Új Szó, 2019. december (72. évfolyam, 280-302. szám)

2019-12-17 / 293. szám

KÖZÉLET www.ujszo.com | 2019. december 17 I 3 Több mint egymillió euró jut jövőre a régióknak Egy-egy régiófejlesztési projektre minimum 10 ezer, legfeljebb pedig 50 ezer eurót lehet majd igényelni (Somogyi Tibor illusztrációs felvétele) Szlovákia felkészült egy újabb gázválságra MOLNÁR IVÁN Pozsony. Jövőre több mint egy­millió euró jut régiófejlesztés­re - jelentette be hétfőn Ri­chard Raöi. A beruházásokért felelős kormányfőhelyettes ezzel párhuzamosan meghir­dette a jövő évi régiófejleszté­si támogatásokkal kapcsola­tos felhívást. Az idei év elejétől a Richard Rasi által vezetett miniszterelnök-he­lyettesi hivatal hatáskörébe tartozik a régiófejlesztés is. „Célunk, hogy olyan támogatásokban részesítsük a legelmaradottabb régiókat, ame­lyeknek köszönhetően azok foko­zatosan megközelíthetik a fejlettebb régiók színvonalát, javítva az ott élők életkörülményein” - nyilat­kozta Rasi. Az általa hétfőn meg­hirdetett régiófejlesztési felhívás egész pontosan 1 110 178 euró szét­osztásával számol. Egy-egy pro­jektre minimum 10 ezer, legfeljebb pedig 50 ezer eurót lehet igényelni, a kérvényezőknek a projekt költsé­geinek minimum a 10 százalékát azonban saját forrásokból kell fi­nanszírozniuk. Bővült az igénylők köre „A mostani felhívás abban külön­bözik az eddigiektől, hogy ezúttal nem tettünk különbséget az egyes régiók között, vagyis az ország min­den járásából jelentkezhetnek az ér­deklődők. Ráadásul nem csupán a települési, hanem a megyei önkor­mányzatok, polgári társulások, regi­onális ügynökségek és nonprofit szervezetek is pályázhatnak” - tette hozzá a kormányfőhelyettes. A támogatással kapcsolatos kér­vényeket - az ehhez szükséges iga­zolásokkal együtt-2020. január 16- áig lehet benyújtani, és az egész rendszer Rasi szerint rendkívül egyszerű. „Ha a kérvényező tisztá­ban van vele, mit is szeretne, akkor az ügyintézés két-három napnál töb­bet nem vesz igénybe, miközben a kérvény beadásánál nem kell bein­dítani a közbeszerzési eljárást sem” - állítja Rasi, aki szerint az elbírá­lásnál a projekt régiós és határon át­nyúló hatásait, megvalósíthatóságát és fenntarthatóságát vizsgálják. Ez­úttal elsősorban az idegenforgalom­mal, a helyi kultúra és mezőgazda­ság fejlesztésével, a környezetvéde­lemmel és a foglalkoztatottság nö­velésével kapcsolatos projektekre összpontosítanak. A kérvényeket személyesen, pos­tán vagy elektronikus úton lehet el­juttatni a beruházásokért és infor­­matizálásért felelős kormányfő­helyettes hivatalába, csatolva a kér­vényhez egyebek mellett a projekt leírását, ütemtervét és költségveté­sét. Ha a projekt partnerség formá­jában valósul meg, akkor az ezzel kapcsolatos nyilatkozatot is csatolni kell. A részletes információkhoz a beruházásokért felelős kormányfő­helyettes hivatalának a honlapján (www.vicepremier.gov.sk ) jutnak hozzá az érdeklődők. Idén 35-en jártak sikerrel Idén a fent jelzetthez hasonló módon 35 projektet támogattak, miközben a legsikeresebb pályázók között a települési önkormányza­tok domináltak. „A projektnek kö­szönhetően támogattuk például a jászói premontrei kolostor felújítá­sát