. Arról nem esett szó a Vogue közle­ményében, hogy a lapot csúcsminőségű krétapapírra nyom­tatják, majdjelentős benzinfo­gyasztással postázzák a megrende­lőkhöz, illetve szállítják az újsá­gosstandokra. És arról sem, hogy a divat, főleg a fast fashion előállítása jelentősen szennyezi a környezetet. A textilipar több szén-dioxid kibo­csátásáért felelős, mint a repülés és a szállítási költségek együttesen. Egyetlen póló legyártásához - a gyapjú előállításától az utolsó simí­tásokig - 2700 liter vízre van szük­ség. Egy farmernadrág születése 7600 liter vizet emészt fel. Ráadásul ezek a ruhák „gyorsfogyasztásra” készülnek, szinte havonta új kol­lekció kerül piacra, a H&M-típusú multik mértéktelen vásárlásra késztetnek, hiszen termékeik jóval olcsóbbak a puccos butikok kínála­tánál. Egy-egy ilyen darabot átlag­ban hatszor vesznek fel a fogyasz­tók a nyugati országokban, aztán kidobják, és jöhet a következő. He­tente 11 millió ruhadarab kerül a kukákba, egy év alatt olyan súlyú mennyiséget dobnak ki csak Angli­ában, mint az Empire State Buil­ding. (Ezt az egy konkrét adatot ta­láltam a neten). Szerintem a divatlapoknak maxi­mum harminc évük van még, aztán megszűnnek, mert akkor már a puszta létfenntartás lesz az emberi­ség fő célja, nem a fogyasztásra való biztatás. Örülni fogunk, ha lesz raj­tunk valami, ami melegen tart - végső soron ez lenne a ruhák eredeti funkciója. (Lubomír Kotrha karikatúrája)) FIGYELŐ Új igazgató a Kossuth rádió ólón Kedden otthagyta a Kossuth rádiót a korábbi csatomaigazgató, Mu­csányi Marianna. A férje bekerült a Médiatanácsba, ezért le kellett mondani a posztjáról. Az MTI azt írta, hogy Siklósi Be­atrix az új csatomaigazgató. Sikló­sit korábban sok kritika érte, mivel rendszeresen holokausztot relati­vizáló, antiszemita, rasszista, kire­kesztő tartalmakat idézett. Siklósi 2003-ban, az Éjjeli Menedék című műsor szerkesztőjeként, meghívta David Irvinget, a holokauszttaga­­dás miatt több országból kitiltott és jogerős börtönbüntetéssel sújtott brit történészt, ami után botrányos körülmények között kellett távoz­nia a közmédiából. 2007-től Siklósi az Echo TV-ben folytatta az Éjjeli Menedéket, a műsorban Szálasitól vett idézettől sem riadtak vissza. 2014-ben fő­­szerkesztői kinevezést kapott az MTVA Vallási, Nemzetiségi, Kül­honi és Kiemelt Projektek élére, a hír hallatán a magyarországi törté­nelmi egyházak vezetői közös le­vélben tiltakoztak. Mucsányi Marianna 2016-ban lett a Kossuth rádió csatomaigazgatója, előtte az MTVA/Kossuth rádió műsorgyártó cégeként dolgozó Média Műhely Kft. tulajdonosa és ügyvezetője volt. (hvg.hu) USA és lián: racionalitás kerestetik DUDÁSTAMÁS Igaz, hogy az US A és Irán viszonya az elmúlt hónapokban egyre jobban elmérgesedett, de mindenkit meglepetésként ért az év eleji csendes napokban a hir, hogy Donald Trump parancsára az Egyesült Államok egy dróntámadással megölte Irakban Kászim Szulejmánit, Teherán legendás kémfőnökét és közel-keleti politikájának irányítóját. Ahhoz, hogy az USA lépésének komolyságát átérezzük, képzeljük csak el, mi történne, ha ez fordítva történik, és a CIA főnöke esett volna egy iráni támadás áldozatául. A geopolitikai feszültség szinte tapintható, mindkét fél részéről kemény szavak hangzottak el. Közben az egész világ lélegzet-visszafojtva figyel, ugyanis a konfliktus további éleződése beláthatatlan negatív következményekkel járhat mindannyi­unk számára. Mivel a Közel-Keletről van szó, a kulcsszó természetesen az olaj. Az elmúlt évben többször is láttuk, hogy az olaj infrastruktúra milyen könnyen sebezhető, legyen szó olajkutakról, finomítókról vagy olaj­­szállító tankhajókról. Ha Irán az olajat akarja harceszköznek használni, a legkézenfekvőbb fegyver a Hormuzi-szoros, amely a Perzsa-öblöt köti össze az Ománi-öböllel. Ezen a körülbelül 40 kilométer széles szoroson halad át ugyanis a tengeren szállított kőolaj mintegy egyhar­­mada. A legvégső esetben Irán valószínűleg