Új Szó, 2019. december (72. évfolyam, 280-302. szám)
2019-12-05 / 283. szám
www.ujszo.com | 2019. december5. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Ami még közös Tisóban és Kotlebában Vagyon, hatalom, egyenlőtlenség FELEDY BOTOND Erősebb testalkat, vastag nyak, személyi kultusz jesztő Marian Kotleba népszerűsége a fiatalok körében: a Focus friss felmérése szerint ő nyerné a választást, ha csak a 29 éven aluliak szavaznának, és a voksok 19 százalékát szerezné meg. Már 2016 óta aktuális a kérdés, hogy hogy lehetséges ez és hol történt a hiba. Kotleba akkor jutott be a parlamentbe és szavazótáborának 40 százalékát már akkor is az elsőválasztók és a parlamenti választástól addig távol maradók alkották. A „rendszerből” kiábrándult fiatalok csapódnak Kotlebához, akiket nem is elsősorban a mindennapi betevő és a Smer által kínált egyéb szociális témák foglalkoztatnak, hanem az óriási társadalmi egyenlőtlenségek: nemcsak a vagyoni különbségek, hanem a törvény előtti egyenlőtlenség. Kocner mobiltelefonja nyílt seb, a jogállam bűzlő hulla, és már darabokra szaggatták a kormányzati keselyűk, az ország minden szegletében érezni a szagát. A változás pedig nem jött el, hiába cserélődtek kormányok, mindez pedig a rendszerellenes erőkhöz löki a fiatalokat, amelyek azt hirdetik, hogy mindent újrakezdenek, az alapoktól. Forradalomról beszélnek, amely elsősorban mindig a fiatalokat szólította meg, akiknek még van kedvük és erejük lázadni. Pontosan ebből táplálkozik a szlovák szélsőjobb. Már 2009-ben közös memorandumot adtak ki a mindenféle radikális, nacionalista, szélsőjobboldali csoportok, a rendszerváltás utáni első generációnak titulálva magukat, és persze ott volt a megmozdulásokon Kotleba is, aki akkor még csak álmodott a nagypolitikáról. De azt már akkor is tudta, hogy a kiábrándult, frusztrált fiatalok jelentik számára a parlamentbe vezető utat. A memorandumban olyan dolgok álltak, mint az „általános idiotizmus” és „nem a bársonyos forradalom UTÁNI, hanem az igazi forradalom ELŐTTI társadalom”. Ilyen jelszavakra mindig mindenhol a fiatalok reagáltak a világtörténelem során. Bő tíz éve azonban még jobb idők jártak és a „forradalmi ifjúság” más vezetőket választott. Még korábban, 2002-ben az akkor fiatal, sokak számára szimpatikusán fellépő Robert Ficót, az akkor alakuló Smer elnökét. Aztán a liberális Richard Sulik szólította meg a fiatalságot, például a marihuána legalizálásának ígéretével, azonban az SaS elnöke képes volt úgy megöregedni a politikában, hogy bármit is elért volna, a fiatal választók egy része pedig átszédelgett Kotlebához. Meg Boris Kollárhoz. Van még egy dolog, ami az ESNS vezetőjét erősíti: a Tiso-faktor. Az erősebb testalkat és rövid nyak - az én majd rácsapok az asztalra és rend lesz itt típusú politikus kiállása. Ezjellemezte Jozef Tisót, Vladimír Meciart és az évek során egyre jobban Robert Ficót, a történelmileg is legnépszerűbb politikusokat, akik fel tudták építeni saját személyi kultuszukat. Kotleba pedig várja a maga lehetőségét. A gárdista egyenruhát levetette, néhány szót kihúzott a szótárából, de ez is azt mutatja, hogy milyen veszélyes, alkalmazkodóképes és még sokkal erősebb lehet. A szerző a Trend hetilap kommentátora (Danglár/Trend hetilap) Katasztrofális év jön A háborúk, a konfliktusok, a természeti katasztrófák és a klímaváltozás miatt jövőre rekordszámú ember szorulhat humanitárius segélyre, jelentette ki Mark Lowcock, az ENSZ humanitárius ügyekért felelős főtitkárhelyettese. A világszervezet elemzése 168 millióra becsüli a rászorulók számát, vagyis a világon minden 45-ik ember érintett. Idén 146 millióan szenvedtek szükséget világszerte, miközben a humanitárius segély nemcsak élelmiszert jelent, hanem lakósátrak vagy más szálláshelyek biztosítását, orvosi ellátást és iskolák üzemeltetését az erőszak és természeti katasztrófák elől menekülőknek. „A helyzet csak súlyosbodni fog, ha nem foglalkozunk a klímaváltozás következményeivel és a konfliktusok kiváltó okainak kezelésével” - hangsúlyozta Lowcock. Az ENSZ 109 millió embernek nyújt segítséget, a többieket más nemzetközi szervezetek látják el. Ehhez legalább 29 milliárd dollárra lesz szükség 2020-ban. A világon 53 ország lakói vannak rászorulva humanitárius segélyre. A legnagyobb igény a támogatásra a polgárháborús Jemenben és Szíriában, illetve a 2018 óta több mint 2200 életet követelő ebolajárvánnyal küzdő Kongóban van. (MTI) A első éjszaka joga: a középkori földesurak kényuralmának jelképeként emlegetjük a mai napig. Bár a / > m kutatások e téren eléggé eltérőek, a lényeg a mai jL. -WljMLJ ember számára az üzenet: a földesúr mindent megtehetett. Mert neki szabad, mert hatalma volt - és pénze. Úgy tűnik, most ez a felállás már fordított: pénze van, tehát hatalma. A