Új Szó, 2019. december (72. évfolyam, 280-302. szám)
2019-12-04 / 282. szám
8 KÜLFÖLD 2019. december 4.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Trump lelkesen Johnson mellé állt London. Az amerikai elnök tegnap közölte, nem kíván beavatkozni a jövő csütörtöki nagybritanniai parlamenti választásba, de meggyőződése szerint Boris Johnson konzervatív párti kormányfő „nagyon alkalmas a miniszterelnöki tisztségre, és nagyon jó munkát végez”. Donald Trump, aki a NATO csúcstalálkozóján vesz részt, kijelentette: nem akarja bonyolítani a helyzetet a december 12-ére kiírt választás előtt, és együtt tudna működni a vezető ellenzéki erő, a Munkáspárt vezetőjével, Jeremy Corbynnal is, ha ő nyerné a választást., .Nagyon sok embernek nagyon sok választást megnyertem, de ebből most kimaradok”-fogalmazott Trump. (MTI) EP-vizsgálat indult a gyilkosság miatt Brüsszel. Az Európai Parlament (EP) jogállamisági vizsgálatot indít a máltai újságírónő meggyilkolásával összefüggésben. A héttagú tényfeltáró misszió tegnaptól vizsgálódik a szigetországban Daphne Caruana Galizia oknyomozó újságíró két évvel ezelőtti meggyilkolása miatt. A látogatás folyamán a meggyilkolt újságírónő családjával, civil szervezetekkel, újságírókkal találkoznak, valamint megbeszélést folytatnak Joseph Muscat miniszterelnökkel, a máltai igazságügyi miniszterrel, a köztársaság elnökével, Málta főügyészével és az ügyvédi kamara képviselőivel. Málta munkáspárti miniszterelnöke vasárnap este jelentette be, hogy januárban a gyilkosság miatt lemond. (MTI) Elfogták a kijevi merénylet elkövetőit Kijev. Hivatalosan meggyanúsították azt a két huszonéves férfit, akik rálőttek egy Kijev megyei képviselő autójára az ukrán főváros központjában, és halálosan megsebesítették hároméves kisfiát. A két férfit csoportosan kitervelt, kiskorú sérelmére elkövetett szándékos emberöléssel gyanúsítják, amiért akár életfogytiglan is kiszabható. Mindketten ukrán oldalon korábban részt vettek a Donyec-medencei fegyveres konfliktusban. Egyikük, Andrij Lavreha, akit parancsnoka az egyik legjobb mesterlövészként jellemzett, még állami kitüntetést is kapott Petro Porosenko volt elnöktől. (MTI) Civilek bombázása Észak-Szíriában Damaszkusz. Legalább 24 ember, köztük 8 gyerek meghalt Szíria erőszak sújtotta északi részén -jelentette az Emberi Jogok Szíriái Megfigyelőközpontja (OSDH). Legalább 15 civil lelte halálát a szíriai kormányerők és orosz szövetségeseik légicsapásaiban az északnyugat-szíriai Idlíb tartományban. Közülük 13- an azután vesztették életüket, hogy a repülőgépek egy nyilvános piacot bombáztak. (MTI) Viharos lehet a NATO ülése Az oroszokhoz dörgölőző torok államfő lehet a NATO-csúcstalálkozó fekete báránya Korlátozott érdeklődés. Donald Trump elnök a NATO főtitkárával. (TASR/AP) ÖSSZEFOGLALÓ London. A NATO megalakulásának 70. évfordulója alkalmából kétnapos csúcstalálkozó kezdődött Londonban a szövetség tagországainak vezetőinek részvételével. Tegnap este II. Erzsébet királynő fogadáson látta vendégül a tagországok vezetőit a londoni Buckinghampalotában. A vezetők áttekintik az alapítás óta eltelt 70 év eseményeit, de megvitatják emellett a tagországok védelmi kiadásainak kérdését és a NATO szerepét a világszerte jelentkező fenyegetések elleni fellépésben. A NATO-csúcs előzetes zárónyilatkozata első ízben értékelte lehetséges fenyegetésként Kínát, mint feltörekvő katonai hatalmat. Megosztottság, Trump amerikai elnök kiszámíthatatlansága és a Moszkvával való viszony - ezek a dolgok aggasztják a NATO vezetőit és az e heti, 70 éves évfordulós találkozó londoni házigazdáit. Recep Tayyip Erdogan török elnök