Új Szó, 2019. december (72. évfolyam, 280-302. szám)
2019-12-19 / 295. szám
VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR www.ujszo.com | 2019. december 19. 7 Vérző egészségügy Harminc év alatt másfél miniszter mert vagy tudott tenni valamit SZILVÁSSY JÓZSEF Nem kell szakértőnek lenni ahhoz, hogy megállapítsuk: sok és egyre több sebből vérzik az egészségügy. Kevés olyan ember van, aki saját, vagy ismerősei keserű tapasztalatai révén ne szembesülne ezzel. Zsúfoltak a rendelők és a kórházak. Elképesztően hosszúak a várólisták, nemcsak a műtéteknél, hanem még az olyan műszeres kivizsgálásoknál is, amelyek nélkülözhetetlenek a diagnózis megállapításához. A több hónapos késlekedés ugye például a daganatos betegségeknél végzetes lehet. Az áldatlan állapotok miatt pedig a hippokratészi esküjükről nem megfeledkező orvosok és a munkájukat hivatásnak tartó nővérek is frusztráltak. A hangzatos ígéretek ellenére a rendszerváltás óta mindössze két egészségügyi miniszter akadt, aki bele mert vagy tudott vágni valamibe, és igyekezett felszámolni ezt a csődtömeget. Bő másfél évtizede Rudolf Zaj ac mondta ki, hogy ingyenes egészségügy nincs, legfeljebb a politikusok lózungjaiban. Ugyanakkor az állam feladata a színvonalas alapellátás megteremtése, a többletszolgáltatást pedig célirányos biztosítás segítségével, vagy saját zsebből kellene fizetni, átláthatóan, nem pedig hálapénzzel. Akkori reformjait a következő kormány, Robert Fico első kormánya populista sóderekkel törölte el. Más nem változott azóta, legfeljebb korrupciós botrányokból és orvosi műhibákból lett több. 2016 márciusában Tomás Drucker került ebbe a pozícióba és nagytakarításba kezdett. Hét feljelentést tett törvénytelen haszonszerzés alapos gyanúja miatt, összesen 18 millió euró értékű - a minisztérium számára előnytelen - szerződést bontott fel. Megkezdte az egészségügyi rendszer digitalizálását és a kórházak vezetőinek körmére nézett. Kimondta a lényeget: az egészségügy nem lehet biznisz, nem a haszonszerzés a cél, hanem a polgárok ellátása. Bevezette a központi közbeszerzést, amellyel milliókat takarított meg, véget vetve a haszonlesők panamázásainak. Ők és mások is fellélegeztek, amikor Druckert a ciklus közepén, belpolitikai kényszerhelyzetben belügyminiszternek nevezték ki, ahonnan néhány hét múlva megrettenve menekült el. Az államtitkárból egészségügyi miniszterré avanzsáló Andrea Kalavská a kórházreformmal folytatta volna elődje stratégiájának átültetését, de nem járt sikerrel. Ilyen horderejű törvénytervezetet nem szerencsés röviddel a választás előtt beteijeszteni, ráadásul Fico (immár „csak” a Smer elnökeként) ellenezte a reformot és többször is megalázta a miniszter asszonyt. A választásig már nem lesz új miniszter, Peter Pellegrini kormányfő felügyeli a tárcát, aki nagy tapasztalatokkal rendelkezik megüresedett állami tisztségek ideiglenes betöltésében. A bekkelésben. Biztos, hogy jövő tavaszig* az új kabinet felállásáig semmi nem változik és semmi nem javul. Marad a remény, hogy jövőre olyan miniszter veszi át a stafétát, akinek lesz kellő szakértelme, kurázsija és kellő empátiája a halálosan beteg egészségügy gyógyításához. És ehhez kezdettől fogva megkapja a szükséges politikai támogatást a kormányától. Egészségügyi reform (Lubomlr Kotrha karikatúrája) A gyűlölködő propaganda áldozata a nyugdíjas cseh terrorista Vasúti baleseteket okozott az idős férfi és muzulmánokra akarta terelni a gyanút. A Cseh Legfelsőbb Bíróság megerősítette a prágai bíróság januári döntését, amely Jaromír Baldát terrorista támadásért négyévi szabadságvesztésre ítélte. A 71 éves nyugdíjas villanyszerelő azért kapott börtönbüntetést, mert 2017-ben Mladá Boleslav mellett két alkalommal fákat döntött a sínekre, hogy vonatbalesetet okozzon. Mindkét esetben hibás cseh nyelven írt, fenyegető röplapokat is hátrahagyott, hogy a balesetekért a muzulmán bevándorlókat tegyék felelőssé. Két vonat nekiütközött a kidöntött fáknak, de sérülés nem történt. Balda az első cseh állampolgár, akit terrorizmusért ítéltek el. A törvények szerint akár 15 év börtönbüntetést is kaphatott volna, de az ügyész csak négy évet javasolt, mert orvosi vizsgálatok szerint Balda pszichiátriai betegségben szenved, ami a viselkedését is befolyásolja, ezért pszichiátriai kezelésnek kell alávetnie magát. Enyhítő körülményként figyelembe vették magas életkorát és büntetlen előéletét. A bíróság szerint Jaromír Balda egyértelműen vétkes, tettére hosszabb időn át készülődött, mindent előre eltervezett, s a nyomokat is megpróbálta eltüntetni. Balda a szélsőséges Tomio Okamura képviselőházi alelnök által vezetett Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD) mozgalom híve, amelyet anyagilag is támogat. Okamura elhatárolódott az ügytől. Jirí Wazik, a prágai bírói testület elnöke szerint Balda azok áldozatának is tekinthető, akik szélsőséges és idegenellenes nézeteket terjesztenek a társadalomban. (MTI) Ökológiai lábnyomok a levegőben SZABÓ LACI K isebb légi háború alakult ki azután, hogy a Lufthansa vezetője, Carsten Spohr azzal vádolta meg a fapados társaságokat, hogy felelőtlen árpolitikájukkal szennyezik a környezetet. Válaszul Váradi József, a Wizz Air vezérigazgatója nekiment a hagyományos légitársaságok business class szolgáltatásának. A magyar hátterű fapados vezetője szerint a gépek első részében kialakított luxus rész sokkal környezetszennyezőbb, hiszen az egy utasra vetített szén-dioxid-kibocsátás nagyobb, mint a turistaosztály, vagy a fapados gépek utasaié. Állítását egy videóval próbálta nyomatékosítani, aminek két üzenete volt: szüntessék meg a business osztályt az öt óránál rövidebb útvonalakon, továbbá szerinte a Wizz Air az egyik legzöldebb légitársaság. Most zöld csomagolásban folyik a harc az utasokért. Egyébként mindkét vezető állítása igaz, ám a dolog összetettebb ennél. Melyik modell, osztály szennyezi kevésbé a környezetet? Tény, hogy a business class kabinban utazóknak a tágasabb, kényelmesebb tér miatt nagyobb az ökológiai lábnyomuk, viszont a fapadosok dömpingárai miatt azok is repülőre ülnek, akik egyébként nem utaznának. Hiszen a 10-20 eurós repülőjegy kihagyhatatlan, miért ne néznénk meg ennyiért Londont vagy Párizst. Az első osztály pedig egy speciális utazóközönség igényeit elégíti ki, elsősorban a hosszú járatokon van jelentősége - hiszen az üzletemberek kényelmesén szeretnének utazni, az út alatt élvezve az ággyá alakítható ülés előnyeit, hogy kipihenten érkezzenek meg. Ez pedig jelentős bevételt termel a hagyományos légitársaságoknak, és hozzájárul ahhoz, hogy a turistaosztályon kedvező áron lehet utazni. Azaz