Új Szó, 2019. december (72. évfolyam, 280-302. szám)
2019-12-10 / 287. szám
4 RÉGIÓ 2019. december 10.1 www.ujszo.com VILLÁMINTERJÚ Kelemen Terézia a tatabányai Kultsár István Szakképzési Centrum Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája pedagógusa Lélekszobrászi tevékenységéért is kapta a díjat. Hogyan lesz valaki lélekszobrász? A gyerekek lelkét kell megfogni és megközelíteni. Mindenkiben először az embert keresem, ha kialakítunk egy kapcsolatot, jobban megy a tanítás. Nem a tanárt látják a pedagógusban, hanem egy segítő embert. Ha a gyerekek nem tanulják mega verseket, nálam nem kapnak rossz jegyet, helyette egy ugyanolyan stílusú verset kell írniuk. A következő alkalommal aki nem szeret írni, az biztos megtanulja a verset. Vagy nagyon jó versíró lesz. Az óráimon minden gyerek írt verset. Nálam tudni kellett. Hogyan marad idő a társadalmi tevékenységekre? Állandóan dolgozom, szorgalmas típus vagyok, és szeretek dolgozni. Mit jelent egy ilyen kitüntetés ennyi éves munka után? Elismerést. Örülök, hogy észreveszik az ember munkáját. Számomra mindig az a legnagyobb elismerés, amikor a szakmai közösség értékeli a munkát. Az emberek észreveszik, hogyvalaki többet és mást csinál, mert az az érték. (béva) Vita a tanulás reneszánszáról Idehaza nem elemzik a PISA-eredményeket (A szerző felvétele) KISS BARTALOS ÉVA A napokban rendezték meg a 28. Katedra Napokat Dunaszerdahelyen. Idén a tanulás reneszánsza témához igazították a rendezvény előadásait. A program zárásaként átadták a Katedra díjat, amelyet idén a komáromi Kelemen Terézia vett át. DUNA32ERDAHELY Előadásokkal kezdődött a Katedra Napok programja, délután kerekasztal-beszélgetéssel zárult a pedagógusok találkozója. Számos fontos téma merült fel a fórumon, egyebek mellett a PISA-felmérés eredményeinek értelmezésével is foglalkoztak a jelenlevők. Hasznos előadások Vass Vilmos, a Budapesti Metropolitan Egyetem docense a tanulás és a tudás reneszánsza köré fűzte előadását. Tóth Erika, a Tallósi Alapiskola és Óvoda pedagógusa Hallgatom, olvasom, mégsem értem címmel tartott előadást a tanítóknak. A tapasztalati tanulás módszeréről Kaszmán-Saróka Liliána, a Famadi Alapiskola tanára beszélt. Milyen tudást akarunk? A kerekasztal-beszélgetésen Pintes Gábor, a Katedra Társaság elnöke azt kérdezte az előadóktól, milyen tudást céloznak meg a tanítás során? A beszélgetésen számos érdekes megközelítésről esett szó. Vass Vilmos leszögezte, hogy tanuló társadalom vagyunk, és hangsúlyozta, hogy egy osztályban minden diákban máskor érnek meg a felismerések. Kaszmán-Saróka Liliána a tanulás folyamatára mutatott rá, szerinte az a legfontosabb kérdés, hogyan lehet megtanulni tanulni. Tóth Erika szerint új stratégiákra van szükség a megváltozott világban. Hiányolta az örömöt és az élményeket a tanulási folyamatból. „Teljes krízist látok abban a kérdésben, hogy mire való az iskola” — szögezte le Fodor Attila, a Comenius Pedagógiai Intézet vezetője, utalva arra, hogy a gyerekek a tudásuk 40-50 százalékát nem az iskolában sajátítják el. Elvesznek a jó ötletek A kerettanterv kötöttségeivel, az új módszerek alkalmazásával kapcsolatban Kaszmán-Saróka Liliána hiányolta, hogy nincs, aki bólintson az ötletekre. „Kevesen vevők a változásra” - jegyezte meg a fiatal pedagógus . F elmerült