Új Szó, 2019. december (72. évfolyam, 280-302. szám)

2019-12-20 / 296. szám

RÉGIÓ 2019. december 20. | www.ujszo.com Lélekben itthon vannak karácsonykor ÖSSZEFOGLALÓ Napokon belül itt a karácsony. Milyen az ünnep Ausztriában, Olaszországban vagy az Egyesült Államokban? Ott élő felvidéki magyarok mesélnek az év legszebb időszakéréi. Dudás Molnár Zsuzsanna ipoly­­szalkai születésű, jelenleg diplomás nővérként dolgozik Ausztriában, és Braunau am Innben él. Puncs és aprósütemény „Nagyon tetszik, hogy itt még a kisvárosokban is és csaknem min­den faluban fúvószenekarok járnak házról házra, megállnak a portáknál, és karácsonyi dalokat adnak elő. A kisvárosokban természetesen job­bára csak az ismerősökhöz mennek. Emlékszem, tavaly már hozzánk is becsöngettek a ministránsok egy ta­nárnő kíséretében. Különösnek tar­tom, hogy itt a lányok is ministrál­­nak, és angyalkának öltözve kántál­nak. Majd megjelölik az ajtófélfát, krétával római számokat írnak rá, mint otthon nálunk, amikor a ház­avatókor megszentelik a bejáratot. Diót, édességet és némi aprópénzt szoktak itt adni a gyerekeknek. Itt nem a Jézuska jár, hanem az úgyne­vezett »Cristkindl«, ami a képeken egy kisgyermek angyalszárnyakkal, ő hozza a gyerekeknek az ajándékot. Ez a szokás a német reformáció óta él itt Felső-Ausztriában, a népi szo­kást tőlük vették át, és az itteni egy­ház is jóváhagyta” - mesélte Dudás Molnár Zsuzsanna. Az Ausztriában élő gondozónő elmondta, egyedi szokás az aprósütemények ajándé­kozása, rengetegfélét készítenek az adventi várakozás idejében a csalá­dok, és már jóval karácsony előtt ajándékoznak belőlük az ismerő­söknek, barátoknak, rokonoknak, vagy ezzel kínálják ünnepekkor a vendégeket. „Amikor még betege­ket ápoltam háznál, kétszer is a gon­dozottal töltöttem a karácsonyt, mert úgy jött ki a szolgálatom. Átélhet­tem velük az ünnepi szokásokat, megismerhettem a hagyományokat. A templomokban még él az a szo­kás, hogy kosárban viszik az ünnepi lakomát, és áldást kapnak rá a szent­misén. A templom előtt újra fúvós­zenekarok muzsikálnak az éjféli mi­se után, és a templomkertben forró puncsot, aprósüteményt kínálnak a híveknek” - mondta Zsuzsanna. Arezzóban a karácsony A Vághosszúfaluból származó Mészáros Éva 6 évig élt Közép- Olaszország Toszkána régiójában, Arezzóban. A csaknem 100 ezer la­kosú város nagyjából 80 kilométer­re fekszik Firenzétől délkeletre. A két kislányt, a 8 éves Zsófiát és az 5 éves Letíciát nevelő Éva Gambini elmondta, Toszkánában december 8-án kezdődik a karácsonyi ünnep­kör, a szeplőtelen fogantatás ünne­pén, ami egész Olaszországban ál­lamünnep. Ekkor kezdik feldíszíteni az utcákat, a házakat, és ezen a na­pon a családok kimennek az erdőbe mohát gyűjteni, amivel az ottho­nokban felállított betlehem alját te­rítik le. A betlehemet néha akár 4-5 négyzetméternyi helyen, általában a ház központi helyiségében állítják fel. A szobrokat, bábukat folyama­tosan mozgatják. „A három királyt például először messzebbre teszik, aztán ahogy közeledik a karácsony napja, egyre közelebb kerülnek a já­szolhoz. A kis Jézust megjelenítő Dudás Molnár Zsuzsanna (Képarchívum) a neri feketét, tehát a crostini neri olyan pirított kenyér, amin valami sötét színű, vagyis májpástétom van. „Ez nem a mi kenhető állagú pásté­tomunkra hasonlít, hanem nagyobb májdarabokból