Új Szó, 2019. december (72. évfolyam, 280-302. szám)
2019-12-16 / 292. szám
4 KÜLFÖLD 2019. december 16. I www.ujszo.com Tüntetők százait vették őrizetbe Algír. Tüntetők százait vették őrizetbe december 13-án az algériai elnökválasztás eredménye elleni tiltakozásokon - közölték jogvédők. Az Algériai Emberi Jogi Liga (LADDH) szerint csak Oránban mintegy 400 tüntető került a hatóságok kezére. A szervezet Twitter-oldalán közölte azt is, hogy a rendőrség nagy erőkkel vonult fel a nyugati fekvésű város utcáin tüntetőkkel szemben. A fővárosban, Algírban több tízezren vonultak az utcákra, de a megmozdulás jórészt békés maradt. Az algériai választási hatóság bejelentette, hogy Abdel-Madzsid Tebbun korábbi miniszterelnök nyerte az észak-afrikai országban megtartott elnökválasztást a voksok 58,15 százalékát szerezve meg. Az algériai elnökválasztás ellen egész héten tüntetések zajlottak. Sokan ugyanis azt állítják, hogy a hatalom manipulálta a voksolást. (MTI/dpa) Korrupció a vád Omar el-Besír ellen Kartúm. Elítélte egy kartúmi bíróság szombaton Omar el- Besírt korrupció és pénzmosás büntette miatt, a megbuktatott szudáni elnöknek két évet kell töltenie egy zárt rehabilitációs intézetben. Ez volt az első ítélet, amelyet a számos különböző ügyben perbe fogott Besír ügyében hoztak. A volt szudáni államfőt a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) emberiesség elleni bűnök miatt akarja felelősségre vonni a dárfűri konfliktussal összefüggésben. A 30 évig hatalmon levő Omar el-Besírt tavasszal, hónapokon át tartó tömegtüntetéseket követően mozdította el hivatalából az ország hadserege. Megbuktatása után több millió dollárt, eurót és szudáni fontot találtak az otthonában. A szudáni hatóságok korrupció és hivatali visszaélés miatt indítottak ellene eljárást. A bírósági tárgyaláson Besír elmondta, hogy 25 millió dollárt kapott Mohamed bin Szalmán szaúdi trónörököstől, valamint egyéb összegeket különböző forrásokból, de azzal védekezett, hogy saját javára nem kapott és nem is használt fel pénzt. Úgy fogalmazott, nem volt lehetősége arra, hogy bemutassa a pénzt a pénzügyminisztériumnak. (MTI) r Eszak-Korea erejét fitogtatja Szöul. Eszak-Korea bejelentése szerint „kulcsfontosságú tesztet” hajtott végre sikeresen azon a telephelyén, ahonnan nagy hatótávolságú-például műholdat pályára állító - rakétákat tud indítani, és ezzel az ország tovább erősítette „stratégiai nukleáris elrettentő erejét”. A bejelentést a hadtudományi akadémia egy meg nem nevezett szóvivője tette, de nem pontosította, mit tesztelt a hadsereg péntek este. A kísérlet nyilvánvalóan annak a sorozatnak a része, amellyel Phenjan nyomást akar gyakorolni az amerikai kormányra a két ország közötti nukleáris tárgyalások folytatása érdekében. (MTI) Johnson nem vétózhatja meg a függetlenségi népszavazást MTI-TUDÓSÍTÁS London. Nicola Sturgeon skót kormányfő szerint Boris Johnson brit miniszterelnök nem vétózhatja meg az újabb népszavazást a skót függetlenségről, és nem kötheti Skóciát akarata ellenére Nagy-Britanniához. Sturgeon, a Skóciában kormányzó, függetlenségre törekvő, a brit EU-tagság megszűnését (Brexit) határozottan elvető Skót Nemzeti Párt (SNP) vezetője a BBC televízió tegnapi politikai magazinműsorában kijelentette: tarthatatlan lenne, ha a konzervatív párti brit miniszterelnök nemet mondana a skót függetlenségi népszavazás engedélyezésére. Sturgeon közölte: péntek esti telefonbeszélgetésükben nyíltan megmondta Johnsonnak, ha nemet mond a függetlenségi referendumra, és úgy gondolja, hogy ezzel az ügy le is zárult, hamarosan ő is rájön, mekkorát tévedett. „Milyen demokráciában lehetséges az, hogy egy párt, amelyik (Skóciában) elvesztette a választást, diktál annak a pártnak, amelyik győzött” - fogalmazott a skót miniszterelnök. Nicola Sturgeon ezzel arra utalt, hogy a csütörtöki brit parlamenti választáson Skóciában a Skót Nemzeti Párt elsöprő győzelmet aratott: a skóciai szavazatok 45 százalékát szerezte meg, 8,1 százalékponttal többet, mint az előző választáson, és a londoni alsóházban Skóciának járó 59 képviselői helyből 48-at megszerzett. Az SNP alsóházi frakciójának létszáma így tizenhárom fővel emelkedett. A választást országos szinten a Boris Johnson vezette Konzervatív Párt nyerte több mint három évtizede példátlan fölénnyel, Skóciában azonban a konzervatívok szavazataránya 3,5 százalékponttal 25,1 százalékra csökkent, és mindössze hat skóciai választókerületből küldhetnek képviselőt a londoni alsóházba. A vasárnapi BBC-műsorban Nicola Sturgeon kijelentette: az SNP Skóciában nagyobb szavazataránnyal győzött, mint a Johnson vezette Konzervatív Párt az Egyesült Királyság egészében, és ez az eredmény is arra vall, hogy Skóciát nem lehet akarata ellenére „a (brit) unió börtönében tartani”. A skót miniszterelnök megerősítette, hogy jövő héten előterjeszti annak a jogi mechanizmusnak a részleteit, amelynek célja az