Új Szó, 2019. december (72. évfolyam, 280-302. szám)
2019-12-27 / 299. szám
8 I TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA 2019. december 27. | www.ujszo.com Ásatás árulkodik a rabszolgák életéről A régészek által fellelt darabok révén vált megérthetőbbé, miként élték meg, hogyan alkalmazkodtak új élethelyzetükhöz a rabszolgák (Fotó: Shutterstock) CSIBRÁNVI ZOLTÁN Némely emberek meggazdagodása tisztességtelen módon történik - és így volt ez évszázadokkal ezelőtt is. Az egyes európai államok gyarmatain különféle ültetvényeket birtoklók számára a vagyonuknak legalábbis egy rószót az általuk sanyarú körülmónyek közepette dolgoztatott rabszolgák hozták össze. Ez volt a helyzet a Karib-térségben is. Ezen belül az Amerikai Virginszigetekhez tartozik a St. Croixsziget. A hajdan itt létrehozott, alapítóitól a Kis hercegnő nevet kapott birtokon (amelynek egésze ma már természetvédelmi terület) folytatott legutóbbi ásatás során több olyan lelet került elő, amelyek a néhai rabszolgák mindennapjaiba engednek betekintést. így akadnak például ételmaradványokból származó hal- és sertéscsontok, ruhákról leesett gombok, apró, durva helyi kerámiák darabkái. A legérdekesebb tárgy egy valószínűleg Európából származó ónkanál. A birtokot 1749-ben alapították és egészen a rabszolgaságnak a St. Croix szigeten történő megszüntetéséig (1848) működött. Ezen teljes időszakban éltek, dolgoztak itt rabszolgák. Volt idő, amikor a birtokon 38 ház állt, de többségüket időközben lebontották. Az ültetvény úgymond fénykorában a feljegyzések szerint 141 rabszolgát kényszerítettek itt munkára: cukomádültetvényen és a termény feldolgozásában is tevékenykedtek, cukrot meg rumot állítottak elő. Fáradságos munkájuk óriási vagyont termelt a birtokosoknak és ezek hazájuknak, a szigetet 1672 és 1917 között uraló Dániának. A Kis hercegnő-birtok és maga a sziget is egykor a világgazdaság fontos szeletét képezte. Bő háromszáz éven át több ezer vitorlás hajó vitt Afrikából embereket a Karib-térségbe (1500 és 1875 között, a hatalmas számba belegondolni is elképesztő, de 4 840 000 embert hurcoltak ide, hogy rabszolgaként dolgoztassák őket a kávé- és a cukornádföldeken; és talán további egymillió ember halt meg még a célba érés előtt), és hozott el onnan cukrot, kávét és más terményeket. A Karib-térségbe szállított rabszolgákról szóló feljegyzésekből lehetett tudni a létszámukról, nemükről, életkorukról, származási helyükről, viszont szinte semmit nem árulnak el mindennapjaikról. Pedig kényszerű helyzetük ellenére mégiscsak élték életüket, amely ha nyomorúságos volt is, de azért még köttettek barátságok, házasságok, születtek utódaik - és történt mindez olyan, munkára ösztönző céllal megejtett fenyegetések terhe mellett, amelyek akár megölésükre vagy eladásukra céloztak. Az 1970-es években kezdtek először ásatásokba a Kis hercegnőbirtokon. Kezdetben a szakemberek úgy hitték, hogy a rabszolgák tárgyi eszközeit az ültetvényesek biztosították számukra. Ám későbbi helyi kutatásokból és levéltári adatokból kiderült, az itteni rabszolgák maguk vásárolták a „vagyontárgyaikat”. Miként volt lehetséges ez? Muszájból az élelmükhöz maguknak termesztettek növényeket, tartottak állatokat, vizet gyűjtöttek, maguknak készítették és égették ki edényeiket a helyi durva agyagból. Valószínűleg halásztak, vadásztak is csapdákkal. A saját használaton felül megtermelt élelem-alapanyagot és a maguknak kellő darabokon túl előállított kézművestermékeket az általuk szervezett piacon árusították - az így szerzett pénzből bármit vásárolhattak maguknak. így jutottak gombokhoz a ruháikhoz, de akár még : porcelánhoz is (előkerültek parányi porcelántöredékek). Mindezen ; részletek megismeréséhez régészeti munka is kellett; az ásatás társvezetője Justin Dunnavant (Vanderbilt Egyetem, Nashville) azt mondja: „Ez a nagyon kevéske lehetséges módszer egyike, amely segít megérteni az Afrikából származó rabszolgák helyzetét, ha megnézzük, mit hagytak hátra.” Justin Dunnavant és a Kaliforniai Berkeley Egyetemen dolgozó Ayana Omilade Flewellen, aki szintén régész, 4 hétig vezették itt 2019 nyarán az ásatást, amelyben régészetet hallgató egyetemisták is segédkeztek (ez a harmadik volt az ide tervezett öt ásatási szakaszból). A régen a birtokon álló házakból ötre bukkantak rá jelenleg is álló falmaradványokkal, amelyeket használóik kőből és koraitokból építettek. A legjobban megőrződött háznak máig oly magasan állnak a falai, hogy látszanak az egykori ajtók és ablakok helyei. A régészek által fellelt darabok révén vált megérthetőbbé, miként élték meg, hogyan alkalmazkodtak új élethelyzetüldiöz a rabszolgák. A növényzet, a vízrendszer és az ültetvények egyéb környezeti jellemzőinek tanulmányozásával a régészek rávilágítottak arra, a rabszolgák szó szerint átalakították a szigeteket (a cukomádtermesztés sok fa kivágásával járt, a cukorgyártás főzési folyamatához szükséges tűzhöz is fa kellett, az ültetvény szükséglete szerint elterelték a vízfolyásokat is). A régészek tervezik dokumentálni a valaha itt élő rabszolgák életének minden lépését attól a pillanattól kezdve, hogy a hajók kikötöttek velük Christiansted kikötőjében. Justin Dunnavant reméli, hogy jövőre az egész birtokot átvizsgálhatja, beleértve a malom és a rumgyártó hely maradványai körüli területet. Tudni kell, a rabszolgaság 1848-as megszüntetése után, sőt azt követően is, hogy a sziget 1917-ben az USA területévé lett, a birtokon még az 1960-as évekig termeltek cukrot. Feljegyzések szerint a rabszolgaság megszűnését követően sok szabad emberré vált személy ott maradt és fizetett munkásként dolgozott tovább (a sziget több birtokán is ez volt a helyzet). Ebben közrejátszott az a tényező, hogy a szabaddá lett emberek többsége nem tudta, hová mehetne, mihez kezdhetne. Az ásatásról a Természettudományok Haladását Támogató Amerikai Egyesület (AAAS) kiadványa, a Science magazin weboldalán adtak hírt 2019. november 7-én. A 2019. év jelentősebb tudományos felfedezései, találmányai A Nemzetközi Csillagászati Unió 20 újabb holdat talált a Szaturnusz körül, amely így a maga 82 holdjával az élre ugrott a Naprendszer bolygói között, megelőzve a Jupitert, melynek 79 holdja van (Shutterstock) ÖSSZEFOGLALÓ 2019-ben számos új felfedezéssel, találmánnyal gazdagodott a tudomány, a csillagászat, és a számítástechnikai ágazat. A legjelentősebbekből válogattunk. 2019. január. Először szállt le épségben ember készítette szerkezet, a kínai Csang'o-4 a Hold sötét oldalán, amelynek Jáde Nyúl-2 (Y utu-2) nevű holdjárója tudományos kísérleteket végzett. 2019. március. Nem sokkal az univerzum születése után, 13,8 milliárd éve keletkezett 83 szupermasszív (nagy tömegű) fekete íyukat fedezett fel egy nemzetközi kutatócsoport. 2019. április. Egy repülő csillagvizsgálóvá alakított Boeing 747- esről megfigyelték az űrben az univerzum legrégebbi, az ősrobbanás után kialakult molekulája, a héliumhidrid ionok infravörös sugárzását. Feltehetően két újabb gravitációs hullámot talált a lézer interferométeres gravitációshullám-vizsgáló obszervatórium (LIGO) és az olaszországi Virgo detektor. (Először 2015-ben figyeltek meg közvetlenül gravitációs hullámokat, a téridő görbületének hullámszerűen terjedő megváltozását Albert Einstein 1915-ben közzétett általános relativitáselmélete jósolta meg.) Négy kontinens nyolc obszervatóriumának együttműködésével először sikerült felvételt készíteni egy fekete lyukról, az 55 millió fényévre lévő Messier 87 nevű galaxis középpontjában. Júniusban a valaha készült legrészletesebb szimulációval megfejtették, hogyan nyelik el a fekete lyukak az anyagot. Augusztusban a LIGO és a Virgo megfigyelte, ahogy egy fekete lyuk „felfal” egy neutroncsillagot. 2019. július. Egy szomszédos törpecsillag körül keringő három új exobolygót (Naprendszeren kívüli planétát) fedezett fel a NASA űrszondája a TOI-270 csillagrendszerben, az egyik szilárd felszínű és valamivel nagyobb a Földnél. 2019. szeptember. Rádióhullámokat kibocsátó, homokóra alakú két óriási „gömböt” azonosítottak a Tejútrendszer kellős közepén. 2019. október. A Nemzetközi Csillagászati Unió 20 újabb holdat talált a Szaturnusz körül, amely így a maga 82 holdjával az élre ugrott a Naprendszer bolygói között, megelőzve a Jupitert, melynek 79 holdja van. A Google bejelentette, hogy egy 54 kvantumbites (qubites) proceszszorral a jelenleg legerősebb szuperszámítógépnél 1,5 milliárdszor gyorsabban végzett számításokat. A cégnek a Nature-ben megjelent közleménye szerint ezzel elérték a kvantumfölényt, amit sokan vitatnak. 2019. november. Először sikerült kozmikus óriásrobbanásokat észlelni földi gammasugár-teleszkópokkal. Az univerzum legerősebb robbanásai sokkal nagyobb energiasugárzással járnak, mint korábban hitték, a kitörések energiája 100 milliárdszor akkora volt, mint a látható fény. Vízgőzt észleltek az Európa, a Jupiter 79 holdjának egyike felett. A NASA kutatói először tudták igazolni, hogy a több kilométer vastag jégpáncél alatt folyékony vízóceán húzódik. 2019. december. Egy Új-Zélandról indított amerikai rakéta két új magyar „zsebműholdat” is Föld körüli pályára állított, ezek üzemszerűen működnek, és a földi állomásokról is vezérelhetők. Laboratóriumokban használható hidrogéngenerátort fejlesztett a Thales Nano Energy Zrt. és a Szegedi Tudományegyetem (SZTE), a H-Genie jelenleg az egyetlen olyan hidrogéngenerátor, amely nagynyomású hidrogént képes előállítani. (MTI)
