Új Szó, 2019. december (72. évfolyam, 280-302. szám)
2019-12-12 / 289. szám
KULTÚRA www.ujszo.com I 2019. december 12. Peter Handke az átadási ceremónián (Fot6:TASR/AP) Ez a farkaspofa a vaják jele A szörnyvadász feladata, hogy folyton úton legyen, és megtisztítsa a világot a rémlényektől LAKATOS KRISZTINA December 20-án debütál a Netflixen a Vaják (The Witcher) című új televíziós sorozat, amely pontosan oda céloz, ahova a Trónok harca nagyon betalált. Alternatív középkori saga sok-sok küzdelemmel, mágiával, szörnyekkel. Harc a túlélésért. Harc a hatalomért. Harc a nőért/a nővel. Harc a végzettel. A Lauren Schmidt Hissrich és csapata által jegyzett forgatókönyvből készült szériával szemben már előzetesen is nagyok a nézői elvárások, hiszen a történetnek - a könyveknek és a videojátékoknak is - komoly rajongótábora van. Kicsoda Sapkowski? Andrzej Sapkowski az az író, aki nem a Vaják gyűjtőcímmel összekapcsolt könyvsorozat szerzőjeként vált világhírűvé, hanem mint az a lengyel fickó, akinek a könyveiből a The Witcher című akció-szerepjátékok készültek a varsói székhelyű CD Projekt műhelyében (szám szerint három, a negyedikért pedig jó ideje sír a piac). A szerző és a játékfejlesztő között nem felhőtlen a viszony, a civilben közgazdász Sapkowski, akit finoman szólva is nehéz embernek tartanak, nyilván úgy gondolta, a cég túlnyerte magát azon az üzleten, amely végül is az ő szellemi tulajdonán alapul. Az viszont vitathatatlan, hogy könyv és játék között kivételesen jól sikerült az intermediális átlépés. A CD Projekt terméke nyilván más narratívát alkalmaz (ez még érdekes lehet a számunkra, hiszen a Netflix előzetesei arra utalhatnak, hogy a forgatókönyvírók ide nyúltak vissza, hasonlóan kezdték gombolyítani a történet fonalát), de nagyon érzékletesen és tulajdonképpen hűen rajzolja meg a Sapkowski-féle borongós világot, továbbá a karakterépítést sem nagyolja el. A maga műfajában páratlan vizuális élmény, győzhető és kihívásokat is tartogató játékmenet, mindenféle extra tartalom - ezek azok a további tényezők, amelyek már-már kultikus darabbá emelték a The Witchert, és nem mellesleg, sokmilliós eladott példányszámot generáltak. Ez a siker nyilván visszahatott Andrzej Sapkowski könyveire, de azt is le kell szögeznünk, hogy a kötetek a maguk jogán is ott állnak a történelmi fantasy élvonalában. A kezdetek kezdetén az újdonságot, a különleges ízt elsősorban az jelentette, hogy a lengyel szerző a maga fiktív középkori univerzumát jórészt a szláv folklórból vett lényekkel népesítette be - igaz, ahogy előrehaladtunk a nagy epikus történetben, a mitológia is egyre sokrétűbbé és univerzálisabbá vált. Legalább ennyire eredetien hatott, ahogy az ismert meséket, mondákat teljesen kifacsarva, a fejük tetejére állítva tálalta az író, közben mégis logikusak és hitelesek maradtak. Aztán gyorsan megmutatkozott, hogy Sapkowski mennyire agyas szerző, hogy nemcsak az ötletekben tobzódik, nemcsak a kesernyés, bizarr humorhoz van érzéke, hanem precíz építkezésre is képes. Minden folytatás hozott meglepetést: emelte a tétet, új konfliktust bontott ki, máshova helyezte a nézőpontot - és még mindig célra tartott. Henry Cavill Ríviai Geralt szerepében A Vaják (lengyel eredetiben: Wiedzmin) márkanév