és a zempléni régió hagyomá­nyos mesterségeinek a felélesztését is” - tette hozzá Rasi. MOLNÁR IVÁN Szlovákia felkészült az or­szágot januártól fenyegető újabb gázválságra - jelen­tette be hétfőn Peter 2iga gazdasági miniszter, aki sze­rint az országnak három hónapra elegendő gáztarta­­léka van. Pozsony. A gazdasági miniszter már a múlt héten figyelmeztetett: egyre valószínűbb, hogy Szlováki­ának napokon belül szembe kell néznie egy a 2009-eshez hasonló gázválsággal. Az idei év végén ugyanis lejár az Ukrajna és Orosz­ország közötti, tíz évre szóló gáz­­szállítási szerződés, és a miniszter szerint egyelőre semmi sem utal ar­ra, hogy az év végéig sikerül egyez­ségre jutnia a két országnak, meg­hosszabbítva a szerződést. Márpe­dig ez esetben január elsejétől leáll az orosz gáz Ukrajnán keresztüli tranzit) a az uniós tagországokba, így Szlovákiába is. A szaktárca hét­főre összehívta az ügyben illetékes cégek vezetőit, hogy megvitassák az ezzel kapcsolatos teendőket. Szlovákiában az első, és mind­eddig az egyetlen igazi gázválságra 2009januáijában került sor, amikor nagyjából két hétre teljesen leállt az Ukrajna felől érkező gázszállítás az Oroszország és Ukrajna között ki­robbant árvita miatt, és amely ak­kor jelentős problémákat okozott régiónk összes országának. Szlo­vákia időközben azonban felké­szült az ehhez hasonló problémák­ra. „Az ország gáztározói 95 szá­zalékra fel vannak töltve, ami há­rom hónapra elegendő gázt jelent, vagyis a fűtési szezonra akkor is biztosíthatnánk az ellátást, ha tel­jesen leállna a szállítás”-mondta el Ziga a hétfői válságtanácskozást követően. A miniszter szerint a tá­rozókban jelenleg 2,26 milliárd köbméternyi gáz található, miköz­ben az ország napi szükséglete 25 millió köbméter körül mozog. Az ország gázellátását ráadásul már nem csupán Ukrajna, hanem Cseh­ország, Ausztria és Magyarország irányából is biztosíthatják. Karel Hirman energetikai elem­ző szerint egy újabb gázválság kö­zeli kirobbanására utalhat az is, hogy az oroszok az elmúlt hetekben rekordmennyiségű gázt próbálnak meg eljuttatni az európai országok­ba. A szlovák Eustream gázszállító adatai szerint a nagykaposi kapcso­lódási ponton keresztül naponta át­lagosan 180 millió köbméternyi gáz érkezik Ukrajna felől Szlovákiába, ami a napi technikai maximumok­hoz közelít. Hirman szerint az el­múlt években ilyesmire rendkívül ritkán volt példa, így minden arra utal, hogy az oroszok már készül­nek a gázszállítások leállására. Jelenleg az Európai Unióba tartó orosz gázexport több mint egyhar­­mada halad át Ukrajnán, ami évi mintegy 3 milliárd dollár bevételt jelent Kijevnek. Az orosz Gazprom Ha januárban teljesen leállna az Ukrajna felől érkező orosz gázszál­lítás, Szlovákia ellátása akkor sem kerülne veszélybe (TASR/AP-feivétei) pár hete a gáztranzitszerződés egy­éves meghosszabbítására tett hiva­talos javaslatot az ukrán Naftogaz­­nak. Az orosz gázipari vállalat azonban a megegyezés feltétele­ként szabta, hogy a felek kölcsö­nösen mondjanak le a nemzetközi bíróságokon és döntőbíróságokon egymás ellen benyújtott követelé­seikről. A Naftogaz egyelőre ne­gatívan viszonyul az ajánlathoz. Csigalassúságú alagútépítés