Új Szó, 2019. december (72. évfolyam, 280-302. szám)

2019-12-09 / 286. szám

4 I KÜLFÖLD 2019. december 9. | www.ujszo.com Johnson: Jöhetnek a hegedűsök, az atomfizikusok, a balerinák RÖVIDEN „Nagyon jelentős" rakéta kísérlet Phenjan. „Nagyon jelentős” kísérletet hajtott végre Eszak- Korea az ország északi részén fekvő Szohe rakétakísérleti tele­pen -jelentette tegnap a KCNA hírügynökség. Phenjan korábban kilátásba helyezte a bázis bezá­rását, cserébe azoknak a szank­cióknak az enyhítéséért, amelye­ket ellene az Egyesült Államok korábban elrendelt. A tesztet egy olyan időpontban hajtották vég­re, amikor lejáróban van az Eszak-Korea által a rakétakísér­letek felfüggesztésére megsza­bott egyéves határidő. Phenjan a héten felszólította az Egyesült Államokat, hogy változtasson politikáján, amellyel egyoldalú nukleáris leszerelést követel Észak-Koreától. Kim Dzsong Un észak-koreai vezető figyelmez­tette tárgyalópartnerét, Donald Trump amerikai elnököt, hogy Észak-Korea jövőre sajátosan „új útra” léphet. (MTI) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ London. A konzervatív párti brit kormány által tervezett új szabályozással garantálható a bevándorlás csökkenése - mondta vasárnap a brit miniszterelnök. Boris Johnson a Sky News brit hír­televízió politikai magazinműsorá­nak nyilatkozva megerősítette, hogy ha a Konzervatív Párt kormányon marad a jövő csütörtöki parlamenti választás után, ausztrál típusú, ké­pességek és képesítések felmérésére alkalmas pontozásos bevándorlási rendszert léptet életbe. Johnson szerint „a kivételes tehet­ségű emberek az első hegedűsöktől az atomfizikusokon át a prímabaleriná­kig” jöhetnek, csakúgy, mint „a start­up világ királyai és királynői”. Az új rendszer alapján a szakképzett mun­kavállalók is elhelyezkedhetnek majd például a brit állami egészség­­ügyi ellátó szolgálatnál (NHS) - tette hozzá. A harmadik kategóriába az új bevándorlási rendszer alapján azok tartoznak, akik egy adott, meghatá­rozott idejű munkafeladat elvégzé­sére jelentkezhetnek, de ők nem kap­nának automatikus tartózkodási jo­got. Johnson kijelentette: ő nem ellen­sége a bevándorlásnak, és a brit nép sem ellenséges a bevándorlókkal szemben. Az 580 milliós Európai U- nióból nagy számban érkezők azon­ban most gyakorlatilag hazájuk ré­szének tekintik Nagy-Britanniát, és ezzel az a gond, hogy ez teljesen el­lenőrizhetetlen - mondta a brit mi­niszterelnök. Arra a kérdésre, hogy a konzerva­tívok által tervezett új szabályozás garantálhatja-e a bevándorlás csök­kenését, Boris Johnson igennel vá­laszolt. Hozzátette: az ellenőrizetlen, korlátozás nélküli bevándorlás nem­­kívánatos. Johnson szerint ezt a leg­nagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt kínálja, amely a teljes mozgásszabad­ság fenntartását tervezi. Jeremy Cor­­byn, a Munkáspárt vezetője a BBC- nak nyilatkozva a minap kijelentette: ha a decemberi 12-i választás után a Labour kerül kormányra, „komoly mértékben” érvényben maradna az Európai Unión belüli szabad mozgás gyakorlata Nagy-Britanniában. Cor­­byn nem részletezte, hogy ez ponto­san mit jelent, de úgy fogalmazott: azok, akik Nagy-Britanniát választ­ják otthonuknak, hatalmas mérték­ben hozzájárulnak az ország fejlődé­séhez, és a munkáspárti kormány nem fog ellenséges környezetet teremteni számukra. Priti Patel brit belügyminiszter azonban a Sunday Express című, erősen EU-szkeptikus irányvonalú vasárnapi brit lapban megjelent cik­kében úgy fogalmaz: a szabad moz­gás alapelve azt jelenti, hogy a brit kormány nem ellenőrizheti, ki lép be az országba. Patel szerint Nagy-Bri­­tannia biztonságosabb országgá te­hető az EU-n kívül, mivel a jelenlegi szabályozás könnyedén hamisítható személyazonossági iratok elfogadá­sára kényszeríti a brit hatóságokat, és „egy luxemburgi bíróság döntheti el, hogy be kell-e fogadnunk veszélyes bűnözőket”. A brit kormány tervei alapján gyorsított eljárással kaphat­nának letelepedési és munkavállalási engedélyt a magasan képzett vagy „kivételes képességű” kérelmezők, és azok is, akik Nagy-Britanniában kívánnak új vállalkozást létrehozni. Azok azonban, akik ellen súlyos bűncselekmény miatt született elma­rasztaló bírósági ítélet, be sem lép­hetnének az országba. A pápa fogadta a máltai kormányfőt Vatikánváros. Ferenc pápa szombaton „szigorúan” magán­kihallgatáson fogadta a súlyos belpolitikai botrányba keveredett máltai kormányfőt, Joseph Mus­­catot. Muscat december 1-jén jelentette be lemondását— amelynek időpontját a kormány­zó Munkáspárt új vezetőválasz­tásától tette függővé miután nagy nyomás nehezedett rá Daphne Caruana Galizia oknyo­mozó újságíró meggyilkolásának ügyében. Daphne Caruana Gali­­ziát 2017 októberében egy autó­jába