újabb skóciai függetlenségi népszavazás kiírásáról szóló döntés kizárólagos hatáskörének átruházása a skót parlamentre. A brit EU-tagságról 2016 júniusában rendezett népszavazáson országos átlagban a résztvevők szűk, 51,89 százalékos többsége a kilépésre, a skótok 62 százaléka viszont a bennmaradásra voksolt. Nicola Sturgeon azóta számos alkalommal hangoztatott érvelése szerint Skócia nem engedheti meg, hogy egyértelműen kinyilvánított bennmaradási szándéka ellenére London „kirángassa” az Európai Unióból. A vasárnapi BBC-műsorban a skót miniszterelnök kijelentette: ő sem feltételezi, hogy mindazok, akik a csütörtöki választáson az SNP-re szavaztak, feltétlenül támogatnák Skócia függetlenné válását is, de ennek a kérdésnek az eldöntése nem rá vagy Boris Johnsonra, hanem kizárólag a skót népre tartozik. Skóciában 2014-ben már tartottak egy referendumot a függetlenségről, de akkor az elszakadást ellenzők győztek 55 százalékos többséggel. Nicola Sturgeon és Boris Johnson péntek esti telefonbeszélgetése után a londoni miniszterelnöki hivatal közölte, hogy Johnson nem kíván hozzájárulni az újabb skót függetlenségi népszavazáshoz, mivel véleménye szerint a 2014-es referendum ezt a kérdést egy nemzedéknyi időre eldöntötte. Míg a politikusok az ENSZ klímacsúcsán csak tárgyaltak, de nem egyeztek meg az emissziós egységekkel való kereskedelemben sem, tömegek tiltakoztak Madrid utcáin a hatékony környezetvédelemért (TASR/AP-feivétei) Köszönet az átpártolóknak London. Köszönetét mondott Boris Johnson britminiszterelnök szombaton azoknak, akik korábbi pártrokonszenvükkel szakítva, először szavaztak a konzervatívokra a csütörtökön tartott parlamenti választáson. A kormányzó Konzervatív Párt több mint három évtizede példátlan mértékű győzelmet aratott, és az eddigi kisebbségi kormányzás után kényelmes, 80 fős többséget szerzett a londoni alsóházban. A konzervatívok olyan választókerületekben is győztek, amelyek eddig évtizedeken át a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt bevehetetlen erősségeinek számítottak. Ezek közé tartozik az északkeletangliai Sedgefield, Tony Blair volt munkáspárti miniszterelnök egykori választókerülete, ahol szintén konzervatív jelölt győzött. Sedgefieldnek 1935 óta folyamatosan munkáspárti képviselője volt a londoni alsóházban. (MTI) Elfogatóparancsot adnak ki Evő Morales ellen Könnygáz, gumilövedék a tiltakozók ellen La Paz. Bolívia napokon belül elfogatóparancsot ad ki Evő Morales lemondatott korábbi államfő ellen — jelentette be Jeanine Anez, az ország ideiglenes elnöke. Morales „soha nem tisztelt semmit, még az alkotmányt sem, ezért ha visszatér Bolíviába, akkor felelnie kell az ország előtt, és számot kell adnia az igazságszolgáltatásnak” — szögezte le Anez. Morales novemberben kényszerült lemondani, miután az országon véres tiltakozások söpörtek végig, mert az ellenzék és az Amerikai Államok Szervezete szerint csalással nyert az októberben tartott elnökválasztáson. Először Mexikóba, majd Kubába, végül Argentínába menekült. Morales volt Bolívia első őslakos elnöke, 14 éven át irányította az országot. Már negyedik megválasztása is vitatott volt, mert az alkotmány értelmében nem indulhatott volna, ám a La Paz-i alkotmánybíróság úgy döntött, a választott tisztségeknél nem lehet újraválaszthatósági korlátot előírni, így indulhatott ismét az államfői posztért. Eltávolítását puccsnak minősítette. A bolíviai parlament november végén arról határozott, hogy az országban - egyelőre pontosan meg nem határozott időpontban - előrehozott parlamenti és elnökválasztást tartanak, amelyeken Morales nem indulhat. (MTI/afp) Bajrút. Több tucatnyi ember megsérült szombaton Bejrútban, miután a rendőrség könnygázt és gumilövedéket vetett be a kormány ellen tiltakozó tömegek ellen a libanoni fővárosban. Az októberben kezdődött kormányellenes megmozdulások újabb tiltakozásán több százan vonultak fel és követelték ismét a teljes politikai elit távozását, amely a tüntetők szerint az ország történetének egyik legsúlyosabb gazdasági válságába kormányozta Libanont. A Reuters hírügynökség szemtanúkra hivatkozva azt írta, hogy a rohamrendőrség is nagy létszámban vonult az utcákra, több tiltakozót őrizetbe vettek, volt, akit gumibotokkal megvertek. A biztonsági erők és a tiltakozók éjszakába nyúlóan üldözték egymást Bejrút utcáin. A tüntetők kövekkel dobálták meg a rendőröket, és megpróbáltak áthatolni a parlamentet és a kormányzati központot övező acélkordonon. A rendőrök könnygázzal és gumilövedékkel tartóztatták fel őket.Az NNA állami hírügynökség jelentése szerint többen elájultak a könnygáztól, de éjfélre helyreállt a rend Bejrútban. A mentők tájékoztatása szerint 54 embert kellett ellátni különféle sérülések miatt. A tiltakozások hatására még októberben lemondott Szaad Haríri kormányfő, de az új kormány felállításáról folytatott tárgyalások egyelőre nem jártak sikerrel. (MTI)