készül, fokhagymá­val, hagymával ízesítve” - tudtuk meg Éva Gambinitől. Utána lasag­ne, vagyis általában darált hússal ré­tegezett széles tésztalapok megsüt­ve és sült csirke burgonyával egy­ben sütve kerül az asztalra. A va­csora hússal töltött tortellinis hús­leves. December 26. is ünnep, olyankor a tágabb családi kör, ro­konság megy látogatóba egymás­hoz. A mi Mikulásunkhoz hasonló­an a Befana, vagyis a jóságos bo­szorkány jár házról házra január 6- án, és a gyerekek kikészített zokni­ját rakja tele édességgel. A Gambini házaspár, Éva és Simone olyan egyezséget kötött, hogy amíg Olaszországban éltek, addig mindig Vághosszúfalun, az ottani szokások szerint töltötték a karácsonyt. Az­óta, hogy 2 évvel ezelőtt ideköltöz­tek, Arezzóban töltik az ünnepeket az ottani szokások szerint. Éva ne­vetve hozzátette, idén Miklós nap­ján igazi kavarodás volt: a két kis­lány kipucolta és az ablakba tette a babát csak szenteste fektetik a já­szolba. Adventi koszorút egyáltalán nem készítenek, gyertya-gyújtás sincs” - magyarázza Éva. Decem­ber 24. munkanap, csak vacsorára, „vigiliá”-ra gyűlnek össze a család­tagok, ami a szenteste megfelelője. Általában a szülői házban, családi körben ünnepelnek az emberek. Ritkán, csak abban az esetben men­nek étterembe, ha nagyon nagy a család és nincs elég hely a családi házban, vagy valami miatt nem megoldható otthon a közös vacsora. Egyébként mindig az anya vendé­geli meg a gyerekeket, unokákat. A menü első fogása a crostini, vagyis kenyérszeletek lazacos és szardellás vajkrémekkel, kenőkkel. A főfogás általában halas tészta, garnélarák és Szent Jakab-kagyló vagy zarándok­kagyló. Az elmaradhatatlan édessé­gek a pandoro, ami a kuglófhoz ha­sonló édes kenyér, az aszalt gyü­mölccsel, kelt tésztából készített pa­­nettone és a brigidini, vagyis ánizs­­os ostya. A ricciarelli tojásfehérjé­ből, cukor és mandula hozzáadásá­val készült habcsókszerű sütemény, a panforte pedig egy ragacsos álla­gú, lapos kerek édesség, amely gyü­mölcsből és diófélékből készül. Az édességeket boltban veszik meg, nem a háziasszonyok készítik. A gyerekeknek a Jézuska nem hoz ajándékot, helyette Babbo Natale, vagyis »karácsony apó« az olasz ka­rácsonyok ajándékosztó figurája, tulajdonképpen az angolszász terü­leten ismert Santa Claus megfelelő-Shirinyan Pintér Beáta csizmáját, de kakaót, kekszet is ké­szítettek Babbo Natalé-nak, és sa­látát meg répát a rénszarvasoknak. Reggel a nagy izgalomban vették észre, hogy a kakaót a család két macskája lefetyeli. Nincs egységes ünneplés Katarina Kraichovich 1991-ben költözött ki Izraelbe és azóta Eilat városában él. „Itt annyiféle nemzet és vallás összpontosul, hogy nincs egységes karácsonyi ünneplés, ab­ban az értelemben, ahogyan ezt Eu­rópában és Amerikában tapasztal­hatjuk. Zsidók, muszlimok, keresz­tények, pravoszlávok mindenki éli a saját ünnepét. Hivatalosan termé­szetesen a zsidó hanuka az ünnep, amely nyolc napon át tart, és most egybeesik a keresztény karácsony időpontjával. Ez arról szól, hogy az eredetileg csupán egy napra elegen­dő olívaolaj csoda folytán nyolc tel­jes napon át égett a szentélyben. Vannak nem vallásos zsidó csalá­je. Arezzóban gyakori, hogy az éj­féli misén tartanak keresztelőket. A legfontosabb nap a december 25., amikor közös ebédre gyűlik össze a család. Ilyenkor