rejtett pokolgéppel gyilkol­ták meg. Az újságíró nyomozá­saival számos korrupciós ügyet derített fel, ami miatt több magas rangú politikus és kormányzati tisztviselő került kellemetlen helyzetbe. A múlt héten 22 mál­tai egyetemi tanár írt levelet Málta vatikáni nagykövetének, amelyben felkérték, szólítsa fel a pápát az általuk „propagandafo­gásnak” nevezett találkozó le­mondására. (MTI) USA-lrán: fogolycsere Teherán/Washington. Irán elengedett szombaton egy há­rom éve fogva tartott, elítélt amerikai állampolgárt, cserébe az Egyesült Államok szabadon bocsátott egy bebörtönzött iráni állampolgárt - közölte Donald Trump amerikai elnök, illetve teheráni részről egy iráni tiszt­ségviselő. Az amerikai állam­polgárságú Xiyue Wang a Princeton Egyetem végzős hallgatója, aki 2016-ban doktori disszertációjához végzett kuta­tómunkát Iránban, ahol azonban kémkedéssel vádolták meg, és 10 év börtönre ítélték. Az iráni Masszúd Szoleimáni őssejtku­tatással foglalkozó iráni tudós, akit 2018 októberében a chica­gói repülőtéren tartóztattak le, mert állítólag biológiai anyago­kat akart Iránba csempészni a teheráni atomprogram miatt el­rendelt amerikai szankciók megsértésével. (MTI) Augusztus óta most először fordult elő, hogy a hongkongi hatóságok engedélyt adtak egy tüntetés megtartására, így a helyhatósági választást követő vi­szonylagos nyugalom után újra tízezrek vonultak az utcára Hongkongban. A tüntetés szervezői közölték, ez a kormány utolsó lehetősége, hogy teljesítse a kö­veteléseiket, vagyis független testület vizsgálja ki a rendőri túlkapásokat, engedjék szabadon azokat, akiket letartóztattak, és tartsanak szabad választásokat. Június óta hatezer embert tartóztattak le, és több százan megsérültek, köztük sok tüntető és rendőr. A hongkongi tüntetések ugyan egy konkrét jogszabály mi­att indultak, de hamar a Peking-párti kormánnyal szembeni általános tiltakozássá alakultak. Az elmúlt hónapokban egyre erőszakosabbá váltak az összecsa­pások, a rendőrök több esetben éles lőszerrel támadtak a tüntetőkre. (TASR/AP-feivétei) Izrael légicsapást mért a Gázai övezetre Minszki fiatalok az orosz integrációs terv ellen Jeruzsálem. Az izraeli légierő csapást mért tegnap hajnalban a Gá­zai övezetet uraló Hamász radikális iszlamista szervezet létesítményeire, miután a térségből a zsidó állam déli területét három rakétával megtámad­ták. Az izraeli hadsereg szerint a lé­gicsapás célpontja a Hamász katonai táborai és haditengerészeti kikötője voltak. Szombat este Izrael arról szá­molt be, hogy a Vaskupola légvédel­mi rendszer megsemmisített három, a Gázai övezetből indított rakétát. Egyelőre egyetlen palesztin szerve­zet sem vállalta a felelősséget a tör­téntekért. Izrael szerint a Hamász a felelős. Az elmúlt években számtalan összecsapás történt Izrael és a palesz­tin fegyveresek között, főképpen a határ menti térségekben. Ezek heves­sége váltakozó mértékű volt. No­vemberben ugyanakkor hónapok óta nem tapasztalt, heves harcok bonta­koztak ki. November 12-én az izraeli hadsereg és a Sin Bet belbiztonsági szervezet egy közös akcióban meg­ölte az Iszlám Dzsihád nevű gázai iszlamista terrorszervezet egyik gá­zai vezetőjét, Baha Abu al-Atát, aki számos Izrael elleni rakétatámadásért volt felelős. A hadműveletre válaszul a gázai szélsőségesek mintegy 50 óra leforgása alatt legalább 450 rakétát lőttek ki Izrael területére. A rakéta­csapások miatt megbénult az élet Iz­rael déli részén. Nem maradt el az iz­raeli válasz sem, a légicsapásban 36 palesztin halt meg. (MTI) Mi nszk. Több mint ezer ember vonult az utcára szombaton a fehérorosz fővárosban, hogy tiltakozzon az Oroszország­hoz fűződő kapcsolatok szorosabbra fűzése ellen. Az engedély nélküli, ötórás tün­tetést akkor tartották, amikor Al­­jakszandr Lukasenka fehérorosz elnök egyebek mellett az integrá­cióról tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz államfővel Szocsiban. A többnyire fiatal tüntetők a városköz­pontban találkoztak, onnan vonul­tak a kormány épülete elé „Ez nem integráció, ez megszállás”, illetve „Az elnök eladja az országunkat” feliratú transzparensekkel. Sokan az Európai Unió zászlaját lobogtatták. A rendőrség gyorsan körülzárta a menetet, de senkit sem vettek őri­zetbe. Több hónapja folynak a találga­tások arról, hogy a közel két évti­zede hatalmon lévő Putyin Orosz­ország és Fehéroroszország egye­sítését tervezi, hogy a mandátuma 2024. évi lejárta után a két országot magában foglaló államszövetség élén maradjon. Lukasenka többször is visszautasította ezeket a felveté­seket, ugyanakkor előrehaladot­tabb integrációs tervről tárgyal az Orosz-Fehérorosz Föderáció ke­retében. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents