Új Szó, 2019. december (72. évfolyam, 280-302. szám)
2019-12-17 / 293. szám
8 KÜLFÖLD 2019. december 17.1 www.ujszo.com Karácsonyig kitarthat a káosz Úgy tűnik, az év végi ünnepek alatt is folytatódhat a sztrájk a francia közlekedésben Tekerhetnek karácsonyig. Párizs tömegközlekedése továbbra is akadozik. Afőváros körüli körgyűrűn közel 630 km-es dugó alakult ki tegnap reggel, (tasr/ap) RÖVIDEN Erdogan Amerikát is fenyegeti Ankara. Az Egyesült Államok legfontosabb közel-keleti légi bázisa, a dél-törökországi Incirlik légitámaszpont bezárásával (a NATO-nak is évtizedek óta ez a legfontosabb légi bázisa Törökországban) fenyegetett a török elnök arra az esetre, ha Washington büntetőintézkedéseket vezet be hazája ellen. Recep Tayyip Erdogan nem részletezte, milyen amerikai szankciókra gondol, de vélhetően azokra, - amelyeket amerikai szenátorok akarnak kieszközölni, amiért a NATO-tag Törökország a közelmúltban beszerzett 4 üteget az orosz Sz-400-as légvédelmi rakétarendszerből. Az USA már beszüntette Törökország részvételét az F-35-ös vadászbombázó fejlesztési programjában, és felfüggesztette a harci gép eladását is a törököknek. (MTI) Jogi igazságtétel kell lohannis szerint MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Párizs. Nincs kompromisszum Franciaországban a kormány és a nyugdíjreform ellen második hete sztrájkoló szakszervezetek között, és a patthelyzet miatt akár az év végi ünnepek alatt is folytatódhat a vasúti ós a városi közösségi közlekedést lebénító munkabeszüntetés. Bár a sztrájkolok száma kissé csökkent a tiltakozás kezdete óta, a párizsi közlekedésben nem volt érezhetőjavulás tegnap, miután a sofőrök és a mozdonyvezetők vesznek részt legnagyobb arányban a munkabeszüntetésben: mintegy kétharmaduk sztrájkol. A metróvonalak többsége zárva tart, a külvárosi vonatok jelentős fennakadásokkal közlekednek, a buszoknak mintegy a fele indult el. A főváros körüli körgyűrűn közel 630 km-es dugó alakult ki a reggeli órákban, dupla annyi, mint amennyi reggelenként megszokott. A szuperexpresszek (TGV) harmada, a regionális vonatok 40%-a közlekedett. Miután a patthelyzet miatt nagyon úgy tűnik, az év végi ünnepek alatt is folytatódhat a sztrájk a közlekedésben, a tiltakozók és a kormány egymást vádolják az ország lebénításával. Ä felmérések azt mutatják, hogy a franciák szerint a kormányt terheli a felelősség a kialakult helyzet miatt, a többségük támogatja a tiltakozást, ugyanakkor 55%-uk azt szeretné, ha a sztrájkot felfüggesztenék a szakszervezetek az ünnepek idejére. „Ha a kormány visszavonja a tervezetet, komolyan tárgyalhatunk arról, hogyan javítható a nyugdíjrendszer, és minden rendben lesz” - mondta Philippe Martinez, a sztrájkot meghirdető legradikálisabb szakszervezet, a CGT vezetője. „Sztrájkolni legitim, de tiszteletben lehet tartani az olyan pillanatokat, mint az év végi ünnepek, amikor mindenki hazatér a családjához” - mondta Elisabeth Bome közlekedési miniszter. Mára a szakszervezetek újabb országos tiltakozónapot hirdettek, és az elmúlt két hétben harmadik alkalommal utcára hívják a tiltakozókat, miután a kormány kitart a jelenlegi 42 féle nyugdíjrendszer egységesítése mellett. A legnagyobb ellenállást az váltja ki, hogy bár a jelenleg érvényes 62 éves nyugdíjkorhatárt a kormány nem akaija módosítani, de a pontrendszerrel arra késztetné a franciákat, hogy tovább dolgozzanak, s a teljes összegű nyugdíjjogosultsághoz a 64 éves kort jelölte meg. Ugyanakkor 64 éves kortól mindenkit alanyi jogon megilletne egy 1000 eurós minimál nyugdíj. Bukarest. Az igazság kiderítését és a bűnösök felelősségre vonását sürgette Klaus lohannis román államfő a kommunista diktatúrát megdöntő, több mint 1100 áldozatot követelő 1989. decemberi romániai forradalom ügyében a parlament tegnapi emlékülésén mondott beszédében. Az elnök szerint Románia az eltelt három évtizedben visszatért a demokratikus államok közösségébe, de még sok adóssága van azokkal szemben, akik 1989-ben életüket adták a szabadságért. (MTI) Visegrádi fővárosok a szabadságért Budapest. Szokatlan diplomáciai esemény zajlott Budapesten, szimbolikusan éppen a Magyarországról gyakorlatilag elűzött Közép-európai Egyetem (CEU) Nádor utcai épületében. Miközben a visegrádi országok populista kormányai rendszeresen egyeztetnek az EU-n belüli külön álláspontjukról, addig a V4-ek fővárosaiban jelenleg mindenhol az ellenzék adott főpolgármestert. Most Karácsony Gergely budapesti, Matús Valló pozsonyi, Zdenék Hrib prágai és Rafal Trzaskowski varsói főpolgármester írt alá közös nyilatkozatot a Szabad Városok Szövetsége nevében. Az aláírók vállalják, hogy megvédik és teijesztik a szabadság, emberi méltóság, demokrácia, jogállamiság, szociális igazságosság, tolerancia és a kulturális sokszínűség értékeit. (444 hu) Vádemelés a cseh exkormányfő ellen Prága. A rendőrség vádat emelt Petr Necas (ODS) korábbi cseh kormányfő ellen, akit azzal vádolnak, hamis vallomást tett a katonai hírszerzés botrányának ügyében. Az ügyben Necas felesége is érintett, ugyanis a nő a hírszerzés embereivel figyeltette Necas akkori nejét. A 2013-ban megbukott exkormányfő eredetileg azt vallotta, nem tudott exneje megfigyeltetéséről. (ct24.cz) Egyre erőteljesebb a hindu nacionalizmus Indiában India nagyvárosaiban tüntettek a muszlimok megkülönböztetése miatt (tasr/ap) Tízezrek vonultak az utcákra tegnap több indiai városban, azután, hogy az állampolgársági törvény módosításáról szóló jogszabály ellen tüntetők ás rendőrök sebesültek meg, miután erőszakba torkolltak az egyetemi kampuszokon tartott tiltakozások. Újdelhi. A múlt héten hatályba lépett jogszabály értelmében indiai állampolgárságot adnak a Bangladesből, Pakisztánból és Afganisztánból 2015 előtt - vallási üldöztetés miatt - elmenekült buddhistáknak, szikiteknek, dzsainistáknak, zoroasztriánusoknak és keresztényeknek, de az iszlám vallásúaknak nem. A Narendra Modi indiai miniszterelnök hindu nacionalista kormánya által hozott rendelkezés bírálói szerint a jogszabály muszlimellenes, míg az északkelet-indiai határ mentén - amely Bangladessel határos - élők bevándorlási hullámtól tartanak. Az északkelet-indiai Asszám államban kitört tüntetéseken legalább négy tiltakozó vesztette életét a múlt hét óta. A mostani zavargások vasárnap este kezdődtek azután, hogy az újdelhi Dzsámia Millía Iszlámija nevű egyetem diákjai által tartott tiltakozó felvonulás a rendőrökkel való erőszakos összecsapásokba torkollott. A rendőrség könnygázt vetett be, és őrizetbe vett 100 hallgatót, akiket tegnap elengedtek. Legalább 69 ember, köztük 39 tüntető sebesült meg. Miután