miatt razziázott a rendőrség A rendőrök hétfőn a Nemzeti Autópálya-társaság (NDS) központját is meg­szállták (TASR-felvétel) A Nemzeti Bűnüldözési Ügy­nökség (NAKA) hétfőn három megyében tartott razziát a Di­es autópálya felsővisnyói (Vii­­ftovó) alagútjának az építésé­vel kapcsolatban. A közleke­dési minisztérium szerint helyes döntés volt leállítani az alagút építését. Pozsony. A NAKA emberei Eperjes, Zsolna és Pozsony megyé­ben csaptak le. Az „Alagút” fedőnevű akció a Dl-es autópálya építésével, konkrétan a Litvailló (Lietavská Lúckaj-Felsővisnyó (Visnové) szakasszal van össze­függésben - tájékoztatott a rendőr­ség a közösségi hálón. A nap fo­lyamán rendőrautók jelentek meg a Nemzeti Autópálya-társaság (NDS) központja előtt is. Az NDS márciusban mondta fel a szerződést a kivitelezővel, a Salini Impregilo-Dúha társasággal az épít­kezést lassító problémák miatt. A két fél azóta is perben áll egymással. Az NDS időközben új versenypályáza­tot írt ki. A Dl-es autópálya Lit­vailló—Felsővisnyó—Dubná Skala szakaszát csaknem 14 kilométer hosszúra tervezik. Az építkezés 2014 nyarán kezdődött. A szakasz része lesz Szlovákia leghosszabb autó­­pálya-alagútja, a 7,5 kilométer hosszú felsővisnyói alagút is. Jó döntés volt a leállítás A közlekedési tárca szerint helyes döntés volt leállítani a felsővisnyói alagút építését, amit szerinte a NA­KA hétfői razziája is alátámaszt. Ka­rolina Ducká, a közlekedési tárca szóvivője szerint az építkezéssel kez­dettől problémák voltak. Hozzátette: a közlekedési minisztérium és a Nemzeti Autópálya-társaság maxi­mális mértékben együttműködik a bűnüldöző szervekkel. „Ha megsér­tették a törvényt, a felelősöket meg kell büntetni” - hangsúlyozta a szó­vivő. „Az ellenzék korábban azt akarta elérni, hogy az olasz cég befe­jezhesse a felsővisnyói alagutat, ám ha nem állítottuk volna le az építke­zést, újabb évet veszítettünk volna” - fejtette ki Ducká az olasz Salini Imp­­regilo cégre utalva. Az NDS folytatja az újabb ver­senypályázat előkészítését, hogy minél előbb megkezdődhessen az alagút építése, és hogy erre uniós tá­mogatásokat is felhasználhassanak. Érsek Árpád közlekedési miniszter szerint az a fontos, hogy az egyéni vállalkozókat, akiknek az olasz cég tartozott, kifizették. Kiemelte: az egyes építkezések ütemterv szerint haladnak, ezt bizonyítja az is, hogy hétfőn átadták a Dl-es autópálya Budamér (Budimír) és Magyarbőd (Bidovce) közötti 14,4 kilométeres szakaszát. Az építkezés három éven át tartott, és határidőre fejezték be. A szakaszon 23 hidat is kellett építeni, továbbá négy kereszteződést. Az út­építés költsége elérte a 197,4 millió eurót áfa nélkül, uniós támogatá­sokból és költségvetési forrásokból finanszírozták. Indokolatlan razzia? A hétfői razziával kapcsolatban megszólalt az érintett Dúha Rt. is. A társaság vezetése teljesen indoko­latlannak tartja a NAKA razziáját a központjukban. „Társaságunk alkalmazottai az indokolatlan megfélemlítés nélkül is hajlandók teljes mértékben együtt­működni a nyomozókkal” — áll az építőipari cég nyilatkozatában. Eszerint az elkövetkező időszakban is mindenben együttműködnek a rendőrséggel. (mi, TASR)

Next

/
Thumbnails
Contents