Új Szó, 2019. december (72. évfolyam, 280-302. szám)
2019-12-07 / 285. szám
KÖZÉLET Kalavská törvénye elbukott, a nem beoltott gyermekek is mehetnek óvodába Az óvodában azokat a gyermekeket veszélyeztetik a nem beoltott fiatalok, akiket egészségügyi problémák miatt nem lehet beoltani (Somogyi Tibor felvétele) NAGYROLAND Pozsony. A parlament nem szavazta meg Andrea Kalavská (Smer) egészségügyi miniszter törvényjavaslatét, melynek értelmében csakis a beoltott gyermekeket vennék fel óvódéba. Az Új Szó által megszólított orvosok szerint a parlament hibát követett el. Az egészségügyi minisztérium a törvénymódosítást azzal indokolta, hogy a fertőző betegségek megakadályozásával kapcsolatos intézkedések Szlovákiában nem elég hatékonyak. Ezzel a javaslattal a tárca főleg azokat a gyerekeket szerette volna megvédeni, akiknek a kötelező védőoltások beadása problémákba ütközik (például a gyermek immunrendszere rosszul reagálna az oltás valamelyik hatóanyagára). Azok a gyerekek ugyanis, akiket a szülők pusztán félelemből vagy tájékozatlanságból nem oltatnak be, felesleges veszélyt jelentenek a nem beoltható gyermekek számára. Kalavská veresége A szavazáskor jelen levő 133 parlamenti képviselőből mindössze 48 szavazott igennel a törvény elfogadására, 65-en tartózkodtak. A törvényre 16 képviselő mondott nemet, legtöbben az ESNS-ből. A szélsőségesek régóta programjuk részének tekintik, hogy az oltások ne legyenek kötelezők az országban. Andrea Kalavská számára a valódi csalódást azonban az jelentette, hogy az őt jelölő Smer a kórházreform után már a RÖVIDEN Kisorsolták a pártok sorszámát Pozsony. Kisorsolta a februárban esedékes parlamenti választáson induló pártok sorszámát az Országos Választási Bizottság. Összesen 25 politikai formáció méretteti meg magát. A pártok jelöltlistáit a belügyminisztérium honlapján is nyilvánosságra hozzák. A fontosabb pártok az alábbi sorszámot kapták: 2. Dobrá vofba, 3. SaS, 4. Sme rodina, 6. Za l’udí, 9. SNS, 10. Demokratická strana, 11. OEaNO, 12. PS/Spolukoalíció, 15.KDH, 17. Vlasf, 18. Híd, 19. Smer, 22. Magyar Közösségi Összefogás, 24. Kotlebovci - ESNS. A teljes listát a honlapunkon olvashatják, (czg) Nem ment át az abortusztörvény Pozsony. A parlament nem fogadta el az SNS abortusszal kapcsolatos törvénymódosítását, melynek értelmében a nőknek a terhességmegszakítás előtt meg kellett volna hallgatniuk az embrió szívdobogását, valamint az ultrahangképet is látniuk kellett volna. Dankóék mögül kihátráltak a koalíciós partnerek. (nar) második fontos törvénymódosítás esetében sem állt mellé. A legerősebb kormánypárt 48 képviselőjéből ugyanis mindössze 8-an szavaztak a javaslat elfogadása mellett, ellenben 36 jelen levő képviselő tartózkodott, köztük Robert Fico pártelnök is, akinek régóta konfliktusai vannak az egészségügyi miniszterrel. A Smerrel átment volna Ha a tartózkodó smeres képviselők mindegyike igennel szavazott volna, akkor a törvény életbe léphet, hiszen az SNS és a Híd többségében támogatta a miniszter javaslatát. „Andrea Kalavská csalódott a parlament döntésében, hiszen a képviselők újra megmutatták, hogy az emberek egészsége helyett jobban ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Az üzletláncok egyre szigorúbb állatvédelmi feltételeket támasztanak a szlovákiai tojástermelőkkel szemben, amit hamarosan a fogyasztók is megéreznek. A tyúkoknak ugyan jobb körülmónyeket biztosítanak, ezt azonban a fogyasztókkal fizettetik meg. „A külföldi üzletláncok részéről egyre nagyobb a nyomás a szlovákiai tojástermelőkre, hogy számolják fel a ketreces állattartásukat” - figyelmeztet Dániel Molnár, a Szlovákiai Baromfitenyésztők Szövetségének az igazgatója. Az üzletláncok már korábban jelezték, hogy 2025-től kizárólag az alternatív állattartási technológiában nevelt tyúkok tojásait veszik majd át a tenyésztőktől, a ketreces tartásból származókat már nem. Mi a különbség a kettő között? Leegyszerűsítve: a ketrecesben a tyúkokat ketrecekbe szorítják, a kezdetlegesebb módszernél egy-egy tojónak A4-es formátumú területet biztosítanak, az elmúlt években azonban a termelők az uniós szabályok változása miatt már növelték a ketrecek méretét. Az alternatív módszernél a tyúkok nincsenek ketrecekérdeklik őket a választás előtti politikai játszmák. A politikusok elsősorban azért vannak itt, hogy az állampolgárok problémáival foglalkozzanak. Az említett javaslat pél„A nem beoltott gyerek viszont a környezetére is komoly veszélyt jelenthet". Dr. Morvái Viola belgyógyász dául olyan intézkedéseket hozott volna, mellyel megelőzhetővé vált volna a kanyarójárvány elterjedése. A parlament ezzel a szavazással úgy döntött, hogy inkább nem foglalkoznak a problémával” -j elentette ki be zárva, ezáltal