Új Szó, 2019. december (72. évfolyam, 280-302. szám)

2019-12-23 / 298. szám

www.ujszo.com | 2019. december 23. KULTÚRA 5 Megtapsolta a stáb Kerekes Vica a Mária Terézia karácsonykor képernyőre kerülő folytatásában (Képarchívum) SZABÓ G. LÁSZLÓ Színpadon viselt már korabeli kosztümöt. Pályája legelején, nem sokkal a pozsonyi szín­művészeti főiskola el­végzése után, Szolno­kon. Proust regénye, Az eltűnt idő nyomában színpadi változatában. Filmen most először. A Mária Terézia folytatá­sában Kerekes Vica is szerepet kapott. Hívták az első két részbe is, amely cseh, szlovák, osztrák, és magyar koprodukcióban készült. Társalkodónőt ját­szott volna, de már lekötötte egy másik produkció. Mint mondja: nem is gondolta, hogy újra megkeresik, s a folytatás­ban egy Estella nevű, francia színésznő szerepét kínálják fel neki. „Eredetileg egynapos for­gatásról, de egy jó kis jelenet­ről volt szó - meséli Kerekes Vica. — Szeretem, ha intenzív, koncentrált a szerep. Nem a nagyságára figyelek, hanem a minőségére, összetettségére. Hogy van-e lehetőségem megnyílni benne. Estella a ki­rályi udvarban Phaedrát ját­szik. Szerep a szerepben. Im­ponált a felkérés. Castingról szó sem volt. Egyenesen a for­gatásra utaztam. Budapestről Brünnbe, a Mähen Színházba. Frizura, smink, kosztüm, és már hívtak is a jelenetbe. Ak­kor találkoztam először a ren­dezővel. Bemutatkoztunk egymásnak, mondja ő is a ne­vét, hogy Robert Domhelm, és láttam egy halvány grimaszt az arcán. Szép kosztüm, mély dekoltázs... egy pillanatra mintha rajtam felejtette volna a szemét. Hátradőlt a széké­ben, és máris jelezte, hogy magyarul is beszélgethetünk. Én már tudtam, hogy amerikai rendező, aki Temesvárról in­dult. Kinyomoztam. És bizo­nyára ő is tudta, hogy ki va­gyok. Meg is nyugodtam azonnal, hiszen volt bennem némi izgalom, elvégre egy összeszokott csapatba léptem „Esteiiánál elpattan a húr..." be. Már javában zajlott a for­gatás, ők már jól ismerték egymást. A stábtagok és a szí­nészek is.” Az egy napból végül négy nap lett. A rendező kívánsá­gára. Robert Domhelm ugyanis megnövelte Estella jeleneteit. Egy perc alatt meg­szerette ugyanis Kerekes Vi­cát. Lenyűgözte a játéka. „Az ajándékba kapott jele­netekben Mária Terézia anyja, Erzsébet Krisztina királyné Estellával próbál egy jelene­tet, amelyben Madame Pom­­padourral küzdenek. Erzsébet Krisztina Moliére darabjában, A mizantrópban próbál, és szeretné, ha Madame Pompa­dour magára ismerne a törté­nések tükrében. Ebben a jele­netben kellett megmutatnom, mennyire irritál, ha valaki irá­nyít, miközben én vagyok Franciaország legjobb szí­nésznője. A rendezőtől teljes szabadságot kaptam. Csináld azt, amit érzel, én bízom ben­ned, mondta. Én szeretem ezt a fajta szabadságot. Kreativi­tásra sarkall. Nem vagyunk egyformák. Kollégáim közül sokan azt szeretik, ha a ren­dező pontosan meghatározza, mikor mit kell tenniük. Én boldogan szárnyalok. Adott keretek között szívesen imp­rovizálok. Olyan jól sikerült a jelenetem, hogy a végén meg­tapsolt a statisztéria. Ilyen él­ményben most először volt ré­szem.” Paróka, fűző, abroncsszok­nya - ahogy ő mondja: ennyi­re díszesnek még ő sem látta magát. De a szépségért meg kellett szenvednie. „Sok mindent kibírok, elvi­selek egy szerep kedvéért, de a halszálkás fűző mély nyo­mott hagyott a testemen. Va­lósággal belevájt a bőrömbe. Még a legextrémebb helyze­tekből is épen kijöttem, itt nem sikerült. Kétségtelen, az ilyen korabeli kosztüm tartást kö­vetel az embertől, ebben nem lehet akárhogy közlekedni, leülni. Csodájára jártak a stáb­tagok, tényleg jól állt rajtam. Kiemelte a keblemet, érzékivé tett. Főiskolai osztálytársam, Tána Pauhofová volt az egyik partnerem, egy udvarhölgy szerepében. A hajszínünk mi­att sokan hasonlónak látnak bennünket. Itt most kiderült a különbség.” Nagy, romantikus kaland­­filmekről sosem álmodott. A történetek vonzzák ma is, nem a kosztümök. Erdőben, ama­zonként, magára maradt fele­ségként, mint legutóbb a Szász Attilával forgatott Apró me­sékben, boldogan vitte a sze­repet. A beöltözés másodla­gos szempont nála. „Otthon, Füleken, maszka­bálban vagy szüret idején szí­vesen vettem magamra nagy ruhákat. A palóc népviselet is megvolt. Főkötő, pántlika, három-négy alsószoknya, csizma. Még üveges táncot is jártam. De parádés ruhákra sosem vágytam. És most sem mondom azt, hogy jöhet a kö­vetkező. Hajön, jön, ha nem, egyáltalán nem zavar. A mun­kafolyamat marad meg szép emlékként a Mária Teréziából is. Hogy a rendező megkö­szönte, hogy elfogadtam egy kisebb szerepet. Hogy gyor­san megtaláltam a hangot a többiekkel. Hogy belevihet­tem a szerepbe néhány saját ötletet. Hogy idegen nyelven beszélhettem. Hogy emberi tulajdonságokkal ruházhattam fel a figurát. Hogy megmutat­hattam, Estella a királyi család tagjaitól sem hagyja befolyá­solni magát. Hogy rögtön a felvétel után gratulált a rende­ző, mert annyira tetszett neki a játékom. Estellánál egy adott helyzetben elpattan a húr. Ezt egyetlen pillanat alatt kellett megmutatnom.” A Mária Terézia újabb két részét karácsonykor láthatják a tévénézők. Kerekes Vica édesanyja a mellékelt képet már látta. A mobiljába kapta meg, a forgatás helyszínéről. „Csinos vagy! Fantaszta! Csodaszép a pofid” - írta sms­­ben a lányának. És tovább is küldte nyomban a fotót a csa­lád többi tagjának. A szerző a Vasárnap mun­katársa Karel Gottot készül megidézni januárban Derzsi György Január ll-6n két nagy­szabású koncerten emlékeznek az 50 éve véget ért táncdalfeszti­válok aranykorára az Arénában. Budapest. A hazai ma­gyarságot a nagy szarvai ifj. Derzsi György képviseli, aki a Magyarországon is népszerű Karel Gott ikonikus slágerét, a Lady Karnevált énekli el cseh nyelven. A koncertshow két műsorvezetője Gálvölgyi Já­nos és Koltai Róbert lesz, az előadók között a táncdalfesz-Derzsi György (Képarchívum) tiválok egykori kedvencei (Za­­latnay Sarolta, Poór Péter, Késmárky Marika, Soltész Rezső, Dobos Attila, Sólymos Tóni) mellett fiatalabb éneke­seket is találunk (Koós Réka, Csonka András, Vastag Ta­más, Muri Enikő, Derzsi György, Ambrus Rita). A kerek jubileum alkalmá­ból az eredeti, szimfonikus hangszerelésben szólalnak meg a korszak legnagyobb slágerei 14, illetve 19 órától, visszaidézve a legendás idő­szakot. Vezényel Wolf Péter, a rendező Meskó Zsolt. Az elő­­zenekar, a The BlackBirds Beatles-slágerekkel fűti fel a hangulatot. Eltemették Karel Gottot Prága. Bár Csehország már októberben állami tiszteletadással búcsúzott a 80 évesen leukémiában elhunyt Karel Gott éne­kestől, földi maradványait csak néhány nappal ez­előtt helyezték örök nyu­galomra Prága Smichov városrészében, a Malva­­zinky temetőben. A fekete gránitból ké­szült síremléket az énekes képe és aláírása díszíti. A sírhely nincs messze egy­kori lakóházától, ahol az 1980-as évek óta élt. A temetés hírét szom­baton közölte Gott özve­gye, Ivana. (MTI) PtmtiM íovdfű j»|#lj rttj If). \l du /A \i 2019 élebt) (1(3 vy0f#d<Mi*fl/Äsoll t ftyby y llaM vylit4'iefiú ( city üti Itn/ iJekitáH« Minié i IDl $f VyHfidíujif /(Hlftt y jléléfiMí (i 4 Mlloiililt h tifillfii'itttéltfi IOV4MI ífillifM Iftu/hy Idit y nl.v/Hniti UltiulSl Ve DPI 90690

Next

/
Thumbnails
Contents