papíron - és ezt most szó szerint értjük - novellák, regények, képregények halmazát takarja. A rövidprózák és regények magyar kiadását a PlayON! gondozza, a Szűkíts Kiadónál pedig Vaják-képregények jelentek meg. Aki most kóstolna bele az írott világba, kezdje a sort az első kötettel, Az utolsó kívánsággal. Egyrészt azért, mert ez a laza novellafüzér csak megágyaz a fő cselekménynek, így ha visszatartott lélegzettel várjuk, mit is hoz majd a tévésorozat, a meglepetésfaktor megmarad, legfeljebb ismerősként tekinthetünk egy-egy epizódra vagy szereplőre. Másrészt, ez az időrenddel, okokozati viszonyokkal briliánsán zsonglőrködő kötet a könyvsorozat legizgalmasabb szerkezetű darabja. Kicsoda Ríviai Geralt? Sapkowski főhősét Ríviai Geraltnak hívják. Vaják, vagyis szömyvadász. Az a feladata, hogy folyton úton legyen, és némi pénzért cserébe megtisztítsa a világot a rémlényektől. A világ nem feltétlenül hálás ezért. Sokan a vajákot is szörnynek, elfajzott mutánsnak tekintik. Jobb esetben megtűrik, amíg szükség van rá, de rettegve gyűlölik, hiszen csak a baj jár a nyomában. Persze, mindig van rosszabb eset is. A vajákok nem születnek - más vajákok teremtik őket. Általában lelencgyerekeket visznek el Kaer Morhen erődjébe, ahol füvekkel, mérgekkel, vírusokkal átalakítják őket. Aki túléli a próbákat, emberfeletti képességekre tesz szert. Geralt különlegesen ellenállónak mutatkozott, így további kísérleteknek vetették alá. Ezekmellékhatásaként lett fehér a haja, szinte áttetsző a bőre - a változás minden pigmentet kimosott belőle. És - elvileg - minden érzelmet is kiölt. Ríviai Geralt látszólag kötelességtudóan, lehetőség szerint az erkölcsi kódexéhez tartva magát teszi a dolgát egy olyan világban, amelyben, úgy tűnik, egyre kevésbé van helye, közben viszont rengeteg indulat feszíti. Nem mellesleg, megpróbálja elkerülni, hogy a sors és a végzet játékszerévé váljon. A sorsa Vengerbergi Yenneferhez, a nagyhatalmú varázslónőhöz köti, de ugyanez a sors nem adja meg azt a pluszt, amitől a kapcsolatuk kiteljesedhetne. A végzetévé aztán egy másik lány, Cintra elveszett hercegnője válik. Hol vagyunk? Nem volt olyan rég, talán háromszáz éve, hogy az emberek hajói megjelentek ezen a tájon. A hódítás során magukévá tették a vidék mágiáját, lemészárolták a szörnyeket, egyre hátrébb szorították a másokat, a nem humán értelmes lényeket — például a tündéket, atörpöket-, akik vagy az asszimiláció útjára léptek, tűrve a bizalmatlanságot és az előítéleteket, vagy a lassú pusztulást választották, elrejtőzve a peremvidékeken, az utolsó megmaradt enklávékban. A hódítók hulláma szinte azonnal kiskirályságokra fröccsent szét, és persze megindult a cselszövések, szövetségek, árulások játszmája a hegemóniáért. A kiskirályok mögött rendre ott állnak a varázslók, akik a befolyásukat igyekeznek megerősíteni, az ilyen-olyan vallási színezetű rendek, amelyek a saját egy igaz hitüket hirdetve próbálják meg eltaposni az ellenfeleiket, a kereskedők, akik a profitért bármire képesek... Ahogy a sokféle érdek kicsinyes torzsalko(Fotó: TASR/AP) dásban egymásnak feszül, a Jaruga folyó túloldalán, délen feltűnik egy jóval nagyobb entitás. Ahol nem tud célt érni puszta erővel, ott Nilfgaard és despotikus császára más taktikát alkalmaz: jogokat ígér a másfajúaknak, új piacokat a kereskedőknek, jó termést és békét a parasztoknak, szövetséget, háttéralkut a uralkodóknak. Ríviai Geralt pedig akaratán kívül a vihar közepén találja magát. Mire számíthatunk? A sajtó néhány kivételezett képviselője már láthatta a nyolcrészes széria első epizódjait. Mivel a bemutatóig szigorú titoktartás köti őket, bővebb kritikát nem közölhetnek, csak óvatosan megfogalmazott, de egyöntetűen lelkes első benyomások jelentek meg a világhálón. Dicsérik a szereplőgárdát (a Geraltot alakító Henry Cavill mellett Freya Allan és Anya Chalotra teljesítményét), a pazar látványt, a harci jelenetek koreográfiáját, a történetmesélést, a feszültség fokozatos építését. Mindezeken túl a magyar nézőknek a környezetre, a háttérre is érdemes lesz figyelniük, a részben Magyarországon forgatott sorozatban ugyanis fel kellene tűnnie a tatai várnak, Vajdahunyad várának és a Szelim-barlangnak is. Az biztos, hogy a Netflix bízik a sikerben, hiszen már berendelte a második nyolcas szériát, a producerek pedig anno úgy nyilatkoztak, hét évadnyi történetszálat tartanak a kezükben. Szóval, ha a közeljövőben egyre több terméken látunk vicsorgó farkaspofát - ilyen medál lóg Geralt nyakában akkor a Vajákkal valószínűleg évekig számolni lehet. És ez bizony azt is jelenti, hogy a Starkok rémfarkasa lassan tavalyi hó... RÖVIDEN Sci-fi monodráma ma este a Róvben Komárom. A Dialóg nonprofit szervezet új bemutatóját tartják ma este: a Pillanat, amely kilóg az időből című sci-fi monodráma ősbemutatója 19 órakor kezdődik a Rév - Magyar Kultúra Háza színháztermében. Az előadást Matusek Attila rendezte, aki egyben az előadás főszereplője is; a rendező munkatársaként Culka Ottó, dramaturgként Varga Emese dolgozott a produkcióban. A díszlettervező Borsodi Jenő, az előadás technikai munkatársa Csicsó Tamás. A színpadi helyzet izgalmas történetet vet fel: lakhatatlanná vált a Föld, végveszélybe került az emberiség. Majoran Hektor fizikus azonban tudja a megoldást. Csakhogy a tökéletes képletbe hiba csúszik. (tb) Peter Handke botrányt kavart Stockholm. Kedden 12 tudósnak és két írónak - a tavalyi és az idei díj nyerteseinek - adták át a Nobel-díjat a svéd fővárosban. Komoly indulatokat kavart Peter Handke osztrák író elismerése, aki annak idején védelmébe vette Szlobodan Milosevicset, 2006- ban beszédet is mondott a temetésén, ahol tragikus sorsú embernek nevezte az egykori szerb elnököt. Azzal a kijelentésével is felháborodást keltett, hogy nem tartja népirtásnak a srebrenicai mészárlást, és szerinte Szarajevó ostromakor sem a szerbek gyilkoltak, hanem a bosnyákok, hogy a szerbekre foghassák a tetteket, indokot szolgáltatva a nemzetközi közösség közbelépésére. Handke elismerését a Nobel-bizottságban lemondások is követték, és sokan tiltakoztak ellene a díjátadót megelőzően Stockholmban is. Az átadási ceremóniát Albánia, Koszovó, Törökország, Bosznia-Hercegovina és Horvátország is bojkottálta Handke kitüntetése elleni tiltakozásként. A szarajevói városvezetés tegnap közleményt adott ki, mely szerint, amennyiben az osztrák író Szarajevóba látogatna, az az áldozatok további megalázását jelentené, ezért nemkívánatos személlyé nyilvánítják. (MTI, juk)