azzal ágyazott meg a rossz hangulatnak, hogy a hétvégén „agyhalottnak” nevezte a törökök szíriai beavatkozását bíráló Emmanuel Macron francia elnököt. Korábban viszont Macron nyilvánította agyhalottnak magát a szövetséget a Trump-kormányzat egyoldalú szíriai kivonulása miatt. Erdogan a csúcs fekete báránya lehet, mivel egy ellenséges szövetségi rendszer tagjaként látványosan barátkozik Putyin orosz elnökkel és rakétavédelmi rendszert is vett tőle. Az sem zavarta, hogy emiatt hazája nem kaphat F-35-ös amerikai lopakodó vadászgépeket. Ráadásul Erdogan Londonba érkezve közölte, ha a NATO nem ismeri el Ankara szíriai inváziójának jogosságát, akkor ő nem egyezik bele a NATO balti szárnyának erősítésébe. A brit kormányfői hivatal, a Downing Street szerint a 2014-es walesi NATO-csúcson elhatározott kötelezettségvállalás alapján - amely azt tűzte ki célként, hogy a tagországok hazai össztermékük (GDP) legalább 2%-át fordítsák védelmi kiadásokra - az európai NATO-szövetségesek és Kanada együttes védelmi költségvetése 2024-ig 400 milliárd dollárral növekszik. Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára kijelentette: a szervezet új költségmegosztási formulája stabil és kiszámítható finanszírozást biztosít a következő öt évre. E formula alapján az USA kevesebbet, az európai szövetségesek többet fizetnek, és ez jó irányba tett lépés. Stoltenberg szerint az USA és az Egyesült Királyság jogosan veti fel, hogy azoknak a szövetséges országoknak, amelyek még nem érték el a 2%-os GDP-arányos védelmi kiadási célt, többet kell fordítaniuk a célra. A jó hír az, hogy az európai NATO- szövetségesek éppen ezt teszik, és nem azért, hogy Donald Trump amerikai elnök kedvében j áijanak, hanem azért is, mert ez szolgálja saját biztonsági érdekeiket a kiszámíthatatlanabbá vált világban - mondta a főtitkár. Hozzátette: a NATO nem érzékel azonnali katonai fenyegetést Oroszország részéről egyetlen NATO-ország ellen sem, azt azonban érzékeli, Oroszország „egyre magabiztosabbá válik”, jelentős összegeket költ korszerű eszközökre. Stoltenberg kijelentette: a NATO célja a nukleáris fegyverektől mentes világ megteremtése. (MTI, infost.) Putyin ügynökhisztériája Elismerték a vérfürdőt Moszkva. Aláírta Vlagyimir Putyin orosz elnök azt a törvényt, amely lehetővé teszi az olyan természetes személyek külföldi ügynökké minősítését, akik külföldről kapnak finanszírozást, miközben széles közösségnek szánt tájékoztató anyagokat terjesztenek. A jogszabályi változás - a külföldi ügynöknek minősített tömegtájékoztatási külföldi eszközök szabályozása - a kezdeményezők szerint válaszlépés arra, hogy az US A igazságügyi minisztériuma megkövetelte az orosz állami finanszírozású RT America külföldi ügynökként való bejegyzését. A törvény szerint külföldi ügynök funkcióit ellátó külföldi tömegtájékoztatási eszköznek minősülhetnek olyan természetes személyek, akik korlátozás nélküli körnek szánt híreket vagy anyagokat terjesztenek, egyebek között az interneten is, és külföldről kapnak finanszírozást. Pusztán külföldi ügynöknek minősülhetnek azok a természetes és orosz jogi személyek, amelyek külföldi ügynöknek minősülő tömegtájékoztatási eszköz anyagait teijesztik, vagy részt is vesznek azok előállításában, és valamilyen módon külföldről finanszírozzák őket. Jogvédők kifejezték aggodalmukat amiatt, hogy a törvényt felhasználhatják a független újságírók és bloggerek tevékenységének korlátozására. Putyin tegnap aláírta azt a törvényt is, amely megtiltja, hogy 2020. július 1-től orosz szoftver nélküli okostelefont, számítógépet és okostévét forgalmazzanak Oroszországban. Az alkalmazandó