Új Szó, 2019. december (72. évfolyam, 280-302. szám)
2019-12-09 / 286. szám
www.ujszo.com | 2019. december 9. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Lassú méreg Az embereket mételyező, életüket destruáló politikusok R ossz mondatok mérgezik az életünket, romboló hatásuk boldogtalanságunk kútfeje. Gyakran számításból, máskor zsigerből eregetik a közszereplők a nyilvános térbe a káros formulákat. A mediális teret is olyan erőtérként képzelik el, ahol a harcot meg kell vívni, az ellenséget meg kell semmisíteni, az állampolgárokat folyamatosan új információval kell bombázni. A mételyező, ártó mondatokat - szerintük - a politikai küzdelem legitimálja; a cél pedig az, hogy a kiválasztott célcsoport gondolataiba férkőzzenek, és a mémekhez hasonlóan másolódjanak. Az állampolgárok mintha útközben elvesztették volna ellenálló képességüket, mentális szűrőiket, és védtelenek a toxikus mondatokkal szemben, amelyek emberi kapcsolatokat, viszonyulásokat változtatnak meg, és destruálják létezésünk mentális-nyelvi terét, életünk minőségét. Sőt, már ott tartunk, hogy az állampolgárok tiltakozás helyett egyetértőén bólogatnak, rötyögnek, kritikátlanul veszik át a politikusi ostobaságot, elfogadják a rájuk osztott szerepet. Legfőképp akkor szembetűnő a kritikátlan vi-Már ott tartunk, hogy az állampolgárok tiltakozás helyett egyetértőén bólogatnak, rötyögnek, kritikátlanul veszikáta politikusi ostobaságot. szonyulás, ha az általuk támogatott párt képviselőjéről van szó. Ugyanez a magatartás jellemzi a pártokhoz közel álló médiát. Ez utóbbi felelősségét tetézi, hogy papagájként veszi át és hatékonyan terjeszti a mérget. Olyan erőteljes ez a felülről gerjesztett megosztottság, hogy az egyéni kiállás esélytelen, elbukik. Az agresszív címkézés és az alternatív igazság nevében kreált párhuzamos narratívák terjesztése ellen az egyén szinte tehetetlen, elveszik a közösségi transzban. Az egyre fogyó érzékenység, amelyről Olga Tokarczuk lengyel író is beszélt a hétvégén a Stockholmban az irodalmi Nobel-díj átvételekor, növeli a társadalmi feszültséget és súlyos konfliktusokhoz vezet. Legutóbb Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője a kultúra finanszírozásáról szóló törvénycsomagot indokolta álnok és cinikus módon: A Gothár-féle zaklatószínházak követelik a pénzt a kormánytól. „Zaklatószínházak” - korábban még a nyelvi leleményességen is eltűnődtünk volna, de már túl vagyunk ezen, csak az egészségkárosító düh maradt. A Katona és társai előadásait receptre íratnám föl politikusoknak, hogy tanuljanak valamit érzékenységről és empátiáról. (Lubomír Kotrha karikatúrája) A klímavédelem sürgősségét hangoztatják az idei Nobel-díjasok is A klímavédelem sürgősségét hangsúlyozta három idei Nobel-díjas tudós, Didier Queloz csillagász, Esther Duflo közgazdász és Stanley Whittingham kutató is a dijak átadása előtt. Queloz megosztva kapta a fizikai Nobel-díjat egy napszem csillag körül keringő exobolygó felfedezéséért. Az ENSZ Madridban zajló klímakonferenciája kapcsán vitába szállt azokkal, akik lerázzák magukról a klímaváltozás problémáját, mondván, egyszer úgyis elhagyjuk a Földet. „Szerintem ez egyszerűen felelőtlen, mivel ezek a csillagok olyan távol vannak tőlünk, hogy véleményem szerint nincs komoly esély rá, hogy oda menekülhetnénk a Földről. Továbbá mi egy olyan faj vagyunk, amely ezen a bolygón alakult ki és fejlődött. Nem arra vagyunk kitalálva, hogy túléljünk bármilyen más planétán. Jobban tesszük, ha időt és energiát fordítunk a Föld megmentésére” - fogalmazott. A közgazdaságtani Nobelemlékdíjjal kitüntetett egyik kutató, Esther Duflo figyelmeztetett, hogy a klímaváltozással való megküzdés viselkedésbeli változást is követel, főként a gazdag országoktól, amelyek a javak és az energia nagy fogyasztói. M. Stanley Whittingham, aki két kutatótársával a lítium-ionos akkumulátor kifejlesztéséért veheti át a kémiai Nobel-díjat, úgy véli: „itt az idő, hogy segítsük a klímakérdés megoldását, de pragmatikusnak kell lennünk. Nem lehet csak úgy lekapcsolni minden szén-dioxidot” - mondta. (MTI) Csapjunk végre az asztalra! MOLNÁR IVÁN A lakosság körében hatalmas felháborodást keltett az Árszabályozási Hivatal múlt heti bejelentése, mely szerint jövőre a vártnál is többet kell fizetnünk az energiaszolgáltatóknak: drágul az áram-, a gáz- és a vízszolgáltatás is. Azonban még mielőtt felkoncolnánk az Árszabályozási Hivatal vagy az energiaszolgáltatók vezetőit, érdemes lenne feltenni a kérdést, hogy mindezért valójában ki is a felelős. Az igazság az, hogy a szlovákiai energiaszolgáltatók - legalábbis ami a lakossági árakat illeti - a legolcsóbbak közé tartoznak az egész Európai Unióban. Az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat legfrissebb jelentése szerint az idei első fél évben a lakossági áramszolgáltatás szempontjából Szlovákia a kilencedik, a gázszolgáltatás szempontjából pedig a hatodik legolcsóbb állam volt az EU 28 tagországa közül. A szlovákiai háztartások nagyjából a harmadával kisebb összeget fizetnek az energiaszolgáltatásért az uniós átlagnál. Egészen más képet kapunk azonban, ha figyelembe vesszük a fizetéseket is. Az erről készült felmérések alapján Szlovákia a „legdrágább” országok közé tartozik, vagyis az energiaköltségek a szlovákiai családok bevételeinek jóval nagyobb hányadát emésztik fel, mint a nyugati uniós tagországokban. Magyarul: nem a szlovákiai energiaárak magasak, hanem a fizetéseink szégyenteljesen alacsonyak, erről azonban egész biztosan nem az energiaszolgáltatók tehetnek. Az elmúlt években - legalábbis a Statisztikai Hivatal felmérése szerint - Szlovákiában is nőttek valamelyest a fizetések, e tekintetben azonban továbbra is az uniós sereghajtók közé tartozunk. A munkáltatók ráadásul az olcsóbb szerb és ukrán vendégmunkások tömeges behozatalával igyekeznek visszafogni a fizetések további növekedését. Azoknak sincs azonban igaza, akik ezért a munkáltatókat hibáztatják. Minden vállalkozás lényege, hogy a lehető legkisebb ráfordítással a legnagyobb profitot érje el, vagyis az ő érdekük, hogy az alkalmazottaik minél alacsonyabb bérért dolgozzanak minél többet. Ha az alkalmazottak nagyobb fizetéseket szeretnének, azért meg kell harcolniuk. Elvileg erre szolgálnának a szakszervezetek, amelyek azonban Szlovákiában harmatgyengék, egy részük pedig nyíltan lefeküdt a vezető kormánypártnak, a magát baloldalinak nevező Smemek, és vidáman tapsikol a szociális csomagként odadobott morzsáknak. A nyugat-európai példák is bizonyítják, hogy harcos szakszervezetek és a munkáltatókkal és politikusokkal szembeni agresszívebb nyomásgyakorlás nélkül nem sok mindent lehet elérni. E tekintetben azonban a szlovákiai szakszervezetek és munkavállalók még a szomszédos országokhoz képest is gyámoltalanabbak. Amíg csak otthon, a kocsmában vagy a közösségi hálón panaszkodunk az alacsony fizetésekre, a cégek és az ő érdekeiket kiszolgáló, a munkavállalóknak időnként egy-egy súlytalan szociális csomagot odadobó politikusok nyugodtan alhatnak, és persze rengeteg pénzt spórolhatnak a fizetéseinken. FIGYELŐ Feljelentették Kővárt az ateisták Magyarország lakosságának legalább egyharmada nem hívő, a magyar házelnök szerint harcolni kell ellenük. „Kövér László többször kirekesztő, gyűlöletkeltő gondolatokat fogalmazott meg az ateista állampolgárokkal kapcsolatban. Szerinte az ateista nem magyar, sőt ellenség, aki ellen meg kell védeni a hazát. Példamutatás helyett minden harmadik magyar ember elleni harcra szólít fel, mely akár fizikai agresszióba is torkollhat, ahogy azt történelmi példák is alátámasztják. Ezért a Magyar Ateista Társaság közösség elleni uszításért feljelentette Kövér Lászlót, és bízik a gyors felelősségre vonásában” - tette közzé a társaság. Kövér a „Nemzeti Vértanúk Emlékműve” avatóünnepségén jelentette, hogy „a szellem erejével biztosítani tudunk egy olyan erkölcsi többséget, amely az istentelenekkel, a hazaárulókkal és a nemzettagadókkal szemben meg tudja védeni önmagát, nemzetét és hazáját”. Az ateista társaság szerint súlyos uszítás az ateistákat együtt említeni a hazaárulókkal és nemzettagadókkal, és arra buzdítani, hogy meg kell védeni tőlük a hazát. Ugyanis Magyarországon legalább minden harmadik ember nem hívő, az államnak pedig kötelessége, hogy számukra ugyanolyan jogokat és biztonságot garantáljon, mint a többi állampolgárnak. A büntetőeljárástól függetlenül a társaság elvárja, hogy Kövér kéijen bocsánatot és mondjon le. (úsz) 760 millió forint vallási könnyűzenére Támogató programmal segíti „a keresztény könnyűzenét játszó fiatalok kiteljesedését” a magyar kormány. ,A program akadályokat akar lebontani olyan fiatalok előtt, akik szívesen zenélnének és lehet, hogy az első lépéseket már meg is tették, de segítségre van szükségük“ - hangsúlyozta Rétvári Bence magyar emberi erőforrás államtitkár. A program 500 millió forintot biztosít hangszervásárlásra profi és kezdő keresztény zenekaroknak, emellett az ilyen zenészek képzésére 260 millió forintot ad a kabinet. Rétvári Bence hangsúlyozta: a keresztény könnyűzenét támogató program elősegíti, hogy a zenei alkotók a zenén keresztül is átéljék hitüket és közösségeket hozzanak létre. (mti)
