Új Szó, 2019. december (72. évfolyam, 280-302. szám)
2019-12-10 / 287. szám
Lionel Messi újra a csúcson - mit tett érte a szezonban? 10-11. oldal 2019. december 10., kedd, XV. évfolyam, 48. szám Gólérzékeny csatár, több kontinensen is dolgozó sikeres, innovatív edző, Charlie Chaplin mellett dolgozó színész és egy első világháborús menekült - ő Fred Spiksley, az angol labdarúgás egyik legérdekesebb figurája, akinek életéről filmet kellene forgatni. A nőcsábász hírében álló szélső első klubjában több gólt szerzett, mint ahány mérkőzésen pályára lépett, gyermekként arról álmodott, hogy zsoké lesz, végül ez a sportág süllyesztette el a szerencsejáték posványában. Fred Spiksley a brit futball egyik nagy - igaz, mára kissé elfeledett - legendája (Képarchívum) Futball-legendák Mesterhármast ért a hercegnő szépsége Fred Spiksley 1870. január 25-én született a Lincolnshire megyei Gainsborough-ban egy kazángyártó fiaként. A kissrác legnagyobb játéka egy gumilabda volt, amivel a macskaköves utcán úgy futott, hogy a nagyobb akadályokat finom bokamozdulatokkal kicselezte. Ez olyan alapot adott neki, amely a futballpályán kiemelte a társak közül, ráadásul jókor volt jó helyen, hiszen a labdarúgás 1885-ben vált profi sporttá, amikor ő még csupán 15 éves volt. A legnagyobb gondot az okozta, hogy nem futballista, hanem zsoké szeretett volna lenni. Erről viszont a szülei hallani sem akartak, túl veszélyesnek tartották. Betűszedés helyett gólok Ehelyett a helyi nyomdába adták, ahol betűszedést tanult, így került kapcsolatba Charles Caldicott-tal, aki a helyi lap tulajdonosa és a Gainsborough Trinity futballcsapat fő támogatója is volt. A kis Fredtől elvárták, hogy a következő öt évben heti hat napot dolgozzon az újságnál, ő azonban két hónap után úgy érezte, ráférne fél nap szabadság, mert várja a lóversenypálya. Az viszont teljességgel lehetedennek tűnt, hogy a tulajdonos emiatt elengedje, ezért egyszerűen megszökött. Másnap súlyos kötelességszegés miatt kirúgták, amit a család katasztrófaként élt meg. A reménysugarat az adta, hogy Fred egész jó játékos volt, de ez csak akkor derült ki, amikor betegségek és sérülések miatt beállították a csapatba. Caldicott hirtelen rájött, hogy szüksége lehet rá a Gainsborough Trinityben, hiszen okos üzletemberként tudta, ha a csapat jól teljesít, több újságot adhat el. így aztán visszavette gyakornoknak Spiksley-t, aki heti egy alkalommal hódolhatott lóversenyszenvedélyének, emellett 1887 és 1891 között pedig 126 mérkőzésen 131 gólt szerzett! Ha már megállt Sheffieldben 1891 januárjában közel állt ahhoz, hogy az FC Accringtonban folytassa, de időt kért, hogy átgondolhassa szerződését. Hazafelé megállt Sheffieldben, ahol a helyi Wednesday két vezetője, John Holmes és Fred Thompson rábeszélte arra, hogy ott folytassa a pályafutását. Ebben a korban nem lehetett legnagyobb klubokról beszélni, sokkal inkább a divatos volt a megfelelő jelző, ezt használták az Aston Villával vagy a Sunderlanddel kapcsolatban. Bármelyikben játszhatott volna, de Sheffield közelebb volt az otthonához, és ami még fontosabb, a kedvenc lóversenypályájához, így aztán Spiksley rábólintott, és a következő 11 szezonban 293 bajnokin 100-szor volt eredményes (öt idényben ő volt a csapat legeredményesebbje) , 28 FA-kupamérkőzésén 14 gólt szerzett, kettőt az 1896-os kupadöntőben a Wolverhampton Wanderers elleni 2-1 alkalmával. A Wednesdayjel 1900-ben a másodosztályt is megnyerte, majd 1902-1903-ban részese volt a klub első bajnoki címének is a legjobbak között. Hét válogatottság, hét gól - talán Ilyen teljesítménnyel nem kerülhette el a válogatottságot, az viszont nagyon vicces, hogy nincs hivatalos forrás arra, hogy hét meccsén hány gólt szerzett. A legtöbb forrás szerint hetet, de mivel újságok tudósításai alapján próbálták meg felgöngyölíteni a hőskor történéseit, bizony többször is előfordult, hogy némely lap neki, más újság másnak adott egy-egy gólt. 1893. március 13-án mutatkozott be, a Wales elleni 6-0 alkalmával az első kettő és az utolsó gólt jegyezte, de a hatodik találatnál Joe Schofield neve is felbukkant. Két és fél héttel később Skócia ellen 5-2-re nyertek az angolok, 2-2 után már csak Spiksley volt eredményes (de akad forrás, amely az ötödik gólt Jack Reynoldsnak adta, a Guardian például azt írta, olyan rosszak voltak a látási körülmények, hogy sokan lemaradtak a gólokról). ,Az első kettőt Billy Bassett középre adásából lőttem, a harmadiknál pedig egy gyors kényszerítővel tisztára játszottam magam” - mesélte később Spiksley, akinek családja évek óta próbálkozik az FA-nél, hiszen mégiscsak jól hangzana, ha a kedves rokon nevéhez fűződne a fütball-történelem első, skótok elleni angol triplája. A leendő királynő botrányos viselkedése De ez a mérkőzés másról is nevezetes, a triplázó támadó ugyanis egy tündéri látvány hatására táltosodon meg. A 12 ezer fős Richmond Athletic Stadionba 20 ezren zsúfolódtak be, köztük a tecki herceg és hercegnő, illetve lányuk, az akkor 26 éves Mária (aki a meccs után három hónappal , feleségül ment a későbbi V. György brit királyhoz). „Skócia közvedenül a szünet után szerzett vezetést, a nézők a lelátón táncoltak a hagyományos szoknyáikban, fújták a dudáikat, hiszen Anglia vesztésre állt” — mesélte Mark Metcalf, aki társszerzőként közreműködött Spiksley életrajzi regényének (Flying Over An Olive Grove) megírásában. George Cotterill kiegyenlített, és még maradt bő negyedóra a végéig. „Nagyon forró nap volt, és éppen azon az oldalon, ahol Spiksley játszott, észrevette, hogy Teck Mária nem éppen nemesi módon, mezítláb rohangál fel-alá és keszkenőjét lobogtatva szurkol. Egy pillanatra megbabonázta a szépsége, felpattant, labdát szerzett és gólt lőtt. Majd még egyet és még egyet. A nagy tömeg miatt azonban az újságírók alig láttak, így lemaradtak a mesterhármasról, de leendő királynő botrányos viselkedéséről is.” Chaplinnel egy előadásban A szélső karrierjének egy 1903- as súlyos térdsérülés vetett véget, ugyan még próbálkozott néhány kisebb csapamái (Glossop North End, Leeds City, Southern United, Watford), végül 1906-ban visszavonult. A magánéletben nem volt szerencséje, boldogtalan házasságban élt, így inkább a lóversenypályán töltötte ideje nagy részét. Tervezte, w Bármely divatos klubot választhatta volna, végül a kedvenc lóversenypálya közelsége döntött. hogy kipróbálja magát edzőként, de amikor a Watfordnál közölték vele, hogy fél kell hagynia a szerencsejáték-szenvedélyével, azzal vágott vissza, a szabadidejében azt csinál, amit akar. A klubvezetésnek ennyi elég is volt, nem kötöttek vele szerződést. Kapóra jött, hogy a kor legismertebb impresszáriója, a pantomimtársulatot igazgató Fred Karno volt futballistákat keresett a Football Match című darabjához, amely egy Midnight Wanderers és Middleton Pie-Cans közötti kupadöntőről szólt. Spiksley egyike volt annak a három profi játékosnak, akit meghívtak, és ugyan nem lett belőle színész, elmondhatta, hogy egy olyan későbbi világnagyság oldalán próbálkozhatott, mint a darabban szintén játszó Charlie Chaplin. Furcsa reformgondolatok Nagy bánatára a futballban nem kapott otthon munkát, de rájött arra, hogy Európa-, sőt világszerte nagy igény mutatkozik az angol edzőkre. A következő 20 évben országról országra költözött, 1910-ben az IFK Norrköpingnél kezdett, majd 1911-ben svéd bajnok lett az AIK Stockholmmal, így abban az évben megkapta a svéd válogatottat is. 1913-ban az 1860 München, majd a Nürnberg következett, azonban az első világháború miatt nemhogy edzéseket nem vezethetett, de miután egy rendelet alapján minden 17 és 45 év közötti külföldit letartóztattak, még börtönbe is került a fiával együtt. A felesége, Ellen segítséget kért, és klubja, valamint az amerikai konzul segítségével elérte, hogy szabadon bocsássák. Ám még mindig el kellett menekülniük Németországból a semleges Svájcba, de csak akkor mehetett, ha egy katonai orvos szolgálatra alkalmatlanná nyilvánítja. „A jobb térdem évek óta tökéletes volt, de tudtam, hogy kis melegvizes áztatás után ki tudom mozdítani a térdkalácsom. Reggel felkeltem és két órát forró vízzel borogattam. Amikor bementem az orvoshoz, és megkérdezte, hogy tudok-e fűmi, azt feleltem, néha a térdem kimegy olyankor. Megkérte, hogy mutassam meg, én pedig úgy tettem, mintha a térdem valóban megsérült volna, és leülve viszszahelyeztem volna a térdkalácsom. Annyira hangosan recsegett, hegy alkalmatlannak nyilvánították” - mesélte Spiksley. 1921 és 1924 között Mexikóban dolgozott, a Reforma Athletic Club után a Real Club Espana élén ért el nagyobb sikert, hiszen 1924-ben bajnoki aranyérmet szerzett. 1927- ben egy német bajnoki címért visszatért Nürnbergbe, majd 1928- ben Lausanne-ban dolgozott. 1933-1936 között még a sheffieldi VII. Edward király iskolának a csapatát vezette, és eltökélt szándéka volt, hogy megreformálja a futballt. Már játékosként is nagyszerűen használta lábának külső részét, és meggyőződése volt, hogy a labdát csak külsővel lehet irányítani. Azt is állította, hogy a fejeseket be kell tiltani, mert az a legjobb módja annak, hogy a játékosok a passzolást és fütást a legjobban elsajátítsák. De kevesen osztották ez a véleményt, így szép lassan kiszorult a labdarúgásból. Élete utolsó szakaszában már tényleg csak lövi szenvedélyének élt, ritkán ugyan nyert, de inkább sok pénzt veszített. 1948. július 28-án, 78 éves korában, szívrohamban halt meg. A kezében egy be nem váltott, nyertes szelvényt szorongtatott. Pincési László A leggyorsabb ember Fred Spiksley valóban kora egyik legnagyobb sztárjának számított, erről kortársai is meg voltak győződve. „Az edzőnk azt mondta, a bal oldalról menjek át jobbra, és próbáljam megállítani. Lehetetlen feladatnak tűnt, a korszak géniuszának számított" - nyilatkozta róla a 16-szoros angol válogatott Ernest Needham, aki a Staveley Town játékosaként játszott a Gainsborough elleni, 10-0-s vereséggel véget ért mérkőzésen. A válogatott társ, Billy Bassett ennél is tovább ment, „a labdarúgás leggyorsabb embereként" jellemezte.