programok és alkalmazások listáját a kormány fogja összeállítani. A szabályozás elsősorban az Apple ellen irányul. (MTI) Tshsrán/Genf. Az iráni állami tévé elismerte, a november közepén kezdődött tüntetéseken a biztonsági erők több városban is lelőttek „randalírozókat”, de az igazságszolgáltatás szóvivője „szemenszedett hazugságnak” nevezte, hogy annyian haltak volna meg a demonstrációk során, ahányat a külföldi „ellenséges csoportok” állítanak. Az Amnesty International (AI) nemzetközi jogvédő szervezet általa hitelesnek tartott forrásokra hivatkozva azt jelentette, a tüntetők és az iráni biztonsági erők összecsapásaiban legkevesebb 208 embert öltek meg. A szervezet egy héttel korábban 143 halálos áldozatról számolt be. Hivatalos forrás - az állami tévé - először ismerte el tegnap, hogy a biztonsági erők lelőttek embereket. A tévé négy csoportba sorolta be a haláleseteket. Az első csoportba azok tartoznak, akik lőfegyverrel vagy késsel megtámadtak katonai létesítményeket, vagy túszokat ejtettek. A másodikba a vétlen járókelők, a harmadikba a békés tüntetők, a negyedikbe pedig a biztonsági erők tagjai. Iránban november 15-én kezdődtek tüntetések azután, hogy a kormány váratlanul bejelentette: háromszorosára növeli a benzin árát az amerikai szankciók által kiváltott gazdasági válság közepette. Az információk szerint az áldozatok hozzátartozóit megfenyegették, valamint óva intették őket attól, hogy temetéseket tartsanak és beszéljenek a médiával. A hatóságok egyes esetekben a holttesteket csak „váltságdíj” fejében adták át a családtagoknak. (MTI) A postások buktatták meg a finn miniszterelnököt Búcsúlátogatás. Antti Rinne (balról) kormányfő Sauli Niinistö elnöknél, (tasr/ap) Benyújtotta lemondását Antti Rinne finn miniszterelnök, Sauli Niinistö államfő pedig elfogadta döntésát. Ennek előzmányekánt az ötpárti kormánykoalícióban részt vevő Centrumpárt jelezte, elvesztette a szociáldemokrata kormányfő iránti bizalmát a postássztrájk kezelése miatt. Helsinki. Tegnap bizalmi szavazást kellett volna tartani a parlamentben, de Antti Rinne miniszterelnök nem várta meg ezt, és benyújtotta lemondását az államfőnek. Rinne utódját 12-én választják meg a szociáldemokraták kongresszusán. Sanna Marin közlekedési és hírközlési miniszter, a párt elnökhelyettese már jelezte, kész átvenni a kormányfői megbízatást. Ha így történik, a 34 éves Marin az ország legfiatalabb miniszterelnöke lesz. Eleve nem tartották valószínűnek azt, hogy a Centrumpárt előrehozott választást akar, mert a többi kormányzó párthoz hasonlóan esett a népszerűsége, és ezzel csak az euroszkeptikus nacionalista Finnek (korábban Igazi Finnek) malmára hajtaná a vizet. Az áprilisi választáson ez a párt egy hajszálnyira maradt le az első helyen végzett baloldali szociáldemokraták mögött. A válság a postássztrájkkal hozható összefüggésbe. A kormány működésének törvényességét felügyelő hivatalhoz több panasz érkezett Rinnére a sztrájk kezelése miatt. Múlt pénteken lemondásra kényszerült Sirpa Paatero, a postáért is felelős miniszter. A munkakörülményekkel elégedetlen postásoknovember 11-én léptek két hétre sztrájkba, miután nem sikerült megegyezniük az állami munkáltatóval a munkakörülmények javításáról és egy új szakszervezetbe való betagozódásról. A munkabeszüntetés kiteijedt más ágazatokra, a légi közlekedésre, a közúti és tengeri fuvarozásra is. Időközben kiderült, Sirpa Paatero miniszter tudott róla, hogy a munkaadó egy előnytelenebb, kisebb fizetést ígérő munkaszerződést akar kötni a szakszervezettel. Emiatt több ellenzéki párt is bizalmatlansági indítványt kezdeményezett a kormány ellen. (MTI)
