Új Szó, 2019. december (72. évfolyam, 280-302. szám)

2019-12-05 / 283. szám

www.ujszo.com | 2019. december5. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Ami még közös Tisóban és Kotlebában Vagyon, hatalom, egyenlőtlenség FELEDY BOTOND Erősebb testalkat, vastag nyak, személyi kultusz jesztő Marian Kotleba népszerűsége a fiatalok köré­ben: a Focus friss felmérése szerint ő nyerné a választást, ha csak a 29 éven aluliak szavazná­nak, és a voksok 19 százalékát sze­rezné meg. Már 2016 óta aktuális a kérdés, hogy hogy lehetséges ez és hol tör­tént a hiba. Kotleba akkor jutott be a parlamentbe és szavazótáborának 40 százalékát már akkor is az elsővá­lasztók és a parlamenti választástól addig távol maradók alkották. A „rendszerből” kiábrándult fia­talok csapódnak Kotlebához, akiket nem is elsősorban a mindennapi be­tevő és a Smer által kínált egyéb szociális témák foglalkoztatnak, ha­nem az óriási társadalmi egyenlőt­lenségek: nemcsak a vagyoni kü­lönbségek, hanem a törvény előtti egyenlőtlenség. Kocner mobiltele­fonja nyílt seb, a jogállam bűzlő hul­la, és már darabokra szaggatták a kormányzati keselyűk, az ország minden szegletében érezni a szagát. A változás pedig nem jött el, hiába cserélődtek kormányok, mindez pe­dig a rendszerellenes erőkhöz löki a fiatalokat, amelyek azt hirdetik, hogy mindent újrakezdenek, az alapoktól. Forradalomról beszélnek, amely el­sősorban mindig a fiatalokat szólí­totta meg, akiknek még van kedvük és erejük lázadni. Pontosan ebből táplálkozik a szlovák szélsőjobb. Már 2009-ben közös memoran­dumot adtak ki a mindenféle radiká­lis, nacionalista, szélsőjobboldali csoportok, a rendszerváltás utáni első generációnak titulálva magukat, és persze ott volt a megmozdulásokon Kotleba is, aki akkor még csak ál­modott a nagypolitikáról. De azt már akkor is tudta, hogy a kiábrándult, frusztrált fiatalok jelentik számára a parlamentbe vezető utat. A memo­randumban olyan dolgok álltak, mint az „általános idiotizmus” és „nem a bársonyos forradalom UTÁNI, ha­nem az igazi forradalom ELŐTTI társadalom”. Ilyen jelszavakra min­dig mindenhol a fiatalok reagáltak a világtörténelem során. Bő tíz éve azonban még jobb idők jártak és a „forradalmi ifjúság” más vezetőket választott. Még korábban, 2002-ben az akkor fiatal, sokak szá­mára szimpatikusán fellépő Robert Ficót, az akkor alakuló Smer elnö­két. Aztán a liberális Richard Sulik szólította meg a fiatalságot, például a marihuána legalizálásának ígéreté­vel, azonban az SaS elnöke képes volt úgy megöregedni a politikában, hogy bármit is elért volna, a fiatal választók egy része pedig átszédel­­gett Kotlebához. Meg Boris Kollár­hoz. Van még egy dolog, ami az ESNS vezetőjét erősíti: a Tiso-faktor. Az erősebb testalkat és rövid nyak - az én majd rácsapok az asztalra és rend lesz itt típusú politikus kiállása. Ezjellemezte Jozef Tisót, Vladi­mír Meciart és az évek során egyre jobban Robert Ficót, a történelmileg is legnépszerűbb politikusokat, akik fel tudták építeni saját személyi kul­tuszukat. Kotleba pedig várja a maga lehe­tőségét. A gárdista egyenruhát leve­tette, néhány szót kihúzott a szótárá­ból, de ez is azt mutatja, hogy milyen veszélyes, alkalmazkodóképes és még sokkal erősebb lehet. A szerző a Trend hetilap kom­mentátora (Danglár/Trend hetilap) Katasztrofális év jön A háborúk, a konfliktusok, a természeti katasztrófák és a klímaváltozás miatt jövőre rekordszámú ember szorulhat humanitárius segélyre, jelentette ki Mark Lowcock, az ENSZ humanitárius ügyekért felelős főtitkár­­helyettese. A világszervezet elemzése 168 millióra becsüli a rászorulók szá­mát, vagyis a világon minden 45-ik ember érintett. Idén 146 millióan szenvedtek szükséget világszerte, miközben a humanitárius segély nemcsak élelmiszert jelent, hanem lakósátrak vagy más szálláshelyek biztosítását, orvosi ellátást és isko­lák üzemeltetését az erőszak és ter­mészeti katasztrófák elől menekü­lőknek. „A helyzet csak súlyosbodni fog, ha nem foglalkozunk a klímaválto­zás következményeivel és a konf­liktusok kiváltó okainak kezelésé­vel” - hangsúlyozta Lowcock. Az ENSZ 109 millió embernek nyújt segítséget, a többieket más nemzet­közi szervezetek látják el. Ehhez legalább 29 milliárd dollárra lesz szükség 2020-ban. A világon 53 ország lakói vannak rászorulva humanitárius segélyre. A legnagyobb igény a támogatásra a polgárháborús Jemenben és Szíriá­ban, illetve a 2018 óta több mint 2200 életet követelő ebolajár­­vánnyal küzdő Kongóban van. (MTI) A első éjszaka joga: a középkori földesurak kényural­mának jelképeként emlegetjük a mai napig. Bár a / > m kutatások e téren eléggé eltérőek, a lényeg a mai jL. -WljMLJ ember számára az üzenet: a földesúr mindent meg­tehetett. Mert neki szabad, mert hatalma volt - és pénze. Úgy tűnik, most ez a felállás már fordított: pénze van, tehát hatalma. A Jeffrey Epstein-ügy az egész #metoo mozgalom egyik legdurvább termése. A dúsgazdag Epstein mindenkivel jó viszonyban volt, kezdve a brit királynő férjétől híres színészeken át az amerikai elnökökig. Fia­talkorú prostituáltak voltak a partijain, és alighanem emberkereskede­lemmel és kábítószer-kereskedelemmel is megvádolhatták volna, de mindezt elnézte neki bő két évtizedig az ügyészség - mert elért a keze odáig. Hogy tényleg öngyilkos lett-e a cellájában vagy más néven él vala­hol, „tanúvédelmi” program keretében - ezt valószínűleg sosem tudjuk meg. De nem is az ő személye érdekes most, hanem hogy a szupergaz­dagok hogyan viszonyulnak a társadalomhoz, hogyan tekintenek azokra a normákra, amelyek minket egyébként emberi csoportként egyben tartanak. Az elmúlt ötven évben exponenciálisan szakadt ketté a társadalom. A vezérigazgató és az átlagmunkás fizetése közötti szakadék megtízsze­reződött, a legvagyonosabb néhány tízezer sokszoros befolyást szerzett a nemzeti vagyonok felett, minden válság ellenére - sőt, közepette. A (dollár jmilliárdosok száma töretlenül nő, mégis egykulcsos adó­val áltatjuk magunkat, vitatkozunk a vagyonadón és ingatlanadón. Ha egyáltalán szóba jön érdemi bevezetésük egyik-másik európai ország­ban. A 20. század közepén a kapitalista Egyesült Államokban volt, hogy a legfelső bevételi sávba eső jövedelem adóterhe akár a 90 száza­lékot is meghaladta! Ezek mára a fejlett világban a felére, harmadára estek vissza. A szupergazdagok egyre nagyobb vagyonokat halmoznak fel, mi­közben egyre kisebb részben vesznek részt az adókon keresztül az új­raosztásban. Ezt a globalizáció is segíti, az adóparadicsomok elérhető­sége - mi több, egymás közti versengése az oligarchák pénzéért - és az is, hogy a szupergazdagok politikai befolyása a vagyonukkal párhuza­mosan nő. Jobboldalon és baloldalon egyaránt. Az alapvető probléma a transzparencia teljes hiánya, ezen viszont csak a kapitalista globalizált struktúrák tisztességes újragondolása és nemzetközi szinten való újrahuzalozása tud csak segíteni. Vagy, ahogy az ENSZ jelentéstevője fogalmazott: a fokozódó társadalmi igazságta­lanság a klímaapartheiddel érhet véget. FIGYELŐ Kim Dzsong Un a szent hegyre lovagolt Észak-Koreában decemberben fontos döntések várhatóak az or­szág irányításával kapcsolatban, és a diktatúrában ezt mindig a sze­mélyi kultusz és a szimbolikus ál­lamvezetés felerősödése előzi meg. Jól jelzi ezt az is, hogy Kim Dzsong Ün diktátor ismét kilova­golt fehér lován a szakrális hegy szűz havába, hogy ott forradalmi csatatereket tekintsen meg. Kim októberben egyszer már meglo­vagolta a Pektu-hegyet, most vi­szont terjedelmesebb közlemény is kísérte a látogatását az állami propagandamédiában, mely sze­rint a hónap végén lesz esedékes az állampárt, a Koreai Munkáspárt központi bizottságának hetedik plenáris ülése, ami a rezsim bel­földi és külföldi lépéseinek alap­vető irányát jelölheti majd ki. Ä Pektu-hegy Eszak-Korea legma­gasabb pontja, és rendkívül fontos szerepet tölt be a diktatúra mitoló­giájában: itt született Kim apja, Kim Dzsong II, és egy fontos ka­tonai támaszpont volt a nagyapja, Kim ír Szén számára, aki itt küz­dött ajapánok ellen. A Washington Post szerint Phenjan december második felében várható bejelentése vélhetően nem fog majd tetszeni az Egyesült Álla­moknak, legalábbis az eddigi körí­tésből és a közlemény megfogal­mazásából arra lehet számítani, hogy Kim továbbra is ellenséges hangot fog megütni mind az US A- val, mind Dél-Koreával szemben. Ezen kívül arra lehet számítani, hogy Eszak-Korea bejelenti, véget vetnek a nukleáris egyeztetéseknek és az ország továbbra is atomhata­lom marad. Észak-Korea tavasszal év végéig adott időt az Egyesült Államoknak, hogy tegye meg a szükséges lépéseket, azaz elsősor­ban a szankciók feloldását, külön­ben az ország egy új útra léphet. Ez a határidő járhat most le. A NATO alapításának 70. évfor­dulója alkalmából rendezett tegna­pi londoni csúcstalálkozón Donald Trump Eszak-Koreáról is szót ej­tett. Kijelentette, továbbra is bízik az észak-koreai vezetőben, ugyan­akkor megjegyezte, hogy Kim Dzsong Un szeret rakétákat fellőni. „Ezért is hívom rakétás embernek” - mondta ékelődve, egyben remé­nyét fejezte ki, hogy a kommunista állam feladja nukleáris fegyvereit. A történet azonban nem ilyen derűs, ugyanis Eszak-Korea no­vember végén óriási rakéta­­sorozatlövő rendszert tesztelt. A KCNA phenjani állami hírügy­nökség szerint nagyon meg volt elégedve az eredménnyel a sikeres próbát figyelemmel kísérő Kim Dzsong Un. „A sorozatos tesztin­dítás a szuper nagy rakéta-sorozat­­lövő rendszer hadrafoghatóságát, katonai-tecnikai felsőbbrendű­ségét és megbízhatóságát volt hi­vatott bizonyítani”-jelentette a KCNA. „A legfőbb vezető nagyon elégedett” - fűzte hozzá a phenja­ni hírügynökség. (444 hu, MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents