Új Szó, 2019. december (72. évfolyam, 280-302. szám)
2019-12-04 / 282. szám
2 I KÖZÉLET 2019. december 4. | www.ujszo.com A PISA-felmérésből kiderül, a diákoknak a szövegértéssel van a legtöbb problémája A visegrádi négyek országai közül Szlovákiában értékel a diákoka legrosszabb eredményeket. Képünk illusztráció.----1 * OECD-átlag » Csehország 'W Szlovákia A számadat az egyes országokban az egyes években mért pontszámokat mutatja. • Forrás: PISA CZÍMER GÁBOR Pozsony. Ha ezt a mondatot egy diák el tudja olvasni és meg is érti, akkor a szerencsésebbek közé tartozik, szövegértés terén ugyanis a szlovákiai diákok a V4-OS országok tanulóitól is jócskán lemaradtak. A legfrissebb PISA-felmórés az oktatás siralmas állapotét mutatja, csak matematikából van nómi javulás. A felmérés szerint a kínai gyerekek teljesítenek a legjobban. A felmérés keretében 79 országban vizsgálták ä 15 éves diákok szövegértési, természettudományos és matematikai képességeit. Szlovákiában szlovák és magyar tannyelvű iskolákban is vizsgálódtak. A mérés során az ország a szövegértési mutató esetében 458 pontot ért el, ami a 41. helyre volt elég. A világ legfejlettebb országait tömörítő OECD-szervezet átlaga 487 pont. Magyarország 481 ponttal a 33. helyen van előttünk, Csehország pedig 490 ponttal a 25. A lengyelországi tanulók 512 pontot értek el, és ezzel az előkelő 10. helyet szerezték meg. A visegrádi négyek országai helyett Szlovákia olyan országokkal hasonlítható össze, mint Chile (452 pont), Törökország (466 pont) vagy Ukrajna (466 pont). Az abszolút csúcstartók a kínaiak. A távol-keleti ország kontinentális régiójának diákjai az első helyezettek, akik a szövegértés mérése során átlagosan 555 pontot szereztek. Az sem mutat derűsebb képet, ha a szövegértési kompetencia időbeli alakulását nézzük. A háromévente elvégzett kutatás előző, 2015-ös köréhez képest ugyan 5 ponttal jobb értéket értek el a diákok, de a 2009-es méréshez viszonyítva még mindig 19 ponttal alacsonyabb szintet mutatnak. Gondok az olvasással A kutatás részletes adataiból látszik, hogy a diákok tudásszintje országon belül is nagy eltéréseket mutat. A szövegértés terén nagyon rosszul teljesítő szlovákiai diákok aránya eléri a 31,4%-ot. Ez 2009-hez képest 9,1 százalékpontos növekedést jelent. „Ezek a tanulók a legalapvetőbb olvasási kompetenciákkal sem rendelkeznek, amelyek azonban elengedhetetlenek lennének a továbbtanulásukhoz” - úja a felmérés szlovákiai lebonyolítója, az Oktatásügyi Szabványosított Mérések Nemzeti Intézete (NUCEM). Az ilyen, rosszul teljesítő diákok 65,4%-a szakmunkásképzőbe, 44,4%-a alapiskolába jár. A spektrum másik végén, a nagyon jó eredményekkel rendelkező diákok a teljes minta 4,6%-át adják. A túlnyomó többségük nyolcéves gimnáziumbajár. A számtan jobban megy A felmérés során a matematikai kompetenciákat is vizsgálták. Ezen mutató esetében a szlovákiai tanulók átlaga 486 pont, ami a 32. helyre volt elég. Mivel az OECD-átlag ebben az esetben 489 pont, így Szlovákia a középmezőnyben helyezkedik el. Az előző, 2015-ös kutatáshoz képest diákjaink 11 ponttal jobb átlagos eredményt produkáltak. Csehország a 22. (499 pont), Magyarország pedig a 36. (481 pont). Szlovákia olyan országokhoz hasonlatos eredményt ért el, mint Portugália, Ausztrália, Oroszország vagy az Egyesült Államok. A vizsgált szlovákiai diákok 25,1%-ának