mint minden másnál, vannak, akik haj landók többet fizetni a kényelemért, és vannak, akik a költségek minimalizálására törekednek - ez az élet megannyi területére érvényes, gondoljunk csak az autó- vagy lakásvásárlásra. Nem szabad megfeledkezni a turizmusra gyakorolt pozitív hatásokról sem, hiszen a repülés sok százmillió ember megélhetéséhez, sok ország, város gazdasági fejlődéséhezjárul hozzá. De valóban nem lehet figyelmen kívül hagyni a légi közlekedésnél a szén-dioxid-kibocsátás mértékét. Éppen a hosszú távú járatokat üzemeltető társaságok nyomására alkották meg a gyártók a környezetkímélőbb modelleket (Boeing Dreamliner, Airbus 350, Airbus Neo), amelyek nemcsak költséghatékonyabban, de zöldebben üzemeltethetők. És ez lenne a jövő: minél több környezetkímélőbb repülő a gépparkban, hogy ugyanannyi utas szállításának lényegesen alacsonyabb ökológiai lábnyoma legyen. Továbbá fontos lenne, hogy a légitársaságok a jövőben ne csak lehetőégként kínálják fel a C02-felárat, azaz a karbonsemlegességi hozzájárulást, hanem építsék be az árba, pont ahogy a repülőtéri adókat és illetékeket (ez nem túl nagy kiadás, egy Budapest-New York járaton körülbelül 10 euró). A fiatalabb generációk számára egyre fontosabb a kömyezettudatosság, ami megjelenik az utazási szokásokban is. Már most is vannak, akik a „repülési szégyen” kampányra hallgatva inkább vonatra szállnak. Ez a trend várhatóan megjelenik a business class jegyeknél is, elképzelhető, hogy tíz év múlva a kényelmet feláldozzuk a környezetvédelemért. Ez okozhat némi fejfájást a hagyományos légitársaságoknál, ám szinte biztos, hogy sem a fapadosok, sem a hálózati fuvarozók termékei nem szűnnek meg, hiszen egyre többen ülnek repülőre. Az előrejelzések szerint 2040-re évente 9 milliárd utas lesz. Ami biztosan marad, az a harc az utasokért - lesz, aki akciós jegyekkel fog csábítani, lesz, aki minőségi szolgáltatással, és lesz, aki környezetkímélő utazással. Mert fapadossal vagy első osztályon, de mindenki szeretne világot látni. FIGYELŐ Egy pofon Ficónak, egy Dankónak Ahogy egy ősi kínai mondás tartja, Robert Fico jogászdoktor nem ismeri fel, hogy egy törvény alkotmánysértő, még akkor sem, ha ő maga írja. Hát még ha csak megszavazza a parlamentben — írja a Sme kommentárja arról, hogy az Alkotmánybíróság felfüggesztette a politikai felmérések parlamenti választás előtti 50 napos moratóriumára vonatkozó törvény hatályosságát. Egyetlen beszámítható állapotban levő politikust sem lephetett meg, hogy így döntött a kassai testület és egy újabb aktát helyezett a Fico alkotmánysértései elnevezésű dossziéba. Jó, jó, a pontosság kedvéért hozzá kell tenni, hogy csak előzetes döntésről van szó, és magával a törvény alkotmánysértő mivoltával csak később foglalkozik a testület. Viszont ez a törvénynek csak nehezen nevezhető, cenzúrát bevezetőjogi gúnyirat oly mértékben sérti a szólásszabadságot, az információhoz való jogot és így tovább, hogy nem lehet kérdéses az Alkotmánybíróság végső döntése. így aztán kijelenthetjük, hogy még hasznos is volt a törvény kétszeri parlamenti megszavaztatása. Végignézhettük, hogyan szavaz együtt Andrej Danko és Robert Fico Marian Kotlebával és az ő legényeivel, és láthattuk, bármit képesek eltaposni, hogy megmutassák az erejüket és hatalmon maradjanak-írjaaSme. (úsz)
