Új Szó, 2019. december (72. évfolyam, 280-302. szám)

2019-12-11 / 288. szám

KULTÚRA 121 2019. december 11.1www.ujszo.com Egy közösség megtépázott hősnője A jubileumi 50. évad díszbemutatójára készül a kassai Thália Színház egy „házon belül" született művel sághír és az utána következő felfog­hatatlan események adták az apro­pót, hogy egy egyetemi városban is­meretlen tettesek megvertek egy di­áklányt, és az államapparátus nem az áldozatot védi. Felelős alkotóknak, a színház nyelvén erről mindenkép­pen beszélni kell, főleg, ha az össz­társadalmi szembenézés, megtisz­tulás elmaradt” - fejtette ki Forgács Miklós a darab egyik szerzője, a színház dramaturgja. Czajlik József igazgató-rendező a következőket mondta az előadásról: „Ha praktikus értelemben vizsgál­juk, akkor hős az, aki valami nála sokkal nagyobb erővel szemben ké­pes volt harcba szállni. Saját emberi igényeit egy közösség által megfo­galmazott értékrend szolgálatába ál­lítja. Kellemetlenségek, fájdalmak, veszteségek ellenére is. Az ellenfe­lek emiatt őt még meg is hurcolják, fel akarják áldozni, meg akarják semmisíteni. Ő mégis talpon és élet­ben marad. Ez a leírás tökéletesen il­lik a mi darabunkat ihlető szlovákiai magyar közösség hősére. Arra a di­áklányra, akit augusztus 25-én Nyit­­rán ismeretlenek megvertek, majd utána az állam szembefordult vele. Ez az esemény ma már történelmi tény, mely nem volt kielégítően ki­vizsgálva. Bár az ügy jelenleg lezá­rult, semmilyen igazságszolgáltatás nem történt. Bűnösök nem lettek megnevezve. A mi közösségünkben ez egy hiátust hagyott maga után, egy ür keletkezett és mint a lezáratlan lelki dolgok többsége, mint egy hát­térben futó program rabolja a men­tális energiát”. A holnapi díszbemutatót követő­en idén már csak egyszer játsszák az előadást, december 17-én, majd ja­nuárién, 10-én, 12-én, 15-én és 16- án láthatja a közönség. szép oldala is téma, hogy az nem­csak idilli, feszültséggel is jár oly­kor (Sürgölődő). A szövegek zse­niálisak-nem manipulálnak, ha­nem vezetnek -, egyből megra­gadnak az emlékezetünkben, a dallamok úgyszintén. A hangsze­relés sokszínű: népzenei, klasszi­kus, keleti és balkáni motívumok­kal átszőtt. Olyan különleges hangszerek is megszólalnak, mint a gadulka vagy a mbira. A Zenés adventi kalendárium ün­nepváró hangulatot teremt, lelas­sítja a készülődésben felpörgött embert. Ellazít, befelé fordulásra késztet. Puha József JaMese: Zenés adventi kalendá­rium - Szabó T. Anna verseire Tom-Tom Records, 2019 Értékelés: 9/10 JUHÁSZ KATALIN A ma esti előbemutatót követően holnap lesz a premierje a Thália Színház idei legnagyobb máretű színpadi vállalkozásának. A mű címe Ma már nem mész sehova, műfaját pedig így határozták meg az alkotók: opera-operett­­oratórium-interaktfv színház. „Az előadásban látható történet természetesen a képzelet szülötte, minden átfedés a valósággal csak a véletlen müve!” - áll a színház szó­rólapján, de a nézők persze arra asszociálnak, amire akarnak. Egy diáklány vizsgázni indul. Két férfi megtámadja és brutálisan meg­veri. A hatóságok nem a lányt védik, hanem ellene fordulnak. A kétfelvo­­násos darab szerzői Faragó Béla, Forgács Miklós és Czajlik József, utóbbi rendezte az előadást. Három mesélő háromféleképpen találkozik a megvert lánnyal. Az el­ső egy egyetemi professzor, akinek a rémálma elevenedik meg a színpa­don: egy apokaliptikus opera, amelyben a lány kozmikus ügynök, az ellene elkövetett erőszak pedig egy világméretű összeesküvés része. A második mesélő egy újságíró, akinek fejében groteszk operettként jelenik meg a történet, melyben egy diáklány hisz abban, hogy a tudás biztonságot nyújt, és megóvja őt minden rossztól. A politikusok el­magyarázzák neki, hogy csak akkor tehet szert az igazi tudásra, ha meg­veri magát. A harmadik mesélő egy diáklány, aki akaratán kívül hőssé válik, és tör­ténete nap mint nap újra megeleve­nedik. Az út végigjárása oratórium-A kortárs darabban három zenei műfaj váltja egymást má válik. Megszólalnak az épületek, a fák, a tárgyak. Képek, emlékek, gondolatfoszlányok bukkannak fel. Az előadásban a nézők is lehetősé­get kapnak a véleménynyilvánításra és az alkotókkal való együtt gondol­kodásra. A színészek közül sokan két­­három karaktert játszanak, és a tár­sulat tagjai mellett színpadra lépnek olyan magyarországi művészek (Vasvári Emese, Menszátor Héresz Attila), akik az elmúlt időszakban már szerepeltek a Thália Színház előadásaiban. Szinte végig énekel­nek, azaz a dalszövegek és a zene se­gítségével