Új Szó, 2019. december (72. évfolyam, 280-302. szám)

2019-12-04 / 282. szám

www.ujszo.com | 2019. december4. CSALLÓKÖZ ÉS MÁTYUSFÖLD 111 Plakátkampány a Csallóközben - nem látjuk a billboardtól az erdőt? Vadásznak ránk a reklámok (Ä szerző felvétele) KISS BARTALOS ÉVA A szakember szerint nem a reklámok mennyiségével van baj, inkább az üzenet hiányzik. A választási kampány előtt politi­kusok, az év többi részében kihagy­hatatlan ajánlatok, olykor megdöb­bentő üzenetek köszönnek vissza az út mentén elhelyezett reklámfelüle­tekről. Pozsonyban korábban harcot indítottak a vizuális szmog ellen. De mi a helyzet a csallóközi városok­ban? Akár gyalog, akár autóval indu­lunk útnak, szinte garantálható, hogy néhány lépés, illetve kilométer meg­tétele után valamilyen reklámfelület­be botlunk. A főutak mentén plakát­erdők vonhatják el az autósok figyel­mét a közlekedésről. De nemcsak a városokban, hanem a falvak forgal­mas útszakaszainál is egyre több bill­board jelenik meg. Három város ön­­kormányzatát kerestük fel afelől ér­deklődve, mennyi reklámfelület van a közterületeken, és felmerült-e, hogy a vizuális szmog korlátozásáért re­dukálják a plakátok számát. Dunaszerdahely viszi a prímet Nehéz úgy megtenni pár lépést, hogy ne tarkítsa reklámfelület a ki­látást. A járási székhelyen több mint százötven különböző méretű rek-* lámtábla van. Bubniak Júlia, a vá­rosi hivatal vezetője elmondta, a városnak évente huszonkétezer eu­ró bevétele származik a reklámfe­lületek értékesítéséből és bérleti dí­jából. A járási székhelyen több mint száz olyan reklámépítmény van, amelynek információs felülete nem haladja meg a három métert, és több mint félszáz három és húsz méter közötti felületen tájékoztatja a la­kosokat. A reklámfelületek közül csak a Csapiár Benedek Művelődési Központ kezelésében levő felüle­tek, az úgynevezett gombák vannak a város tulajdonában, ezekre klasszikus plakátokat ragasztanak fel. Bubniak Júlia elmondta, hogy lenne igény a reklámfelületek to­vábbi bővítésére. „A reklámépít­mények elhelyezését a város terü­letrendezési terve szabályozza” - folytatta a hivatalvezető, hozzáté­ve, felmerült, hogy a vizuális szmog csökkentéséért korlátozzák a hir­detőfelületek mennyiségét. Bősön csak óriásplakátok vannak A Csallóköz legfiatalabb városá­ban az önkormányzat is él a reklám­­lehetőségekkel. ,Nyolc hirdetőfelü­let van a város tulajdonában, ebbőlhét billboard és egy kisebb, 1,5 x 1 mé­teres. Ezekből a felületekből három a városé, amit saját célra használunk” - fogalmazott Varga Éva, a városi hi­vatal vezetője. Bősnek évente mint­egy 1100 euró bevétele származik a reklámfelületekből, és ahogy Varga Éva mondja, nem is várható nagyobb bevétel, ugyanis nem mutatkozik igény további reklámtáblák elhelye­zésére, és azok csökkentése sincs na­pirenden a városban. Somorján a kisebb a menő Somoiján száz négyzetméternyi felületen reklámoznak árukat és szolgáltatásokat. Sármány Ervin hi­vatalvezető közölte, hogy a város tulajdonában levő területen húsz hirdetőfelület van, közülük nyolc óriásplakát. „A városnak nincsenek hirdetőfelületei, csak tájékoztató üvegszekrények vannak, amelyek­ben a város rendezvényeit népsze­rűsítjük. A reklámfelületek értéke­sítéséből nincs bevételünk, az éves bérleti díj mindössze 4550 euró” -folytatta a hivatalvezető. Sármány Ervin szerint Somorján van kereslet a hirdetési lehetőségek iránt, de a város inkább azok csökkentésére tö­rekszik. A vásárló vásárol? „Engem nem ösztönöz vásárlásra az, ha mindenhol ugyanazt a bagett­­reklámot látom” - mondta Balázs, utalva az egyik élelmiszeripari vál­lalat kampányára, amelynek plakát­jai Dunaszerdahely számos pontján megtalálhatók. Mások a kampány­ígéretekre asszociálnak, amikor a billboardokról kérdezzük őket. „El­szomorít, hogy sokszor nehéz hiba nélkül leírni egy rövid üzenetet” - jegyezte meg egy fiatal magyarta­nár. Szokatlan formájú reklámfelü­leteket inkább az autópályák mellett láthatunk, viszont elvétve a Csalló­közben is találunk rendhagyó rek­lámokat. „Ha dugóban állok, gyak­ran elgondolkodom, hogyan készül­nek a világító, formabontó billboar­­dok. Tetszik ugyan, de ettől még nem lesz pénzem arra a luxusautóra, amit így reklámoznak” - mondta a kam­pányokról Tomi. Szakember: Jól is lehet „Az óriásplakátok reneszánszukat élik, ugyanis az online reklámpiac az utóbbi években annyira túltelítődött, hogy az emberek egyre kevésbé ér­zékelik a hirdetéseket” - véli Juhász Szabó Csilla, a Morpho Morpho mar­ketingkommunikációs ügynökség szakértője, hozzátéve, hogy mivel a billboard a szemünk előtt van, és be­fogadjuk a rajta levő üzenetet, haté­konyabb, mint például az online hir­detések, mégis az interneten generál forgalmat. „Egy reklámfogyasztással kapcsolatos kutatás résztvevőinek közel fele állította például, hogy óri­ásplakát hatására keresett ki informá­ciót az interneten” - mutatott rá Ju­hász Szabó Csilla. A szakember el­sősorban nem a billboardok mennyi­ségében, vagy elhelyezésében, ha­nem azok koncepciótlanságában lát hibát. ,Nagyon sok márka vagy cég reklámján hiányzik az átgondolt üze­net, az egyedi és kreatív megoldás. Pedig egyáltalán nem mindegy, hogy egy üzenetet hogyan kommuniká­lunk, és mérlegelnünk kell azt is, hogy a célcsoportunkat valóban ezzel az eszközzel érjük-e el legkönnyebben. Egy billboardon nem közölhetünk hosszú szöveget, sokféle informáci­ót, hiszen csak pár pillanatunk van célba juttatni” - zárta Juhász Szabó Csilla. Pozsonyban 1,5 millió euróval többet költenek hóeltakarításra KISS BARTALOS ÉVA Több változtatást is bevezettek, de így sem garantálható, hogy nem lesznek havasak a járdák. POZSONY Idén sokkal több gép és munkás takarítja a havat a főváros útjairól és járdáiról, mint tavaly. A Pozsonyi Közlekedési Vállalat (DPB) jégol­vasztó kocsikat is indít, ha szüksé­ges. A felkészülés ellenére az első havas napon 10-30 percet késtek a járatok. Peter Bubla, a főpolgármesteri hivatal szóvivője közölte, hogy a tavalyi 11 helyett 40 kistraktor és hóeltakarító gép járja a főváros ut­cáit, és kétszer annyi alkalmazott gondoskodik a hó eltakarításáról, idén száznegyvenhét munkást vet­tek fel a téli időszakra. Matús Val­ló, Pozsony főpolgármestere elis­merte, hogy tavaly nem jól oldották meg a téli karbantartást, ezért idén 1,5 millió euróval több pénzt külö­nítettek el a munkákra. „Tavaly de­cember 3-án kezdődött a téli sze­zon, 11-én meghirdettük a készült­séget, ami 90 napig tartott. 4,9 mil­lió eurót költöttünk az utak és jár­dák téli karbantartására” - ponto­sított Peter Bubla. A személyi és gépi állomány növelése mellett az is hozzájárul a költségek emelkedé­séhez, hogy a törvénymódosítás miatt mintegy egymillió négyzet­­méterrel több járdaszakaszt kell a városnak megtisztítania. A járdák mellett a kritikus és dombos útvo­nalakra is nagyobb figyelmet for­dítanak idén. A hatékonyabb hóel­takarítás végett két sószóró jár a hosszabb összefüggő útszakaszo­kon, a dombos részeken több gép­pel folyamatosan takarítják a havat. A város felosztásán is változtattak, hogy egyenlően terheljék a hóelta­karító gépeket. A fővárosi közlekedési vállalat járatain téli gumira cserélték a haj­tótengelyek kerekeinek abroncsait, ellenőrizték a fűtést a buszokban és a villamosokban. A terv szerint a villamossínekről is eltakarítják a jeget és a havat, ha kell, jégolvasztó járatokat is indítanak, és bővítik az éjszakai műszakot, hogy reggel minden járat időben és biztonságo­san útnak indulhasson. A vállalat azt ígéri, hogy a megállókat tisztító munkások a villamospálya részét képező járdákról és gyalogosátke­lőkről is eltakarítják a havat. A főpolgármester elismeri, hogy az igyekezetek ellenére lehetetlen az 1,2 millió négyzetméternyi jár­dát néhány órával a havazás után megtisztítani. „Ekkora felület megtisztításához több mint ezer munkásra lenne szükségünk. Ez gyakorlatilag a téli karbantartó és a város számára is kivitelezhetetlen” — jegyezte meg Matús Valló, aki abban bízik, hogy a változtatások­nak köszönhetően a korábbiaknál jóval hamarabb takarítják el a havat a legforgalmasabb szakaszokról. ADPB azt ígéri, hogy a villamosmegállókban és a hozzájuk tartozó járdaszakaszokon is eltakarítják a havat, hétfőn ez nem sikerült (A szerző felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents