Új Szó, 2019. december (72. évfolyam, 280-302. szám)
2019-12-06 / 284. szám
8 I KULTÚRA 2019. december 6.1 www.ujszo.com Hajrá, Kristóf Áron! A Fölszállott a páva című népzenei és néptáncos tehetségkutató idei gyermek évadának első középdöntőjébe egyetlen hazai magyar tehetség jutott be, a dernői Kristóf Áron. A tizenkét éves fiú saját bevallása szerint tíz éve kezdett táncolni, emellett hegedül is. Néptáncos családból származik, és az a vágya, hogy hivatásos táncos legyen. Az első középdöntő ma 19.30- kor kezdődik a Duna Televízióban, az adás ideje alatt a nézők is szavazhatnak. A MédiaKlikk mobilalkalmazásán keresztül összesen húsz szavazatot lehet leadni, ugyanennyi voksot fogadnak el SMS-ben is, a versenyző kódjának elküldésével a +36 20 4422 999, a +36 30 4422 999 vagy a +36 70 4422 999 telefonszámok valamelyikére. Kristóf Áron kódja: 05. (kult) A nézők is szavazhatnak Áronra (Képarchívum) Az Amerikai Filmintézet idei tízes toplistái Los Angeles. Az Amerikai Filmintézet (AFI) közzétette az idei év legjobb mozis és tévés produkcióinak tízes listáit, szokás szerint rangsorolás nélkül. Todd Phillips pszichológiai thrillere, a Joker, Martin Scorsese Az ír (The Irishman) című maffiatablója, Tarantino Volt egyszer egy Hollywoodja és a a hanyatló Hitler-rezsimet megjelenítő Jojo Rabbit című bizarr feketekomédia is szerepel az év legjobb filmjei között. Rákerült a listára a Tőrbe ejtve, a Kisasszonyok, a Házassági történet, az 1917, a The Farewell és a Richard Jewell is, utóbbi hármat nálunk nem vetítették. A tévés produkciók közül a Csemobil-sorozat, Az alelnök és a Trónok harca is a legjobbak közé került. Rajta van a listán a Watchmen, a Fosse/Verdon, az Utódlás és a Póz is. A testület különdíjban részesítette az Élősködők című délkoreai filmet, valamint Phoebe Waller-Bridge sorozatát, a Fleabaget. Ezt az elismerést azok az alkotások kapják, amelyek nem kerülhettek a listára, mivel nem amerikai produkciók. A díjazottak listáját idén már huszadik alkalommal állította össze az AFI-tagokból, filmesztétákból és kritikusokból álló zsűri, az alkotások kulturális és művészi jelentősége alapján. A díjazottakat január 3-án ünnepük meg Los Angelesben. (MTI, juk) Diákoknak a képek titkairól December 20-ig látható a Tallós-Prohászka István-emlékkiállítás a Somorjai VMK-ban Sánka Ágoston a képekhez könnyen megjegyezhető, érdekes magyarázatokat fűzött. A csölösztői Róka-sziget című olajfestménnyel (a felvételen) kapcsolatban azt is elárulta a gyerekeknek, hogy árvíz idején a vásznon megörökített kis szigetre menekültek a rókák, mert magasabb fekvésű volt a partszakasznál. (Sánka cyprián felvétele) TALLÓSI BÉLA Somorja. A közönség részéről nagy az érdeklődés a Somorjai Városi Művelődési Központ Tallés-Prohászka Istvánról elnevezett kiállítótermében látható Tallós-Prohászka István-emlékkiállítás iránt - tudtuk meg Sánka Ágoston műgyűjtőtől, a tárlat kurátoráról. Nemcsak a felnőttek, hanem iskolák, diákok is szívesen látogatják a kiállítást. Sánka Ágoston a minap a tej falui alapiskola hetven, 1-5. osztályos kisdiákjának tartott tárlatvezetést, két csoportban. Ahogy a kurátor kérdésünkre elmondta, a gyermekek figyelemmel és nagy érdeklődéssel követték a tárlatvezetést. „Sok mindenre kíváncsiak voltak, meglep» kérdéseket is kaptam tőlük. Megkérdezték, biztos vagyok-e benne, hogy a kiállított összes rajz és festmény eredeti, nem pedig hamisítvány, illetve hogy miként lehet erről bizonyosságot szerezni. A látványmagyarázat mellett az is érdekelte őket, hogy mi az ára egy-egy festménynek, de választ vártak arra is, hogy a művész melyik festészeti technikát használta leggyakrabban a ceruza, a szén, az akvarell, a pasztell, a tempera és az olaj közül. Úgy ítélem meg, hogy a tárlatvezetéssel sikerült játékosan felhívni a figyelmüket a kiállítás lényegére, vagyis arra, milyen fontos számunkra a somorjai születésű Tallós- Prohászka István művészi hagyatékának megismerése és ápolása” - mondta Sánka Ágoston. A kurátor ezt igyekszik hangsúlyozni azzal is, hogy tárlatismertetőjében Tallós-Prohászka István életrajzából kiemeli: Berlinből, a modem művészetek egyik európai központjából - ahova budapesti tanulmányait követően 1924-ben utazott el - a gazdasági nyomor elől menekülve, rövid időn belül visszatért Somorjára. Az elkövetkező években sokat barangolt szülővárosa környékén, vázlatkönyvével a kezében. Több nagyvárost meglátogatott, mindenütt rajzolt és festett. A művész halálának 45. évfordulója