Új Szó, 2019. december (72. évfolyam, 280-302. szám)
2019-12-23 / 298. szám
2 KÖZÉLET 2019. december 23. I www.ujszo.com Szlovákiai magyar közművelődési intézetet alapítana a Híd, a Csemadok zúgolódik Bárdos Gyula, a Csemadok elnöke (TASR) CZÍMER GÁBOR Pozsony. A Híd a kormányzati időszak vágón álltelő a szlovákiai magyar közművelődési intézet megalapításának témájával. Állami finanszírozású intézményhálózat létrehozásáról szóló véleményezési folyamatot indítottak. A Csemadok nem örül az ötletnek. Szerkesztőségünk is megkapta azt a levelet, amelyet a Híd környezetvédelmi minisztere, Sólymos László és Rigó Komád, a párt kulturális államtitkára küldött. Ebben azt írják, egy olyan törvényt szeretnének előkészíteni, amely egy országos, államilag támogatott, önálló jogállású közművelődési intézmény létrehozását célozza. Szándékuk szerint ez biztosítaná a szlovákiai magyarságnak az aktív, közösségi művelődési tevékenységhez való jog gyakorlását. A levél tartalmaz egy vitaanyagot, valamint az üggyel kapcsolatos rövidtávú feladatokat. Ez utóbbiak között van az intézményt létrehozó jogszabálytervezet előkészítése : is. Ebben a törvényben szeretnék rögzíteni, hogy az intézet háromszintű, országos, regionális és helyi, hálózati struktúrákkal működjön. A tervezethez és a vitaanyaghoz való hozzászólásokat január 15-ig j várják, a dokumentumot előkészítő Híd párt székházába. Rigó: Két út van A kulturális államtitkár a kérdésünkre elmondta, kifejezetten egy magyar kulturális ; intézetben gondolkodnak. A javaslattal a következő kormány és parlament foglalkoz- j hat. Az intézményhálózat gyakorlati megvalósítására szerinte két út kínálkozik:, Az egyik, hogy a jelenlegi rendszeren belül, a regionális közművelődési központok segítségével hozunk létre metodikai központokat, a másik egy önálló intézményrendszer kialakítása lenne.” Hozzátette, idén júniusban a kormány elfogadott erről egy dokumentumot is. Rigó arra a kérdésre, hogy mekkora pénzkerettel rendelkezhetne egy ilyen intézményhálózat, azt mondta, nem szeretné, ha ebben a stádiumban a kérdést a költségek oldaláról közelítenék meg. „Először tartalommal kell megtölteni, és ehhez a tartalomhoz rendelnénk hozzá megfelelő pénzkeretet” - magyarázta az államtitkár. Rigó szerint azért csak most állnak elő a témával, mert a jelenlegi kormányprogramban ez nincs benne, és a mostani lépéssel az új kormányzati időszakra készülnek. Háborgó Csemadok A miniszter és az államtitkár által jegyzett levél kiemeli: „A Csemadokra, mint a szlovákiai magyar közművelődés aktív és gazdag hagyományokkal rendelkező szervezetére, elsődleges partnerként tekintünk.” Ennek ellenére a Csemadok tagjai kétségeket fogalmaztak meg a kezdeményezéssel kapcsolatban. Bárdos Gyula, a jelenleg is létező kulturális szervezet országos elnöke, aki az MKÖ listavezetője is egyben, elmondta, rengeteg felháborodott üzenetet kapott a régió Csemadokszervezeteinek tagjaitól. „Egyértelmű kampányfogásnak tartják a kezdeményezést” - mondta és hozzátette, sokan „ellencsemadokként” értékelik a Híd politikusainak a törekvését. Bárdos közölte, szervezetük tagjai szerint egy új intézmény felállítása helyett inkább a Csemadok számára kellene újra normatív módon működési költségeket biztosítani. „Hasonlóan, mint ahogy az a Matica slovenská esetében történik” - mondta Bárdos. A Matica garantált állami támogatásban részesül. A Csemadok 1996-ig kapott normatív állami támogatást a szlovák államtól, most azonban pályáznia kell a forrásokért. A szervezet jelenleg a magyarországi forrásokból is rendszeresen szerez pénzt. Bárdos hozzátette, január elején tartják szervezetük országos elnökségét, ez után hivatalosan is reagálnak a miniszter és az államtitkár által küldött felvetésre. Az MKÖ listavezetőjeként hozzátette, a készülő választási programjukban szerepel majd, hogy a Csemadok kerüljön újra az államilag rendszeresen támogatott intézmények közé. Rigó szerint a Csemadok tagjainak a félelmei alaptalanok. „Nem arról van szó, hogy egy ellencsemadokot akarunk létrehozni, hiszen az elsődleges partnerünk a Csemadok” - mondta Rigó, aki bízik benne, hogy az új intézmény létrehozásába a Csemadok integrálódni tud. Sok a hiányosság az élelmiszerboltokban MOLNÁR IVÁN Piszkos raktárak, romlott hús, baktériumok, rohadt zöldség és gyümölcs - ezekkel és sok egyéb gyomorforgató hiényosséggal szembesültek az ellenőrök az elmúlt hónapban a szlovákiai élelmiszerüzletekben. Pozsony. Az Állami Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Felügyelet (§VPS) ellenőrei novemberben csaknem 4700 ellenőrzést hajtottak végre a hazai élelmiszerüzletekben, és nagyjából minden 17. ellenőrzésnél találtak valamilyen hiányosságot. Ez utóbbiak száma az elmúlt hónapban megközelítette az ezret. Ha az ellenőrök a nyitvatartási idő után keresték fel az üzleteket, ennél is rosszabb helyzettel találkoztak, csaknem minden harmadik ellenőrzésnél nem találtak mindent rendben. „A novemberi felmérés szerint jelentős különbségek vannak az egyes üzlettípusok között is” - mondta Jozef Bíres, az SVPS igazgatója. Míg például a kisebb üzleteknél elvégzett ellenőrzések 4,8 százalékánál találtak valamilyen hiányosságot, a hiper- és szupermarketek esetében ez 9 százalék felé közelített. „A legtöbb hiányosságot az elmúlt időszakban is a higiéniai szabályok megsértésével kapcsolatban tártuk fel, visszatérő hiba azonban az is, hogy az üzletek polcain lejárt szavatossági idejű vagy rosszul felcímkézett élelmiszerek találhatók” — mondta Bíres. A piszkos raktárakon és üzlethelyiségeken kívül azonban novemberben is volt több olyan eset, amely közvetlen veszélyt jelentett a fogyasztókra. Á korábbi botrányok ellenére az ellenőrök novemberben is találtak lisztéria baktériummal fertőzött sonkát. Bíres szerint a fogyasztóknak különösen óvatosnak kellene lenniük, a lisztéria baktérium ugyanis a legvirulensebb, élelmiszerek útján terjedő kórokozók egyike, amely gyakran idéz elő súlyos betegségeket is. Találtak azonban olyan „friss” csirkehúst is, amely már messzire bűzlött, férges szarvashúst és csaknem 13 ezer kilogrammnyi olyan zöldséget és gyümölcsöt, amely nem felelt meg az elvárásoknak. A legtöbb probléma az almával, a paprikával, a hagymával és a répával volt. A kereskedők az elmúlt hónapban sem úszták meg büntetések nélkül. A novemberben feltárt hiányosságok miatt több mint 105 ezer eurós büntetést szabott ki az élelmiszer-felügyelet. A problémás kereskedők többsége 1300 euró körüli büntetésre számíthatott, akadt azonban ennél sokkal magasabb összeg is, van olyan kereskedő, aki 10 ezer eurót kénytelen befizetni. RÖVIDEN Januárban összeülhet a parlament Pozsony. Alkotmányossági aggályok miatt Zuzana Caputová köztársasági elnök pénteken visszautalta a parlamentbe a területrendezésről szóló jogszabályt. Andrej Danko, a parlament elnöke ugyanakkor közvetlenül ezt megelőzően figyelmeztette az elnököt, hogy ha Caputová megvétóz még egy újonnan elfogadott j ogszabályt, j anuárra új abb parlamenti ülést hív össze, amelynek a programjába belefoglalnák az elnök által megvétózott jogszabályokon kívül azokat az ellenzéki javaslatokat is, amelyek megtárgyalását az előző ülésen elhalasztották. (TASR) Konténerben jönnek a migránsok Dunaszerdahely. Vasárnap három migránsra bukkantak Dunaszerdahelyen. A rendőröket egy dunaszerdahelyi vállalat dolgozói értesítették, miután kinyitottak egy konténert, amelyből kiáltásokat és dörömbölést hallottak. A rendőrség a közösségi oldalán közölte, hogy három férfit találtak, akik valószínűleg Afganisztánból érkeztek. A rendőrség bővebb információkat későbbre ígért. (TASR) A nyugdíjkorhatár bebetonozásával veszélybe került a nyugdíjrendszer A nyugdíjrendszer fenntarthatósága idón újra veszélybe került - állítja a pénzügyminisztériumhoz tartozó Pénzpolitikai Intézet (IFP). A hivatal álláspontja szerint ebben a kormánykoalíció által kidolgozott törvénymódosító javaslatok játszanak szerepet. Pozsony. Idén a nyugdíjrendszerben több jelentős módosítás is történt. A kormánykoalíció a nyugdíjemeléseken kívül elfogadta a nyugdíjkorhatár bebetonozásával kapcsolatos törvényjavaslatot is, mely a nyugdíjkorhatár-plafont 64 évben határozza meg. Á Pénzpolitikai Intézet elemzői azonban arra figyelmeztetnek, hogy ez a módosítás hosszú távon veszélyezteti a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát. A korábbi rendszer értelmében a nyugdíjkorhatár a lakosság várható élettartamának növekedésével párhuzamosan folyamatosan kitolódott. Erre azért volt szükség, mert a lakosság fokozatos elöregedésével a nyugdíjrendszer fenntartásával kapcsolatos kiadások is folyamatosan nőttek. Az IFP előrejelzései szerint a korábbi rendszer fenntartásával 2060-ra sikerült volna elérni, hogy a nyugdíjrendszer kiadásai a bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyítva 13,2 százalékról 9,5%-ra csökkenjenek. A nyugdíjkorhatár bebetonozása azonban várhatóan felszámolja ezt a fajta megtakarítást, és ezzel ismét problémás lehet a nyugdíjrendszer hosszú távú finanszírozása. Az IFP továbbá arra is rámutatott, hogy a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) által szinte az utolsó pillanatban elfogadott minimálnyugdíjemelés, valamint ennek kiszámítási módszere is újabb terheket ró a nyugdíjrendszerre. (nar, TASR) Rigó Konrád kulturális államtitkár (Képarchívum