teljesítménye rendkívül rossz. A szövegértéshez hasonlóan ebbe a csoportba azok tartoznak, akik az alapvető matematikai készségekkel A tanulók harmada a legalapvetőbbolvasási kompetenciákkal sem rendelkezik, amelyek azonban elengedhetetlenek lennének a továbbtanulásukhoz. sem rendelkeznek. Túlnyomó többségük (63,4%) szakmunkásképzőbe jár. Jó hír azonban, hogy a kiemelkedő matematikai teljesítményt mutató diákok aránya növekedett. A harmadik vizsgált kompetencia a természettudományos ismeretek és képességek voltak. Ebben a kategóriában Szlovákia 464 pontot és így a 41. helyet szerezte meg. Az OECD-átlag azonban 489 pont. Ezzel Szlovákia Ukrajnával (469 pont), Olaszországgal (468 pont) és Törökországgal (468 pont) van azonos mezőnyben. A szlovákiai diákok a természettudomány kategóriájában 2006 óta az OECD-átlag alatt teljesítenek. A természettudományos kompetenciák mérése során a hazai tanulók 29,2%a nagyon rosszul teljesített. Az előzőekhez hasonlóan a rossz eredményeket felmutató diákok legnagyobb része szakmunkásképzőben tanul. A PISA-felmérést háromévente készítik világszerte, a most nyilvánosságra hozott kutatás adatfelvétele 2018 áprilisában 385 szlovákiai iskolában történt. Összesen 6770 diák töltötte ki a tesztlapot. Tegnap beillesztették a két Komáromot összekötő, határon átívelő új Duna-hld utolsó elemét. Peter PSenek építészmérnök elmondta: a híd 601,6 méter hosszú. A 36 közül az utolsó hídelem 15 méteres, és mintegy 80 tonnát nyom. A hidat legkésőbb 2020. június 30-ig átadják a forgalomnak. (TASR-felvétel) Cifra lett Matovic listája ÖSSZEFOGLALÓ A jövő évi parlamenti választáson induló releváns pártok közül utolsóként az OLaNO ismertette tegnap választási listáját. Pozsony. Az ismeretlen Mária Soffanko pedagógus vezeti az OEaNO választási listáját. A párt elnöke, Igor Matovic egy egyszerű keleti asszonyként mutatta be. „Nem vagyok politikus, egy egyszerű nő vagyok Kelet-Szlovákiából, aki szeretne többet tenni az országunkért” - jelentette ki Soffanko. Matovic hozzáfűzte: az OEaNO mozgalom mindig lehetőséget ad az ismeretlen embereknek, hogy beléphessenek a politikába. A listavezetői pozíció szerinte szimbolikus, az egyszerű ember csatáját ábrázolja a Góliáttal. A listán a második képviselőjelölt Jaroslav Nad’, a párt védelmi A lista egyik legnagyobb meglepetése Anna RemiáSová, a meggyilkolt Róbert RemiáS anyja (TASR-felvétel) szakértője, akit néhány napja még titkosított információk kiszivárogtatásával gyanúsítottak, majd a vádat a sajtó hatalmas érdeklődését követően törölték. Őt Lukás Kyselica volt nyomozó, a Gorilla-nyomozócsapat volt főnöke követi, aki elmondta: célja törvényi szabályozással felvenni a harcot a gazdasági bűncselekmények ellen. A negyedik helyről Anna Záborská, a Keresztény Unió (Kresf anská únia) elnöke indul, aki korábban a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) európai parlamenti képviselője volt. Az ötödik Michal Sipos polgári aktivista, a hatodik pedig Karol Kucera volt teniszező. A további jelöltek: Jozef Procko volt műsorvezető és humorista, Ján Micovsky erdész és természetvédő, Anna Remiásová, a meggyilkolt Róbert Remiás anyja és Kxistián Cekovsky volt televíziós szerkesztő. A párt elnöke, Igor Matovic az utolsó, 150. helyről indul, a párt többi képviselője is a lista végén kapott helyet. (dp, tasr) 2018-AS PISA-EREDMÉNYEK: SZÖVEGÉRTÉS