Jeffrey Epstein-ügy az egész #metoo mozgalom egyik legdurvább termése. A dúsgazdag Epstein mindenkivel jó viszonyban volt, kezdve a brit királynő férjétől híres színészeken át az amerikai elnökökig. Fiatalkorú prostituáltak voltak a partijain, és alighanem emberkereskedelemmel és kábítószer-kereskedelemmel is megvádolhatták volna, de mindezt elnézte neki bő két évtizedig az ügyészség - mert elért a keze odáig. Hogy tényleg öngyilkos lett-e a cellájában vagy más néven él valahol, „tanúvédelmi” program keretében - ezt valószínűleg sosem tudjuk meg. De nem is az ő személye érdekes most, hanem hogy a szupergazdagok hogyan viszonyulnak a társadalomhoz, hogyan tekintenek azokra a normákra, amelyek minket egyébként emberi csoportként egyben tartanak. Az elmúlt ötven évben exponenciálisan szakadt ketté a társadalom. A vezérigazgató és az átlagmunkás fizetése közötti szakadék megtízszereződött, a legvagyonosabb néhány tízezer sokszoros befolyást szerzett a nemzeti vagyonok felett, minden válság ellenére - sőt, közepette. A (dollár jmilliárdosok száma töretlenül nő, mégis egykulcsos adóval áltatjuk magunkat, vitatkozunk a vagyonadón és ingatlanadón. Ha egyáltalán szóba jön érdemi bevezetésük egyik-másik európai országban. A 20. század közepén a kapitalista Egyesült Államokban volt, hogy a legfelső bevételi sávba eső jövedelem adóterhe akár a 90 százalékot is meghaladta! Ezek mára a fejlett világban a felére, harmadára estek vissza. A szupergazdagok egyre nagyobb vagyonokat halmoznak fel, miközben egyre kisebb részben vesznek részt az adókon keresztül az újraosztásban. Ezt a globalizáció is segíti, az adóparadicsomok elérhetősége - mi több, egymás közti versengése az oligarchák pénzéért - és az is, hogy a szupergazdagok politikai befolyása a vagyonukkal párhuzamosan nő. Jobboldalon és baloldalon egyaránt. Az alapvető probléma a transzparencia teljes hiánya, ezen viszont csak a kapitalista globalizált struktúrák tisztességes újragondolása és nemzetközi szinten való újrahuzalozása tud csak segíteni. Vagy, ahogy az ENSZ jelentéstevője fogalmazott: a fokozódó társadalmi igazságtalanság a klímaapartheiddel érhet véget. FIGYELŐ Kim Dzsong Un a szent hegyre lovagolt Észak-Koreában decemberben fontos döntések várhatóak az ország irányításával kapcsolatban, és a diktatúrában ezt mindig a személyi kultusz és a szimbolikus államvezetés felerősödése előzi meg. Jól jelzi ezt az is, hogy Kim Dzsong Ün diktátor ismét kilovagolt fehér lován a szakrális hegy szűz havába, hogy ott forradalmi csatatereket tekintsen meg. Kim októberben egyszer már meglovagolta a Pektu-hegyet, most viszont terjedelmesebb közlemény is kísérte a látogatását az állami propagandamédiában, mely szerint a hónap végén lesz esedékes az állampárt, a Koreai Munkáspárt központi bizottságának hetedik plenáris ülése, ami a rezsim belföldi és külföldi lépéseinek alapvető irányát jelölheti majd ki. Ä Pektu-hegy Eszak-Korea legmagasabb pontja, és rendkívül fontos szerepet tölt be a diktatúra mitológiájában: itt született Kim apja, Kim Dzsong II, és egy fontos katonai támaszpont volt a nagyapja, Kim ír Szén számára, aki itt küzdött ajapánok ellen. A Washington Post szerint Phenjan december második felében várható bejelentése vélhetően nem fog majd tetszeni az Egyesült Államoknak, legalábbis az eddigi körítésből és a közlemény megfogalmazásából arra lehet számítani, hogy Kim továbbra is ellenséges hangot fog megütni mind az US A- val, mind Dél-Koreával szemben. Ezen kívül arra lehet számítani, hogy Eszak-Korea bejelenti, véget vetnek a nukleáris egyeztetéseknek és az ország továbbra is atomhatalom marad. Észak-Korea tavasszal év végéig adott időt az Egyesült Államoknak, hogy tegye meg a szükséges lépéseket, azaz elsősorban a szankciók feloldását, különben az ország egy új útra léphet. Ez a határidő járhat most le. A NATO alapításának 70. évfordulója alkalmából rendezett tegnapi londoni csúcstalálkozón Donald Trump Eszak-Koreáról is szót ejtett. Kijelentette, továbbra is bízik az észak-koreai vezetőben, ugyanakkor megjegyezte, hogy Kim Dzsong Un szeret rakétákat fellőni. „Ezért is hívom rakétás embernek” - mondta ékelődve, egyben reményét fejezte ki, hogy a kommunista állam feladja nukleáris fegyvereit. A történet azonban nem ilyen derűs, ugyanis Eszak-Korea november végén óriási rakétasorozatlövő rendszert tesztelt. A KCNA phenjani állami hírügynökség szerint nagyon meg volt elégedve az eredménnyel a sikeres próbát figyelemmel kísérő Kim Dzsong Un. „A sorozatos tesztindítás a szuper nagy rakéta-sorozatlövő rendszer hadrafoghatóságát, katonai-tecnikai felsőbbrendűségét és megbízhatóságát volt hivatott bizonyítani”-jelentette a KCNA. „A legfőbb vezető nagyon elégedett” - fűzte hozzá a phenjani hírügynökség. (444 hu, MTI)
