Új Szó, 2019. november (72. évfolyam, 255-279. szám)
2019-11-07 / 259. szám
www.ujszo.com | 2019. november 7. KOZELET I 3 Brexit: a véget nem érő vergődés Boris Johnson kormányfő frizurája tényleg vicces, azonban megrögzött unióellenessége már kevésbé (Tasr/ap) KIKÜLDÖTTTUDÓSÍTÓNK DEMECS PÉTER Brüsszel. Még egy ideig nem kell tartaniuk a Nagy-Britanniában dolgozó szlovák polgároknak attól, hogy a szigetország Európai Unióból (EU) való kilépése (brexit) bármilyen módon érintené őket. Az esetleges kilépést is egy átmeneti időszak követné, mely során London kapcsolata az Európai Unióval nem változna. Valószínű, hogy a brexitre sor kerül, ám hogy milyen formában és mikor, egyelőre senki sem tudja. A 2016. június 23-án tartott nép-, szavazáson döntöttek úgy a britek, hogy a szigetországnak távoznia kell az Európai Unióból. Az azóta eltelt három év sem hozott változást, s London a számtalan tárgyalás, az unióból való kilépés elhalasztása ellenére továbbra is tagja az EU-nak. Egyre erősödnek a hangok, melyek szerint a brit parlament tehetetlensége miatt megérett az idő egy új népszavazás kiírására, sokan viszont azt állítják, a polgárok az eredeti népszavazáson kifejtették a véleményüket, s ezt tiszteletben kellene tartani, ami a gyakorlatban annyit jelent: teljesen mindegy, a brexit mely formájában sikerül megegyeznie Londonnak Brüsszellel, Nagy- Britanniának távoznia kell az unióból. Azt, hogy mivel ér véget ez a folyamat, egyelőre senki sem tudja megítélni, amiben viszont mindenki egyetért, hogy a véget nem érő tárgyalások egyre fárasztóbbak. Választás, népszavazás December 12-én Nagy Britanniában parlamenti választást tartanak, amely a brexit szempontjából is sorsdöntő lehet. Nem titok ugyanis, hogy ha a Boris Johnson vezette Konzervatív Párt megnyeri a választást, akkor a lehető leggyorsabban véghez viszi a brexitet. A brit Bili Newton Dunn (Renew Europe, Európa Megújul), az Európai Parlament legrégebben tisztségben levő s egyben legöregebb képviselője szerint Johnson egyetlen lehetősége a brexit végrehajtására a decemberi választáson való fölényes győzelem. „Ellenkező esetben minden más forgatókönyv is érvényben marad: tehát a brexit további elhalasztása, az egyezség nélküli távozás, de egy újabb népszavazás kiírása is. Johnson, aki egyébként viccesnek tűnhet, de akit én idi„Johnson viccesnek tűnhet, de én idiótának tartom". Bili Newton Dunn (Renew Europe), brit európai parlamenti képviselő ótának tartok, hatalmas erőfeszítést fektet majd a választási kampányba, a nyeresége viszont egyáltalán nem biztos” - nyilatkozta lapunknak Newton Dunn. Meggyőződése, hogy a parlamenti választás egyben a brexitről szóló népszavazás lesz. Hiszen a pártok egyértelmű kínálattal és egyetlen programmal indulnak majd a választáson: maradni-e az unióban vagy sem. „Johnson pártja azt állítja, távozni kell az unióból, s ha nyer, akkor azt mondom, történjen, aminek történnie kell, s lépjünk ki. De ha nem szerez többséget, akkor szerintem haladéktalanul újabb népszavazást kell tartani a kilépésről” - fűzte hozzá a képviselő. Sean Kelly (ÉPP) ír európai parlamenti képviselő szerint Nagy- Britannia unióból való kilépésének folyamatát azonnal le kellene állítani, az illetékesek ugyanis nem tudják elképzelni, milyen következménye lenne egy ilyen lépésnek. „Egyre inkább valószínűsíthető, hogy brexit esetén Skócia népszavazást tartana a Nagy-Britanniától való elszakadásról, s egy úgynevezett kemény, tehát egyezség nélküli brexit esetén Eszak-Irország is azonnal kezdeményezné az Írországhoz való csatlakozásról szóló referendumot. Tehát az Egyesült Királyság jövője forog kockán” - állítja Sean Kelly. A halászok kérdése Pieter Cleppe, az Open Europe agytröszt vezetője szerint a 2016-os népszavazás eredményeit tiszteletben kell tartani, s Londonnak kötelessége távoznia az unióból. „Ellenkező esetben a kormányzás úgymond szembe köpi saját állampolgárait” - állítja a szakértő. Véleménye szerint a brexit elkerülhetetlen, még akkor is, ha sokan nem tudatosítják, milyen következményekkel járna. „Leegyszerűsítem a problémát a halászatra. Kemény, egyezség nélküli brexit esetén például a francia halászok nem halászhatnának a brit fenségvizekben és fordítva. Ez a gazdaság ugyan kicsi, elhanyagolható része, de mégis az érintett országok kulcsfontosságúnak tartják, ezért is ábrázolja ez a példa jól, mi mindennel kellene szembesülni London EU-ból való távozását követően” - állítja Cleppe. Bili Newton Dunn szerint csak idő kérdése volt, mikor kerül terítékre a brexit ügye, a britek ugyanis szerinte világéletükben elégedetlenek voltak, s képtelenek voltak haladni a korral. „1945-ben, a második világháború végén a britek közölték, megnyertük a háborút, köszönjük a szövetségeseknek, az USA-nak, meg mindenkinek, de azért mi