teljesen le tudná zárni a Hormuzi-szorost, és ezzel komoly fennakadást okozna a nemzetközi olajellátásban. Ez azonban már egy nagyon elkeseredett lépés volna, amelynek komoly külpolitikai hatásai lennének. A közel-keleti olaj több mint háromnegyede ma már ugyanis Ázsiába irányul, és az olyan vásárlók, mint Kína, India vagy Japán komolyan nehezményeznék olajszállításaik kimaradását. Az olajkitermelést azonban kevésbé extrém eszközökkel is meg lehet akasztani, ahogy azt a tavaly szeptemberi szaúdi olajlétesítmények el­len elkövetett támadások jól illusztrálták. A közel-keleti olajlétesít­mények könnyen sebezhetőek, ezért nem meglepő, hogy az olajpiacok áremelkedéssel reagáltak a feszültség növekedésére. A mértékadó Brent olaj ára megközelítette a 70 dollárt, és egy tartósabb konfliktus esetén a 100 dolláros pszichológiai határ elérése sem elképzelhetetlen. A magasabb olajár nem az egyetlen csatorna, amely károkat okozhatna a világgazdaságnak egy tovább éleződő konfliktus esetén az USA és Irán között. A magas fokú bizonytalanság visszafogná a világkereske­delmet is, és ez negatívan érintené az olyan exportorientált gazdasá­gokat, mint Szlovákia. A már amúgy is lassuló pályán lévő szlovák gazdaságot egy közel-keleti háború akár recesszióba is sodorhatja. A közgazdaságtan egyik alappillére az, hogy a gazdasági szereplők racionális döntéseket hoznak. Közgazdász szemszögből ezért sem az US A-nak, sem Iránnak nem érdeke egy fegyveres konfliktus. Irán gazdasága az amerikai szankcióknak köszönhetően már ma gyenge lá­bakon áll, és az elmúlt hónapokat magas infláció és romló életszínvo­naljellemezte. Az Egyesült Államok éppen elnökválasztási évbe lé­pett, és az amerikai gazdaság teljesítménye mindig fontos szerepet ját­szik abban, ki kerül a Fehér Házba. Donald Trumpnak ezért nincs szüksége magas olajárakra, visszaeső tőzsdékre és csökkenő gazdasági teljesítményre. A patriotizmus ugyan fontos ütőkártya lehet a válasz­tási kampányban, de a magas benzinárak és egy lassuló gazdaság el­kedvetleníthetik a választókat. Mindkét fél számára ezért az lenne a racionális lépés, ha csökkentenék a feszültségeket és visszatérnének a tárgyalóasztalhoz. Az országokat azonban nem közgazdászok vezetik, ezért ma nehéz megmondani, hogyan döntenek az USA és Irán vezetői az elkövetkező napokban és hetekben. Az egész világnak racionalitás­ra lenne szüksége. Irán választ MTI-HÁTTÉR Irán arányos választ fog adni ar­ra, hogy az Egyesült Államok meg­gyilkolta Kászim Szulejmánit, a Forradalmi Gárda elit egységét ve­zető tábornokot - figyelmeztetett tegnap az iszlám köztársaság kül­ügyminisztere. Mohamed Dzsavád Zaríf a CNN hírtelevíziónak adott interjújában állami terrorizmusnak nevezte a múlt heti, Irakban végre­hajtott amerikai légicsapásokat, amelyekben többek között Szulej­­máni is életét vesztette. Hozzátette, véleménye szerint a művelet ag­ressziónak, fegyveres támadásnak minősül országa ellen, amelyre Te­herán arányos választ fog adni. „Mi nem cselekszünk törvénytelenül, mint Donald Trump” - fogalmazott a tárcavezető az amerikai elnök va­sárnapi bejelentésére emlékeztetve, fog adni miszerint az Egyesült Államok „ta­lán aránytalan mértékben” fog visszavágni, és kulturális helyszí­neket is bombázni fog, amennyi­ben Irán megtorolja Szulejmáni likvidálását. Zaríf kijelentette: Trump ezzel tanúbizonyságot tett arról, hogy nem tartja tiszteletben a nemzetközi jogot, és kész „háborús bűncselekményeket” is elkövetni. „Az amerikai elnöknek fel kell is­mernie, hogy hamis információk­kal látták el, fel kell ébrednie, bo­csánatot kell kérnie, és változtatnia kell az irányvonalán” — mondta. Abbász Aragcsi iráni külügy­miniszter-helyettes eközben hang­súlyozta, hogy „még nem halott” a 2015-ben létrejött nukleáris meg­állapodás, Teherán kész ismét tel­jes mértékben eleget tenni a szer­ződés szerinti kötelezettségeinek, ha visszavonják az ellene elrendelt szankciókat.

Next

/
Thumbnails
Contents