formálják meg a karakte­reket. Új név a színlapon Takács Gá­bor, a színházi nevelési programok­kal foglalkozó Káva Kulturális Műhely szakmai vezetője, aki amel­lett, hogy színész, drámatanár is. Az Erkel-díjas magyarországi ze­neszerző, Faragó Béla eddig közel száz film, rádiójáték, balett és szín­házi előadás zenéjét jegyzi. A Bárka Társulat alapító tagja volt, és 2007-ig a Bárka Színház zenei vezetője volt. Az előadás jelmezeit és díszletét Gadus Erika tervezte, a koreográfus pedig az a Kovács Gerzson Péter, akit legtöbben a TranzDanz alapítója­(Németi Róbert felvétele) ként ismernek, de színházi előadá­sok fénytervezőjeként is dolgozik. A Thália nem véletlenül válasz­totta a jubileumi évad díszbemuta­tójának egy szlovákiai magyar te­matikájú több műfajú kortárs darab ősbemutatóját. „Ezzel a döntéssel is azt akarja a színház bizonyítani, hogy közintéz­ményként fontosnak tartja olyan problémák felvetését és kibeszélé­­sét, amelyek amennyire lényegesek, annyira feldolgozatlanok. A kassai Thália Színház civil kurázsival és közösséget építve akar ünnepelni. Egy tizenhárom évvel ezelőtti új­ünnep, így egyre nagyobb a fele­lősségem abban, hogy megteremt­sem azt a hangulatot, amely az én gyerekkori karácsonyaimat is át­szőtte. A lemez arra is reflektál, ami egyre jellemzőbb a mai világ­ban: szeretnénk lelassulni, offline módban maradni” - nyilatkozta az énekesnő. Bájos jókedvre derítő és mély ér­zelmeket kiváltó meglepetések la­pulnak az adventi naptár képzelet­beli ablakai mögött. A huszonnégy felvétel - ahogy a költőnő férje, Dragomán György úja-játékos, pörgős, közben mégis megrázóan szép, hatalmas fantáziával felel a zene a szövegre, a végén eljut az ünnepi emelkedettség a torokszo­rító, sőt könnyfakasztó szépségig, hogy végül vad, mámorító angyali ünneplésben teljesedjen ki. A vége valóban kicsúcsosodik, a gyerekek által előadott Készülődő és a Makranczi Zalán vezetésével el­mondott Angyalok után huszon­negyedikként Molnár Emese és Palya Bea Az ünnep azé, aki várja című duettje hallható, amely fel­kavaró, erőt adó mű. Az albumon közreműködik még Ferenczi György (Vásárfia), a Dalinda a ca­­pella formáció (Lucázás, Gyógy­növénydal) és mások mellett két gyerekszereplő is. A versek - el­sősorban a hangszerelésnek kö­szönhetően - az egész családnak szólnak. Az ünnepvárás kevésbé FÜLVIDÉK Ünnepváró dalok az adventra Elmúltak azok az évek, amikor az adventi időszakban tucatnyi új ka­rácsonyi lemezből válogathattunk, de szerencsére, ha nem is olyan mennyiségben, még mindig ké­szülnek ünnepi CD-k, nem csak különálló dalok. A JaMese albu­ma, a Zenés adventi kalendárium a tucatnyi hanghordozó közül is ki­emelkedett volna. Nem az unos-untalan ismételt ka­rácsonyi slágerek új abb verziói, nem is elcsépelt vagy erőltetett szövegű új szerzemények szere­pelnek rajta, sokkal egyszerűbb, földhözragadtabb a tartalom, mégis különleges. Szabó T. Anna gyerekversekből álló Adventi ka­lendáriuma még 2011 -ben jelent meg. Tavaly új változatban került a könyvesboltokba, Rófusz Kinga illusztrációival. Molnár Emese két évvel ezelőtt a versciklusból el­énekelte a Gyertya című megze­nésített költeményt. A pozitív visszajelzések és a személyes in­díttatás sarkallta arra, hogy JaMese nevű együttesével (Udvarhelyi Gábor-gitár, guitalele, Eder Fe­renc „Lá” - basszusgitár, bőgő és Badics Márk - dob, ütőhangsze­rek) az egész könyvet átültesse a zenei világba. „A kisfiam most öt­éves, már felfogja, miről szól ez az Meghalt a Roxette duó énekesnője Stockholm. Hosszú betegség után elhunyt Marie Fredriksson, a Roxette svéd duó tagja. Az énekes­nőnél 2002-ben diagnosztizáltak agy daganatot. Családja, félje és két gyermeke gyászolja. Gyászközleményében a család így fogalmaz: „mély szomo­rúsággal kell közölnünk, hogy az egyik legnagyobb és legszeretettebb művészünk elment. Marie Fredriks­son december 9-én reggel halt meg”. A Roxette-tet Per Gesslevel alapí­tották 1986-ban. Legismertebb slá­gereik az It Must Have Been Love, a Joyride, a Listen To Your Heart és a The Look. Look Sharp! című albu­muk 26 országban vezette a sláger­listákat. A duó 2002-ben leállt, de 2009-ben visszatért, 2016-ban pedig egy Pozsonyt is érintő európai turnén mutatta volna be tizedik albumát és ünnepelte volna 30 éves fennállását. Az énekesnő állapotának hirtelen romlása miatt a koncertkörutat le kel­lett mondaniuk. A Roxette több mint 80 millió le­mezt adott el világszerte. (juk) Marie Fredriksson (1958-2019) (Fotó: TASR/AP)

Next

/
Thumbnails
Contents