crostini nerit fo­gyasztanak: a crostini pirítóst jelent, (Képarchívum) dók is, amelyek karácsonyfát állíta­nak, de általában a fény ünnepeként tartják itt számon ezt az időszakot. A hívők hálaadó imákat tartanak, és az ünnepi menü alapját az olajban sült ételeket adják. Ajándékokat is adunk és kapunk, de inkább csak a gyere­keknek. Az én apám ateista volt és kommunista, a mamám zsidó vallá­­sú, nálunk otthon Pozsonyban an­nak idején a Télapó járt. Amióta Iz­raelben élek, megtartom hanuka ün­nepét és karácsonyfát is állítok. Sőt, még a január hatodikai pravoszláv karácsonyt is ünnepelem, orosz ba­rátaim iránti tiszteletből” - mondta Katarina az izraeli ünnepi szoká­sokról. A legszebb település Az USA-ban egyértelműen a kül­sőségek dominálnak. Nem hiába ta­lálható itt a világ legszebben feldí­szített települése is, a floridai St. Augustine. Évről évre ezrek járnak a csodájára és nemcsak az USA-ból és Kanadából. A karácsonyi előkészü­letek már a novemberi hálaadás ün­nepével kezdődnek, elkezdik díszí­teni a házak környékét és felszerelik az ünnepi kivilágítást, sőt sok csa­ládban már ekkor karácsonyfát is ál­lítanak. December 24. rendes mun­kanap, az egyetlen hivatalos sza­badnap 25-én van. Ezen az egy na­pon általában az üzletek is zárva vannak, bár nem mindegyik, hiszen nem kötelező. A nemzeti eledel ezen a napon is, hasonlóan mint hálaadás­kor, a töltött, sült pulyka, édes bur­gonyával, párolt zöldséggel, áfo­nyaszósszal. A novemberben felál­lított karácsonyfa alá fokozatosan rakosgatják a családtagok a szépen becsomagolt ajándékokat, persze, ha kisgyerekek vannak a családban, ak­kor csak december 25-én virradó éj­szaka teszik a fa alá a meglepetése­ket, ajándékokat. Az igazi karácsony 25-én reggel kezdődik, amikor min­denki megtalálja a Santa Claustól kapott csomagját, de nagyon hamar véget is ér, hiszen sok helyen már 26- án ki is dobják a karácsonyfát, és le­szerelik a díszkivilágítást. A szil­veszteri vigasságok már egészen másról szólnak, a háromkirályok ün­nepét pedig nem ismerik az Ameri­kai Egyesült Államokban. Az érsekújvári születésű Shiri­­nyan Pintér Beáta jelenleg Texas­ban él, Pflugerville városában a csa­ládjával. „Most lesz a tizedik kará­csony, amióta ideköltöztem Ameri­kába, de csak egyszer voltunk itthon egyedül szentestén, mint család. Kétszer otthon voltam a szüleimnél Érsekújvárban, két alkalommal pont december 24-én utaztunk el kirán­dulni, és az ottani éttermekben va­csoráztunk. Emlékszem négy olyan alkalomra is, amikor mindig volt nálunk rokon, vagy barát ezen a na­pon. Idén a férjem családja látogat hozzánk. Egyáltalán nem zavar, nem bánom, ha osztozunk valakivel az ünnepeken, mert ilyenkor több időnk van nekünk is és a rokonok­nak, ismerősöknek is ellátogatni hozzánk és nagyokat beszélgetni. A menü majdnem minden évben más, még nincs meg az a teljesen meg­szokott, hagyományos vacsorája a családunknak. Volt, hogy halat et­tünk krumplisalátával, de volt példa arra is, hogy kacsát vagy csirkét is sütöttem mellé, ha több vendég ér­kezett hozzánk. Ha többen jövünk össze a szentestén, általában min­denki hozzájárul valamivel a va­csorához, és ilyenkor viszonylag színesre, sokrétűre szokott sikered­ni a menü. (száz, mb, sk) A Gambini család. Éva, Zsófia, Letícia, Simone (Képarchívum)

Next

/
Thumbnails
Contents