azt vetették a rendőrség szemére, túlzott erőt alkalmazott az újdelhi tüntetések elfojtásához, összecsapások törtek ki a tekintélyes, északindiai Aligarh Muszlint Egyetemnél. Egyetemista hallgatók vasárnap óta olyan nagyvárosokban tartottak tüntetéseket szolidaritásul az újdelhi tiltakozókkal, mint Mumbai, Haidarábád, Váránaszi, Kolkata és Csennai. A módosítást különösen ellenzéki muszlint politikusok bírálták, elsősorban azt vetve a kormány szemére, hogy hátrányosan megkülönbözteti a muszlint menekülteket és a 170 milliós helyi muszlint kisebbséget. Bírálók szerint a módosítás ellenkezik az 1,35 milliárdos India világi alkotmányában rögzített értékekkel, mert a vallást az állampolgárság feltételéül szabja. A miniszterelnök Indiai Néppártja (BJP) által beterjesztett törvényjavaslat azokat a nem muszlint embereket érinti, akik - vallási üldöztetések miatt - 2014. december 31-ig érkeztek Indiába. Modi kormányfő alatt Indiában a hinduk és a hinduizmus egyre kiemeltebb szerepet kaptak, e folyamatnak a vesztesei egyértelműen a legnagyobb kisebbséget alkotó muszlimok lettek. (MTI, ú) Tüntetők ismét összecsaptak a rohamrendőrökkel Bejrútban, az összetűzésekben többtucatnyian megsérültek, könnygázfelhő borította be a parlament környékét a libanoni főváros központjában. Órákon át tartott a csetepaté, néhány száz tüntető késő éjszaka sem távozott a Bejrút kereskedelmi negyedében lévő parlament közeléből. Libanonban október közepén kezdődtek a kormányellenes megmozdulások, a tüntetők korrupcióval és hozzá nem értéssel vádolják a teljes politikai vezetést, a szemére vetve, hogy az 1990-ben véget ért polgárháború óta a legsúlyosabb gazdasági válságba taszította az országot, (tasr/ap) Peking fojtogató hatása Hongkong/Peking. A kínai kormány szilárdan támogatja a hongkongi vezetést az utóbbi elleni tüntetéshullám kitartása és a különleges közigazgatású terület gazdasági teljesítményének romlása ellenére - jelentette ki Li Kocsiang kínai miniszterelnök, amikor tegnap Pekingben fogadta Carrie Lam hongkongi kormányzót. Utána Lamot fogadta Hszi Csinping kínai elnök is. „A kiadatási törvény módosítása miatti huzavona árt a hongkongi társadalomnak. De a kínai kormány eltökélt abban, hogy fenntartja az egy ország, két rendszer elvet, és továbbra is támogatja Lám kormányzót” - mondta Li Ko-csiang. Hongkongban fél éve tart a nagy tüntetéshullám, amelyet a kiadatási törvény módosítását célzó tervezet váltott ki, ami mára a várost irányító, Peking-párti kormányzattal szembeni általános tiltakozássá alakult át, miközben a kormány már visszavonta a tervezetet. A demonstrációkon a rendőrség rendszeresen összecsap a tüntetőkkel. „Hongkong gazdasága hanyatlik, ami komoly károkat okoz és súlyos, bonyolult helyzetet teremt a társadalomban. De a terület kormányának továbbra is fel kell vennie a küzdelmet az erőszakkal, a káosszal, helyreállítani a rendet, és gyorsan meg kell oldania egy sor mélyen gyökerező problémát” — tette hozzá a kínai miniszterelnök. Hongkongban a sajtószabadság is egyre szűkebb, miközben Kína folyton a nyitott társadalom fenntartását hangoztatja. Kínai cégek sorra vásárolják fel a hongkongi médiumokat, vagy vonják őket ellenőrzésük alá, közben a pekingi akaratnak ellenálló újságírókat fizikai vagy verbális erőszak éri. (MTI)