alkalmából rendezett tárlat különlegessége, hogy somorjai magángyűjteményekben fellelhető, ez ideig a nagyközönség előtt ismeretlen műalkotásokat vonultat fel. A művek 1917-től a múlt század 60-as éveinek végéig tartó időszakból származnak. „Emellett hangsúlyozni szeretném - mondta Sánka Ágoston -, hogy a Tallós-Prohászka által használt valamennyi ábrázolási, festészeti technika jelen van a tárlaton. Azért ügyeltem arra, hogy ez így legyen, mert ily módon is érzékeltetni szerettem volna a művész magas szintű rajz- és mesterségbeli tudását.” A kurátor tárlatvezetést nem csak somorjai iskolák, diákok részére tart szívesen, mint elárulta, örülne, ha környékbeli iskolák is érdeklődnének a kiállítás, Tallós-Prohászka István művészi hagyatéka iránt. A somorjai tárlat december 20-ig tekinthető meg, hétfőtől péntekig 9.00 és 20.00 óra között. PENGE Megbízhatatlan vallomás Már első kötetei után a kortárs világirodalom jóstehetségű fenegyerekeként beszéltek róla, de a Charlie Hebdo szerkesztősége elleni terrortámadás óta sokan egyenesen profetikus egyéniségnek tartják. Ä francia szatirikus hetilap merénylet előtti utolsó lapszámának címlapján egy róla készített karikatúra volt látható többek közt a „Houellebecq mágus jóslatai” felirattal. Ráadásul a lövöldözés napján jelent meg a sztárszerző Soumission című (magyarul: Behódolás) regénye, amelyben Houellebecq elgondolja, hogy hogyan menne végbe a francia állam és élet átalakulása, ha iszlamista párt kerülne hatalomra. Ezekre az író kultuszát is alakító egybeesésekre azért fontos utalni, mert a köztudatban élő Houellebecq-kép nagyban meghatározza a Szerotoninhoz való közelítéseket is. Ami ezzel a regénnyel kapcsolatban amiatt szembetűnő, mert ez inkább egy jól szituált, ugyanakkor depresszióban szenvedő férfi vallomása saját elhibázott életéről és elszigetelődéséről, semmint az Európai Unió gazdaságpolitikájának kritikája. Mégis az utóbbi meghatározás a kiadói marketingtevékenységek kedvelt szlogenje. Az viszont tény, hogy a mémkultúrában a kiábrándult értelmiségi szimbolikus alakjának számító alkotó legújabb könyvének esetében is megfigyelhető a körülmények különös együttállása. Szinte adja magát az értelmezés, miszerint a Szerotonin lapjain kibontakozó mezőgazdasági érdekvédelmi mozgalmat a sárga mellényes mozgalom ihlette. Ráadásul a könyv E/1 -ben megszólaló Florent-Claude Labrouste nevű énelbeszélője egy agronómus, aki tisztán látja az Európai Unió és a francia kormány gazdaságpolitikájának negatív következményeit. Az elbeszélők szakmai felkészültsége és társadalmi státusza fontos eleme a Houellebecq-regényeknek, hiszen e művek legmarkánsabb sajátosságát a szenvtelen prózanyelv, valamint a szarkasztikus, esetenként gusztustalan szöveghelyek mellett a revelatív erejű elméleti fejtegetések adják. Az ilyen jellegű gondolatmenetek a korábbi regényekhez képest most kisebb teret kaptak, mindazonáltal az elbeszélő itt is hozzáértően reflektál a körülötte zajló folyamatokra, ahogyan saját élettörténetében a buktatókra és botlásokra is. Florent a cselekmény elején némi tépelődés után megszabadul minden kötöttségétől, hotelekbe költözik, és próbálja átgondolni az életét. Közben egyre jobban függ egy új Captorix nevű antidepresszánstól, ami csak látszólag segít megőrizni a stabilitását, és teljesen lecsökkenti a libidóját. Florent retrospektív távlatból beszél, és már az első oldalakon a gyógyszer hatása alatt áll. Könnyen ébredhet gyanú az olvasóban a megbízhatóságát illetően, annál is inkább, mert a „nem tudom, említettem-e már”-féle megnyilatkozások többek között a tabletták mellé elfogyasztott alkoholmennyiség miatt is azt az érzetet keltik, hogy ő nem mindig biztos abban, hogy mit mondott már el. Sokszor mentegeti magát, és mintha szándékosan hallgatna el bizonyos dolgokat. Sodródik az öngyilkosság felé, a nyugati világ pusztulásán gondolkodik, miközben arra is rádöbben, hogy elrontott élete nemcsak rossz döntései eredménye, hanem összefüggésben áll annak a kultúrának a hanyatlásával, amelybe beleszületett. Következtetései közül a szerelemről vallott megosztó, kissé hímsoviniszta elképzelései miatt is a legmeglepőbb az, miszerint pont a szerelem a legfontosabb a világon. És azzal rontottunk el mindent, hogy „bedőltünk a személyes szabadság illúziójának, a szabad, végtelen lehetőségeket tartogató élet illúziójának.” Michel Houellebecq: Szerotonin, fordító: Tótfalusi Ágnes, Magvető, 2019. Értékelés: 10/10 JUHÁSZ TIBOR KRITIKAI ROVATA