a kérdés, hogy az iskolákban a múlt eszközeivel tanítjáke a jövő nemzedékét. Fekete Irén, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének (SZMPSZ) elnöke viszont úgy látja, soha nem volt még ekkora szabadsága a pedagógusoknak, mint most, ugyanis többféle módszer és képzés létezik, amelyeket például az SZMPSZ is kínál. A tanítók egyetértettek abban, hogy az adminisztráció miatt kevesebb idő marad a pedagógiai munkára. Jó minőségű oktatás A kerekasztal-beszélgetésen rámutattak az életszínvonal és a tanulmányi eredmények közötti összefüggésre. Azökban a régiókban, ahol magasabb az életszínvonal, igény van a jó minőségű oktatásra. Pintes Gábor a tudás kapitalizálódásáról is beszélt. „2019-ben az a tudás fokmérője, hogy jó lesz-e valamire?” - kérdezte Pintes, aki szerint a műveltség elsajátítását kell előtérbe helyezni. PISA - nőm elemzik A szlovákiai diákok szövegértése és a természettudományos ismereteik nem érik el az OECD-országok átlagát a friss PISA-felmérés eredményei szerint. Vass Vilmos eszközként tekint a PISA-felmérésre. Tóth Erika szerint is fontos a tesztelés, de hiányolja az eredmények elemzését. „Az Oktatásügyi Szabványosított Mérések Nemzeti Intézetének (NUCEM) nincs kapacitása az eredmények elemzésére, nem tudja továbbítani a megállapításokat a tanárképzésbe, az állami pedagógiai intézetbe, vagy a módszertani központba. Nálunk ezek a mérések kidobott pénznek számítanak” - mondta Fodor Attila, hozzátéve, hogy a rendszernek kellene reagálnia a rossz eredményekre. „Vannak olyan faktorok, amelyeket ezek a mérések nem mutatnak meg a gyerekekből” - mutatott rá Kaszmán- Saróka Liliána. Lólekszobrászt díjaztak 1997-től a társaság évente átadja a Katedra díjat, amelyet idén Kelemen Terézia vett át. Fibi Sándor nyugalmazott pedagógus, egykori iskolaigazgató a díjazott méltatásában hangsúlyozta, hogy az elismerés tulajdonosai kiemelkednek a kiválók közül, és példává válnak mind a pedagógusok, mind a tanítványaik számára. „Nemcsak pedagógus, hanem lélekszobrász is. Következetesen oktat, alkalmazni is megtanítja a megszerzett ismereteket”'— mondta Kelemen Teréziáról, a tatabányai Kultsár István Szakképzési Centrum Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája pedagógusáról Fibi Sándor, hozzáfűzve, hogy a pedagógus további fejlődésre ösztönzi a diákjait, akik évtizedekkel később is hálásak a segítségéért. Kelemen Terézia társadalmi tevékenysége is kiemelkedő, ő a Szlovákiai Civil Becsületrend kuratóriumának elnöke. Publikációs munkájáért, a magyar zenei kultúra népszerűsítése terén kifejtett önzetlen, sikeres, elismerésre méltó tevékenységéért is díjazták. Fizetőssé tennék a II. rendű utakat Nagyszombat megyében MAROSI BIANKA A közlekedési minisztériumnál tíz, a teherforgalom részére szánt útszakasz kijelölését és útdíj bevezetését kéri a megye vezetése elsősorban a Galántai és a Dunaszerdahelyi járásban. NAGYSZOMBAT Nagyszombat megye lakosai hosszú ideje szenvednek a megyei fenntartású II. és III. rendű utak teherforgalma miatt. Az elégtelen úthálózat és az állami utak modernizációja során felhalmozott adósság az oka annak, hogy a teherautók ezeken az utakon kénytelenek közlekedni. Egyre több a panasz Az utak megépítésekor azonban nem számoltak ilyen nagy forgalommal, így mostanra nagyon sok útszakasz