szabadabban mozoghatnak az istállón belül. Ezen kívül még két tartási mód ismert. A szabadtartásban a tojók szabadon mozoghatnak mind az istállóban, mind a szabad levegőn, az ökológiai állattartásnál pedig a legszigorúbb szabályokhoz kell igazodniuk a termelőknek. „Szlovákiában jelenleg mintegy 79 százalékban a ketreces tenyésztési technológiát alkalmazzák, vagyis az átállás nem lesz olcsó. A termelőknek erre több mint 47 millió eurót kellene fordítaniuk, az ágazat anyagi lehetőségeit tekintve azonban ez lehetetlen vállalkozásnak tűnik” - tette hozzá Molnár. Míg a minőség, legalábbis a tojástermelők szerint, nem változik, Zuzana Eliásová, a tárca szóvivője. A szavazással kapcsolatban kerestük a Smert, de lapzártáig nem kaptunk választ kérdéseinkre. A javaslat támogatásában az ellenzék sem volt egységes. Míg az SaS képviselőinek többsége támogatta a javaslatot, addig az OEaNO-ból mindenki tartózkodott. A Sme rodina képviselői különféle módon szavaztak, voltak támogatók, de akadt olyan képviselő is, aki ellene szavazott. Fontos, kötelező oltások Dr. Morvái Viola belgyógyász úgy véli, hogy a parlamentnek el kellett volna fogadnia a törvényt, hiszen így felesleges veszélynek teszik ki azokat a gyerekeket az óvodában, akiket egészségügyi állapotuknál fogva az új szabályok miatt a fogyasztók drágábban juthatnak majd hozzá a tojáshoz. A Szlovákiai Baromfitenyésztők Szövetségének a számításai szerint egy klasszikus, tízdarabos dobozért az üzletekben átlagosan 50 centtel nagyobb összeget kémek a kereskedők, ha a tojások nem ketreces, hanem alternatív tartási technológiákból származnak. A szabadtartásból származó tojás dobozáért minimum egy euróval, az ökológiai állattartási módszerekből származóért pedig minimum 1,50 euróval fizetünk többet. „Az üzletláncok mostani nyomása miatt egy átlagos négytagú család éves kiadásai minimum 45 euróval nőhetnek, ha azonban további szigorítánem lehet beoltani. Elmondása szerint néhány oltás esetében valóban érdemes a szülőre bízni a döntést, de a kötelező oltások nem véletlenül lettek kötelezők, hiszen ezek segítségével sikerült visszaszorítani sok komoly betegséget. „Ne feledjük azonban, hogy ezek nem tűntek el teljesen. Nálunk nemrég felbukkant a kanyaró, más országokban pedig jelenleg is tombol” - mondta lapunknak a belgyógyász. Hozzátette: nem tud egyetérteni azokkal a szülőkkel, akik félelemből nem oltatják be gyermeküket. „A szakmai tapasztalatok azt mutatják, hogy az oltások rendkívül minimális arányban okoznak szövődményeket. Ezek nagy százaléka nem is az oltóanyagtól alakul ki, hanem egyéb, előre nem látható immunológiai zavaroktól. A nem beoltott gyerek viszont a környezetére is komoly veszélyt jelenthet” - magyarázta Morvái. Szlovákia rosszul áll A kanyaró veszélyét jól mutatta a Tőketerebesi (Trebisov) járásban tavaly kirobbant járvány, mely során legalább 165 megbetegedést regisztrált a Közegészségügyi Hivatal (ÚVZ). Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint az oltások csak akkor nyújtanak megfelelő védettséget, ha az adott régióban az emberek legalább 95 százaléka be van oltva, különben fennáll a járvány veszélye. Szlovákia éppen a kritikus határon mozog, néhány megbetegedés esetében azonban már 95 százalék alá csúszott. Ide tartozik a mumpsz, a kanyaró és a rubeola elleni oltás, melyet a gyermekek egyetlen vakcina formájában kapnak meg. sok lesznek, és a jövőben az ökológiai tartáshoz ragaszkodnak majd, az egy családra jutó többletkiadás a 135 eurót is elérheti” - állítja Molnár, aki szerint az üzletláncoknak a fogyasztóra kellene bíznia, hogy mely tartási módszert részesíti előnyben, ahelyett, hogy rájuk kényszerítik a drágább megoldásokat. A kereskedők képviselői azonban nem értenek egyet Molnár állításával. Martin Katriak, a Szlovák Kereskedelmi Szövetség elnöke szerint az üzletláncok semmilyen nyomást nem gyakorolnak a vásárlókra a tojásvásárlási szokásokkal kapcsolatban. A szlovákiai termelőknek azonban nem csak a tartási módszerek változása okoz fejfájást, hiszen tyúktojásból is egyre többet hoznak be külföldről, miközben Szlovákia e tekintetben 92 százalékban önellátó lehetne. Tavaly fejenként 224 tojás fogyott az országban, miközben az egy főre jutó hazai termelés 205 tojás körül mozgott. Ennek ellenére több mint 173 millió tojást hoztak be külföldről, ami a hazai termelés több mint ötödét teszi ki. így azon sem szabadna csodálkoznunk, hogy a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) felmérése szerint a hazai üzletláncok által kínált tojás negyede külföldről származik. (mi, TASR) Új tartási módszer, drágább tojás Az alternatív tartási technológiákból származó tojás tízdarabos csomagolása átlagban 50 centtel drágább (Somogyi Tibor felvétele)
