Új Szó, 2019. december (72. évfolyam, 280-302. szám)
2019-12-11 / 288. szám
8 I KÜLFÖLD 2019. december 11.1 www.ujszo.com RÖVIDEN A világ legfiatalabb miniszterelnöke Kalodába kényszerített kultúra A Fidesz részben meghátrált a magyar színházak függetlensége melletti tüntetés láttán Helsinki. Megszavazta a finn parlament az ország új miniszterelnökének a 34 éves szociáldemokrata Sanna Marint, aki hivatalba lépésével a világ legfiatalabb kormányfője lesz. A 200 fős parlamentben 99 képviselő szavazott Marin jelöltsége mellett, 70-en pedig ellene. A politikus eddig közlekedési és hírközlési miniszter volt az ötpárti koalíciós kormányban. Az előző miniszterelnök, Antti Rinne december 3-án jelentette be lemondását. Az év végéig Finnország viseli az Európai Unió soros elnöki tisztségét, és központi szerepet játszik az új uniós költségvetés előkészítésében. (MTI) USA: óriási európai hadgyakorlat lesz Washington. Az USA az elmúlt 25 év legnagyobb hadgyakorlatára készül Európában - jelentette be Christopher Cavoli altábornagy, az Egyesült Államok Európában állomásozó szárazföldi haderejének parancsnoka. Az altábornagy közölte: a hadgyakorlatot jövőre rendezik, és erre az alkalomra Washington a már Európában lévő szárazföldi haderejét további 20 ezer katonával erősíti meg. Mint Cavoli fogalmazott, a hadgyakorlat célja „a NATO katonai erejének demonstrálása” az olyan ellenség számára, mint Oroszország. A 37 ezer katonát mozgósító hadgyakorlatot tíz európai ország részvételével jövő májusban és júniusban rendezik meg. (MTI) Varga brüsszeli magyarázkodása Brüsszel. A magyar jogállamiság helyzetével foglalkozó meghallgatás egy kívülről irányított kérdésekből álló eljárás volt, amelynek folyamán bebizonyosodott, hogy bizonyos érdekcsoportok meg akarják osztani a tagállamok közötti egységet - mondta Varga Judit igazságügyi miniszter. Tegnap a magyar jogállamiság védelmében indított hetes cikk szerinti eljárás meghallgatását tartották az Európai Unió Tanácsában, ahol Vargának az uniós kollégái kérdéseire kellett válaszolnia 3 témában: az igazságszolgáltatás függetlensége, a média és a tudományos élet szabadsága. (index, MTI) Brexit: fölényes konzervatív előny London. A kormányzó Konzervatív Párt a legfrissebb felmérés szerint stabilan vezet a holnapi brit parlamenti választás előtt, így valószínűleg nem lesz szüksége a fó észak-írországi protestáns erő, a Demokratikus Unionista Párt (DUP) külső támogatására az új alsóházban. A Konzervatív Pártra most a választók 45%-a voksolna, a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt támogatottsága 31 %. A 14 pontos vezetés a toryk eddigi legnagyobb támogatottsági előnyét jelzi a kampány kezdete óta. (MTI) KÓSAANDRÁS Budapest. Ritka eset, hogy a Fidesz-kormány a tiltakozást látva részben visszakozik egy tervét illetően, de a színházakért szervezett tüntetés résztvevőinek ez nem volt elég. Számos ponton módosult az utolsó-pillanatban az a törvény, ami teljesen átszabná a magyar kulturális életet, ennek ellenére hétfő este több ezren tüntettek Budapesten az intézkedések miatt. A törvényjavaslatból kikerültek a Nemzeti Kulturális Alap (a magyar magaskultúra fő finanszírozási forrása) működésének ellehetetlenítéséről szóló paragrafusok és azok is, amelyek kizárttá tették volna, hogy egy független színház állami támogatásra pályázzon. így is radikálisan átszabná a kultúrafinanszírozás egyik fontos szeletét a kormány: a jövőben az önkormányzati fenntartású színházak (az intézmények túlnyomó része ilyen) csak akkor juthatnak állami támogatáshoz, ha külön megállapodást kötnek a kormánnyal. Mivel ezek teljesen egyedi megállapodások lennének, a pénz fölött diszponáló minisztérium könnyen beleszólhatna abba, hogy ki vezesse például az adott intézményt, vagy ott milyen műsorpolitika érvényesüljön - kormánypárti politikusok nem is nagyon titkolták, hogy ez a végső céljuk, arra hivatkozva, ha ők osztják a pénzt, akkor legyen lehetőségük a működésbe is beleszólni. A törvény szövegében ráadásul egyértelműen utalnak Gothár Péter filmrendező zaklatási botrányára, miszerint „a szabályozást az is indokolttá teszi, hogy köztörvényes, nem pénzügyi jellegű visszaélések gyanúja merült fel állami és önkormányzati forrásokból is működő művészeti szervezetekben, ami indokolttá teszi a felelősségi viszonyok tisztázását”. Budapest belvárosában a hideg és eső ellenére is több ezren gyűltek össze tiltakozni a törvény elfogadása ellen. Korábban több ismert színész is felemelte már a hangját a törvény ellen, Pogány Judit egyenesen azt mondta, a 60-as, 70-es, 80-as években érzi magát, és nem gondolta volna, hogy majd 30 évnyi szabadság után ismét a Kádár-rendszer szelleme köszön vissza a kultúrában. A demonstráción Mácsai Pál, az Örkény Színház igazgatója arról beszélt, „cselekedni kell, különben napjaink, pillanataink, szándékaink, álmaink szertefoszlanák”, nem szabad idomulni, de „meg kell őrizni humorunkat”. „Az a gondolat, hogy a munka, az alkotás, a tudomány, a bíráskodás, az általános és felsőoktatás éles fegyver ilyen vagy olyan értékharcban, valójában a kultúrát rombolja szét” - mondta Mácsai, utalva a törvény szövegére, amely szerint a nemzeti kultúrának valamilyen meghatározott célt kell szolgálnia és ezt az állami intézményeknek kell megfogalmaznia mintegy „útmutatásul”. Pintér Béla rendező azon ironizált, hogy írt egy ütős beszédet tele felkiáltójellel, erre a kormány részben visszakozni látszik - majd a felkiáltójelek helyére kérdőjelet téve olvasta fel a szöveget, így azt a kérdést is feltéve a kormánynak, hogy .mégsem mészároltok le bennünket? A legjobb színházakat? Felelni fogtok? Ő előtte? Hogy értsétek: a magyarok istene előtt? Féltek, hogy bűnhődni fogtok? Hogy a pokolban kipeckelt szemmel kell néznetek Balázs Péter darabjait? A Wales-Magyarország mérkőzést? Mégsem vagytok a magyar kultúra gyilkosai?”. Karácsony Gergely főpolgármester arról beszélt, bár Budapestnek 150 milliárd forintos adóssága van, de meg fogják menteni a színházakat. Hatalommal való visszaéléssel vádolják Trumpot Hatalommal való visszaéléssel és a kongresszus munkájának akadályozásával vádolják Donald Trumpot - jelentette be a demokrata többségű képviselőház igazságügyi bizottságának elnöke, Jerry Nadler az elnök közjogi felelősségre vonását célzó (impeachment) eljárás keretében. Washington. Jerry Nadler, a képviselőház igazságügyi bizottságának elnöke kijelentette: Donald Trump veszélybe sodorja a demokráciát és a nemzetbiztonságot. A bejelentést a törvényhozók a képviselőházban tették meg, Nancy Pelosi házelnök jelenlétében. Nadler kijelentette: Trump a törvények felett állónak tekinti magát, de senki, még az elnök sem áll a törvények felett. Leszögezte, hogy a tét a következő választás tisztasága, és - mint fogalmazott - „ezért kell most cselekednünk”. Adam Schiff, a hírszerzési bizottság vezetője szerint Trump „nem hagyott számunkra választási lehetőséget”. Hozzáfűzte: ha a demokrata törvényhozók nem tesznek semmit, akkor az elnök cinkosává válnak. A hatalommal való visszaélés vádpontja arra vonatkozik: a feltételezések szerint Donald Trump nyomást gyakorolt Ukrajnára, hogy indítson vizsgálatot politikai riválisa, Joe Biden, a demokraták egyik elnökjelölt-aspiránsa és volt alelnök ellen korrupció gyanújával az ukrajnai üzleti ügyei miatt. A kongresszus akadályozására vonatkozó vádpont azért teszi felelőssé az elnököt, mert megakadályozta egyes munkatársai részvételét az impeachment-eljárás előtti vizsgálatokban. A két vádpontot a törvényhozók 17 tanú több mint száz óráig tartó meghallgatása után fogalmazták meg. Az igazságügyi bizottság várhatóan még a héten szavaz a vádakról, majd a döntést a ház egésze elé terjesztve, a képviselőház voksol az elnök alkotmányos úton történő felelősségre vonásának, azaz felmentési eljárásának a megindításáról. Pelosi házelnök közölte: Trump „megpróbálta korrumpálni a soron következő választást és az elnök továbbra is veszélyt jelent nemzetbiztonságunkra”. Donald Trump a Twitteren azt írta, „semmi rosszat” nem tett, a két vádpont kihirdetése után pedig „boszorkányüldözésről” írt. (MTI) Fogolycsere és tűzszünet a Donyec-medencében Négy hónap múlva újabb csúcstalálkozót tartanak a kelet-ukrajnai helyzet rendezéséről a normandiai négyek, azaz Ukrajna, Oroszország, Németország és Franciaország - jelentette be Emmanuel Macron francia elnök a négy ország vezetőjének párizsi megbeszélése után. Párizs. „Előreléptünk a csapatkivonás, a fogolycsere, a tűzszünet és a politikai rendezés kérdésében, és azt kértük minisztereinktől, hogy egy újabb, négy hónap múlva esedékes csúcstalálkozóig dolgozzák ki Kelet- Ukrajnára vonatkozóan a helyi választás megrendezésének részleteit” - mondta a francia elnök Vlagyimir Putyin orosz és Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, valamint Angela Merkel német kancellárral tartott sajtótájékoztatóján. A párizsi Élyséepalotában tartott megbeszélés fö célja az volt, hogy három év után életre keltse a 2015-ben Minszkben aláirt Putyin orosz elnök elégedett, az orosz-ukrán szembenállás marad (TASR/AP) békemegállapodást. A normandiai négyek legutóbb 2016-ban tartottak találkozót Berlinben, most bő 2 órán át tárgyaltak négyen. Majd következett Putyin és Zelenszkij kétoldalú tárgyalása, amely másfél órán át tartott. Zelenszkij most először találkozott személyesen Putyinnal, és jóllehet több intézkedésben is megállapodtak az ukrajnai békefolyamat beindítása érdekében - mint mondta -, a politikai kérdésekben nem értettek egyet, és emiatt ő elégedetlen. Az ukrán elnök szerint megállapodás született egy újabb, „mindenkit mindenkire” elv alapján történő fogolycsere tető alá hozásáról december 31-ig, a Donyec-medencei frontvonal újabb három pontján hajtanak végre csapatszétválasztást, valamint az év végéig teljes, átfogó és korlátlan tűzszünet lép életbe a Donyec-medence harcok sújtotta övezetében. Kijelentette, Ukrajna bizonyos dolgokra soha nem hajlandó, nem válik például szövetségi állammá, és nem mond le a területről. A Krím félszigetet és a Donyecmedencét Kijev változatlanul Ukrajna részének tekinti - mondta. Ukrajna ragaszkodik ahhoz, hogy helyreállíthassa az ellenőrzést az oroszukrán államhatár teljes hosszán - szögezte le Zelenszkij. Az Ukrajnán átvezetett orosz gáz tranzitszerződéséről Zelenszkij annyit mondott, hogy szakértők szintjén tárgyalnak tovább a részletekről, remélhetőleg az év végéig megállapodnak. Vlagyimir Putyin elégedetten nyilatkozott a párizsi csúcstalálkozó eredményeiről, szerinte fontos lépés történt a feszültség csökkentése érdekében. (MTI) Mácsai Pál színész, az Örkény István Színház igazgatója a szabad színházakért, a kultúra függetlenségéért tartott demonstráción a Madách téren (MTI)