műszaki állapota nem kielégítő, illetve nem biztonságos. „Az intenzív teherforgalom és annak kísérő jelenségei, például a kipufogógázok, a zaj, a rázkódás, az út statikájának megbontása, a gyalogosok és a kerékpárosok veszélyeztetése nagymértékben csökkenti a lakosság életminőségét, főként azokét, akik ezeknek az utaknak a közvetlen Az intézkedés bevezetése előtt a megyének mérlegelnie kell az előnyöket és a hátrányokat, az ugyanis a helyi fuvarozókra is hatással lenne. közelében laknak. Ezek a lakók gyakran fordulnak észrevételeikkel, panasszal vagy petícióval a megyéhez” - fejtette ki Jozef Viskupic, Nagyszombat megye elnöke. A probléma megoldásának érdekében a megye úgy döntött, javaslatot nyújt be a közlekedési minisztérium által készített törvény módosítására, amely az autópályák, a gyorsforgalmi utak, az L, a II. és a III. rendű utak meghatározását tartalmazza. 10 kritikus szakasz A megye egyúttal 10 olyan kritikus útszakasz kijelölését kéri a szaktárcától, amely a teherforgalmat szolgálná a Galántai és a Dunaszerdahelyi járásban. Négy olyan II. rendű, 142 km hosszú útszakasz van ezek között, amely párhuzamos az I. rendű utakkal. A további hat szakasz II. rendű, a hosszuk összesen 107 km. Fizetős II. rendű utak Karolina Duckától, a közlekedési minisztérium szóvivőjétől megtudtuk, ha Nagyszombat megye autópályadíjat szeretne szedni a II. osztályú utakon, a Nemzeti Autópályatársasággal kellene szerződést kötnie, ezzel együtt vállalnia kellene a bevezetés költségeit. Az útdíjból származó bevétel Nagyszombat megyét illetné, azonban az autópályadíj-rendszer üzemeltetéséért a Nemzeti Autópálya-társaságnak köteles lenne egy meghatározott részt befizetni. Egyeztstni kell „Az intézkedés bevezetése előtt a megyének mérlegelnie kell, milyen előnyök és hátrányok származnának ebből, ugyanis nemcsak a teherforgalomra lenne hatással, hanem a helyi fuvarozó cégek kiadásait is megemelné. Emiatt tanácsos lenne ezt a lépést először velük megvitatni. A közlekedési minisztérium erről tájékoztatót küldött Nagyszombat megyének, amelynek alapján a megye enyhítette az elvi hozzászólását” - fejtette ki a szóvivő. Veszélyes forgalom Egy felsőszeli lakos arról számolt be, hogy naponta közlekedik a Galánta és Felsőszeli közötti úton, de sokszor félelemmel telve teszi meg ezt a 8 kilométeres szakaszt: „Rengeteg a kamion, a pótkocsis teherautó, a nap bármely szakaszában. Az ember mellettük úgy érzi magát az úton, mintha egy kis konzervdobozban ülne. Ha sötét van, alig látni az út szélét, mert nincs megfelelően kijelölve. Nem beszélve arról, hogy sok helyen van leszakadva az úttest. Ha abba egy 40 tonnás autó belehajt, természetes, hogy meginog. Nem csoda, hogy rendszeresen történnek itt balesetek.” Olvasónk, Nagy Eszter Nagymegyerről Nyárasd felé közlekedik gyakran. Elmondta, az Ekecs és Nyárasd közötti szakasz katasztrofális, különösen esős időben. „Alistálon keresztül is mehetnének Nyárasdra, úgy tudom, éppen a teherforgalom miatt volt korábban felújítva az útszakasz. Nyárasdon régebben is sok helyen volt leszakadva az úttest széle, amióta megépít tették a csatornahálózatot a községben, még rosszabb. Hiába van a falu nagy részén 30 km/órás sebességkorlátozás, a teherautó-sofőrök nem tartják be, nagyon veszélyes a közlekedés arrafelé.”
