Új Szó, 2019. december (72. évfolyam, 280-302. szám)
2019-12-02 / 280. szám
www.ujszo.com I 2019. december 2. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 A listavezető látogatása Megérkezése medencénkbe gyula és kende vezetőknek ént Kolumbán napján hozták a hírt, hogy a listavezető hamarosan a faluba látogat. Bandika és Ervin a Vontatott vonatfiittyhöz címzett kormos és penészes kocsmában ült, melyet a vasútállomás épületének oldalában alakítottak ki, még azokban az időkben, amikor mindenből csak egyfélét lehetett kapni, és abból sem jutott mindenkinek. A két munkanélküli jó barát zsíros pufajkájába süppedten ült a sarokasztalnál, a fényesre lakkozott csukafej alatt, előttük decis poharakban karácsonyfa-pálinka csillogott. A listavezető fekete sínautóját éppen ide váiják, a vasútállomás elé, ahonnan majd még aznap továbbgurul, vagy vissza. Hogy mikor jön pontosan, azt nem tudni, valamikor a következő hetekben vagy hónapokban, de mindenképp a 29-én esedékes négykarikás beszavazós játékokig, ugyanis ilyen karikázásokat errefelé csak szökőévente tartanak. A kocsma töltelékének erről a csoportvezető beszélt, ő tolmácsolta a polgármester gondolatait a lakosságnak. Főleg az utóbbi években, miután a település hangszóróit modernebbre cserélték, és már nem hirdettek annyit. Állítólag azért, hogy a modem hangszórók elhasználódásának folyamatát lassítsák. Mások szerint azért, mert a polgármester szerint elég azokat értesíteni a történésekről, akiket érint. Mindenkinek épp elég sok a dolga meg baja, épp elég információval találkozik az interneten, nem kell még feleslegesen növelni a zavart. Ezért a hangszóróban leginkább már csak köszöntőket lehetett hallani: ennyedik és amannyadik évfordulója alkalmából jó egészséget kíván az egész családnak Laci, Feri, János, feleségeik Éva, Anni és Marika, valamint Teri mama a gyerekekkel, továbbá Gáborék Kassáról. A legnagyobb homály a listavezető személyét fedte, hiszen listavezetőkből is túlkínálat keletkezett az utóbbi időszakban. Közülük többen megígérték: meglátogatják a települést, hogy szemkontaktust létesíthessenek a lakosokkal, így segítve őket abban, kit is érdemes kiri-karikázniuk a beszavazós játékokon. A csoportvezető hosszasan magyarázta, miért fontos mindez: a honfoglaló magyarság sem egy csoportban érkezett anno a medencénkbe, és nekik is két vezetőjük volt: a gyula, a politikai vezető, meg a kende, a szellemi vezető. Bandika véreres szemgolyókkal kérte a csoportvezetőt, magyarázza el neki, mi az, hogy kende, mire a csoportvezető elmondta, olyasmi, mint manapság az érsek. Ervinnel megígérték, hogy lelkes és dolgos munkanélküliként szabadidejükben segítenek kifényesíteni a faluba vezető bekötőutat, meg a rozsdás sínpárt, hogy a listavezetők méltó módon gördülhessenek a település belterületére. Mintha mindezt már láttam volna filmen. Vagy csak placebo-érzésem van? - fogta repedt begyű ujjai közé a poharát Bandika. Ervin azonban felvilágosította, hogy a déjá vu és a placebo ugyan egy tőről fakad, mégsem ugyanaz. Hogy miért? Annak elmagyarázásához vissza kellene menni az időben. Akkor ezek is valami olyanok lehetnek, mint a gyula meg az érsek - bólintott Bandika. Bólintott Ervin is, megitták a poharaikban csillogó pálinkát, és abban a hitben süppedtek vissza pufajkáikba, hogy majd jön a karácsony, és mindent megold. A szerző a Vasárnap munkatársa Azok vagyunk, amit megeszün^ NYERGES CSABA Lehet szidni az egymást követő tévés fozővetélkedőket és fanyalogni rajtuk, de láthatóan jó hatással vannak az étkezési kultúrára. Felhívják a figyelmet arra, hogy igenis létezik konyhaművészet. Ugyanígy arra is, hogy sütés-főzés közben legyen rend a konyhapulton, hogy tiszteljük az ételt, figyeljünk az ízek harmóniájára. Gondosan válogassuk meg az alapanyagokat, és lehetőleg szezonálisát, helyit, frisset, minél természetesebbet használjunk. Bátran éljünk az új technológiák adta lehetőségekkel. Tálalás közben legyen gondunk a színek összhangjára, a textúrákra, az étel összeállítására. Hajói csináljuk, szinte alkotóművésszé válhatunk. Megfelelő rutin birtokában és kellő alázattal pedig akár hagyományos ételeket is újragondolhatunk. Amióta megjelentek a fözőműsorok, vetélkedők a tévécsatornákon, egyre több étterem kínálatában fedezhetünk fel hasonló filozófiát. A termelők is érezhetik ennek előnyeit, hiszen sokan tartják fontosnak, hogy helyi közösségektől ismert eredetű élelmiszert, alapanyagokat válasszanak. Végül otthonunkban a családi ebédekhez is adhatnak plusz töltetet a fözőműsorokból átvett ötletek. Ahogy a konyhakultúrára ráfért, úgy a politikai kultúrában is elkelne a szemléletváltás. Kíváncsi lennék, hogy ha aktív, regnáló politikusokat vagy aspiránsokat állítanának egy-egy tévéműsorban a „fözőpultok” mögé, ők vajon hogyan dolgoznák fel a kapott alapanyagokat? Mit kezdenének például az uniós pályázati pénzekkel? Hogyan vinnének végig egyegy közbeszerzést? Hogyan kezelnék a korrupcióra csábító szituációkat? Sikerülne-e a megadott szűk határidőre befejezniük egy-egy fontos beruházást? Hogyan állnának hozzá a gyűlöletkeltésre alkalmas helyzetekhez? Szítanák-e, vagy csitítanák? Hogyan készítenék fel saját népüket a negyedik ipari forradalomra, a mesterséges intelligencia, az IoT (Internet of Things), a robotok világára? Arra törekednének-e, hogy felemeljék, vagy inkább arra, hogy tudatlanságban tartsák az embereket, és manipulálhatóak maradjanak? Hogyan állnának hozzá a klímaváltozáshoz és mit tennének a globális hőmérséklet-emelkedés ellen? Pörgős műsorokat lehetne összeállítani ebből. A pult másik végén álló, sokat tapasztalt, köztiszteletben álló bölcs államférfiak és hölgyek, vagyis a zsűri pedig értékelhetné, hogyan oldottak meg egy-egy helyzetet a versengő politikusok. Elmagyarázhatnák nekik, hogyan főzhetnének jobban, ízletesebben és a tévénézők, választópolgárok is megtanulhatnák a műsorból, hogy milyen részletekre figyeljenek az ételek kóstolása közben. Igen, megtanulhatnánk végre, hogy nem kell elfogadnunk például az elénk dobott morzsákat, mócsingokat. Hiszen a mi pénzünkből veszik meg az összes alapanyagot a főzéshez. A mi pénzünkből fizetik még a szakácsokat is. Vagyis alkalmasint, időről időre megmondhatjuk, hogy kinek kell levennie a kötényt és távoznia a konyhából. Ez a mi jogunk és felelősségünk. Persze csak akkor, hajót akarunk enni, és nem feledkezünk meg arról, hogy azok vagyunk, amit megeszünk. FIGYELŐ Poőiateket is utolérheti a múltja Azóta világos, hogy Ján Pociatekkel nincs minden rendben, mióta kitudódott, hogy a J&T szlovák pénzügyi csoport jachtján bulizott Monacóban-röviddel az euró bevezetése és az átváltási árfolyam fixálása előtt. Annak volt igaza, aki kevesellte, hogy a bandafönök, Robert Fico hangzatos bejelentést tett és (csupán) sárga lapos figyelmeztetésben részesítette akkori pénzügyminiszterét. „Akik ismerik a Smert, azokat nem lepi meg, hogy már az első kormánya idején Tmkával egyeztetett a Tipos/Lemikonügy elsimításának mediális és igazságügyi stratégiájáról, mely során 13 millió eurót veszített az ország” - úja a Sme kommentálja. A videófelvételen elhangzó párbeszéd éppen elég ahhoz, hogy a NAKA megálljon pár szóra Pociateknél, csak lenne meg ehhez a politikai akarat is. „Egy dolog, amit Kocner javára lehet írni, az a Threema és a beteges hajlama, hogy mindent feljátsszon. Nélküle sokkal kevesebbet tudnák a Fico L, II., és III. rezsimek működéséről. Beleértve Pociatek dolgait is, akinek még alaposan felforgathatja az életét a Lemikon-ügy.” (úsz) Izrael drónnagyhatalommá vált a határőrizetnek köszönhetően Izraelben a drón a határőrizet mindennapoe eszköze, az ország pedig felfelé szárnyal a drónok világpiacán. Izrael fokozatosan a távolról irányított repülő szerkezetek nagyhatalmává vált, ezekből számos fajtát fejlesztett ki. Az egyik drón könnygázt szór palesztin tüntetőkre, egy másik a Hezbollah libanoni síita szervezet állásait fürkészi, a harmadik az Iszlám Dzsihád iszlamista létesítményeire csap le a Gázai övezetben. Ebben a stratégiai fontosságú iparágban több mint 50 helyi start-up cég működik, elnökeik, alapítóik, mérnökeik és igazgatótanácsi tagjaik javarészt a hadsereg és a biztonsági szolgálatok volt tagjai, katonái. Izrael már 1969-ben bevetett kamerával ellátott távirányított repülőmodellt Egyiptom megfigyelésére, majd hasonló nagyszabású programot indított a libanoni háború idején. Az ország ma már előkelő helyet foglal el a drónok világpiacán, állja a versenyt a két legfőbb konkurenssel, Kínával és az Egyesült Államokkal. Ronen Nadir az izraeli hadsereg rakétafejlesztésért felelős parancsnoka volt. A 2000-es években indított start-up cége, a BlueBird Aero Systems ma világszerte harci drónokat árul. Vezető helyre törekszik az úgynevezett VTOL - a helikopterhez hasonló függőleges felszállásra és leszállásra képes kis drónok - területén, amelyeket a nagyobb sebesség elérése érdekében szárnyakkal is felszerelnek. Ily módon városban, dzsungelben vagy akár egy hajóhídon is képesek leszállni. Nadir elmondta, hogy az első vázlatrajztól a bemutatásig mindössze négy és fél hónap telt el. „2018 októberében kezdtük el a fejlesztést, és már több százat adtunk el belőle” - mondja. Egy 2013-as tanulmány az első helyre tette Izraelt a drónexportőrök listáján, az Egyesült Államok azonban nemrég megelőzte a Global Hawk nagy teljesítményű és drága drón, illetve a Predator pilóta nélküli repülőgépek exportjával. Izraelnek a kínai konkurenciával is szembe kell néznie, Peking olyan országoknak árul, amelyeknek Izrael nem adna el. A drónok világpiaca megközelíti a 12 milliárd dollárt, 2029-re várhatóan eléri a 25 milliárdot, és a polgári felhasználás meghaladja a katonait. Ben Alfi egykori repülőstiszt, jelenleg a mezőgazdaságban felhasznált drónokra szakosodott BWR Robotics cég elnöke szerint a legjobbak a lehetőségek a mezőgazdaságban: adatokat lehet gyűjteni a mezőkről, permetezni, beporozni, sőt arami is lehet velük. Alfi némi iróniával jegyezte meg, hogy országának nem volt ekkora sikere az autógyártás terén: „Az utolsó autót 40 éve megpróbáltunk megépíteni, üvegszálból készült és megette egy teve”. (MTI) VERES ISTVÁN Poőiatek megvan, várjuk Koöner Kalihákos felvételeit (Cartoon izer)