nyertünk, mi vagyunk a legjobbak. Európa viszont a háborút követően megváltozott, de mi nem. Maradtunk ott, ahol voltunk. Nincs írott alkotmányunk, pedig szükségünk lenne rá. Számos területen lenne szükség modernizációra, de a britek egyszerűen képtelenek meglépni ezt a lépést, s úgy látom, London teljesen elveszítette Európában a megbízható és mérvadó partner hírnevét” - mondta Newton Dunn. EB: bírság jöhet a jogállamiság megszegéséért DEMECS PÉTER Segítő kezet nyújt az Európai Bizottság (EB) Szlovákiának az igazságügyi reform megreformálása során - közölte a cseh uniós biztos, Vára Jourová. Ugyanakkor azt is elismerte, hogy a jogállamiság megszegósét a jövőben az uniós alapok megvonásával fogják büntetni. Brüsszel. Véra Jourová, az újonnan megalakuló Európai Bizottságban — a testület felállását decemberben kellene jóváhagynia az Európai Parlamentnek - a jogállamisági mechanizmusért, a demokrácia védelmééért és a dezinformációkkal összefüggő kérdésekért fog felelni. Keményebb fellépés „Sokkolva olvasom, hogy napról napra több bíróról és ügyészről derül ki Szlovákiában, hogy alvilági személyekkel állt kapcsolatban. Ez teljesen felháborít, s a problémával haladéktalanul kezdeni kell valamit” - mondta lapunknak a cseh biztos azon bírókra és ügyészekre utalva, akikről kiderült, rendszeresen kommunikáltak a Ján Kuciak és Martina Kusnírová meggyilkolásával gyanúsított Marián Kocnerrel. Jourová megjegyezte, Peter Pellegrini kormányfővel személyesen is tárgyalt, s megígérte neki, Brüsszel segít Pozsonynak olyan törvények kidolgozásában, amelyek megakadályozhatják, hogy ilyesmi a jövőben előforduljon. „Konkrét törvényt nem dolgozhatunk ki Szlovákia helyett, de nem hivatalosan elmondhatjuk véleményünket a készülő jogszabályokról és tanácsot adhatunk abban, milyen irányban kellene elmozdulnia a törvényeknek annak érdekében, hogy az ilyen esetek a jövőben ne forduljanak elő, s ha már előfordulnak, akkor egyszerűbb legyen a vétkezők elleni fellépés” - mondta az Új Szónak Jourová, hoz-Véra Jourová (TASR-feivétei) zátéve: a kérdés rendkívül kényes, ugyanis a bírók és az ügyészek nemcsak Szlovákiában, hanem számos más uniós tagállamban is speciális védelemben részesülnek. Ám a biztos szerint ez a védelem nem akadályozhatja vagy fékezheti az ellenük indított eljárást olyankor, amikor reálisan felmerül a gyanú, kétes személyekkel tartják a kapcsolatot vagy törvényt sértenek. Kevesebb pénz az uniótól Az Európai Bizottság a cseh biztos szerint továbbra is dolgozik egy olyan mechanizmuson, amelynek köszönhetően Brüsszel megvonhatná az uniós támogatás egy részét olyan államoktól, amelyek megsértik ajogállamiságot vagy amelyek az Európai Bíróság döntését sem hajlandóak tiszteletben tartani. Ez ellen éppen Budapest tiltakozik a legvehemensebben. „Magyarország és Lengyelország példája igazolja, hogy különböző szóbeli vagy írásbeli büntetések már nem elegendőek, s igenis ki kell találni egy rendszert, amely az uniós pénzek megvonását is lehetővé teszi. Természetesen mindezt úgy kell megoldani, hogy az az adott ország állampolgárait a lehető legkisebb mértékben érintse” - állítja Jourová. Azt, hogy mikorra készülhet egy ilyen tervezetnek legalább az első változata, egyelőre nem akarta elárulni, a bizottság viszont saját bevallása szerint intenzíven dolgozik a módosításon. Kronológia ► David Cameron 2013-ban jelentette be, hogy ha 2015-ben megnyeri a választást, népszavazást ír ki azEU-tagságról. ► 2016. június 23-án a britek 52 százaléka a szigetország Európai Unióból való kilépése mellett döntött. ► Cameron 2016. július 11- én lemondott, helyére a korábbi belügyminiszter, Theresa May került. ► Egy évvel később, 2017. június 17-én kezdődtek a kilépési tárgyalások, s 2018. december 8-án megszületett a megállapodás, az EU egyezséget kötött Londonnal a brexit legfontosabb pontjairól. ► A May által kiegyezett megállapodást 2019. január 15-én a brit alsóház leszavazta, majd március 12-én még egyszer elutasította. ► 2019. március 14-én a brit alsóház felszólította Mayt, kérjen halasztást az EU-tól, legalább június 30-ig. ► Március 21-én az EU megadta a halasztást. ► 2019. március 29 én harmadszor is leszavazta a megállapodást, így a britek április 12-ig kaptak időtarra, hogy eldöntsék, mitakarnak. ► Az április 19-én tartott rendkívüli EU-csúcson végül október 31-ig kaptaka britek újabb rugalmas halasztást. ► Miután London ezek után sem tudott döntést hozni, május 23-án EP- választást is tartott. ► Theresa May az EP- választás után lemondott. ► Július 23-án a Konzervatív Párt új vezetője, Boris Johnson lett a miniszterelnök. ► Augusztus 28-án Johnson a parlament öthetes felfüggesztését kérte II. Erzsébet királynőtől, aki a kérésének eleget tett. ► Szeptemberben Johnson számos fontos szavazáson bukottéi, saz alsóházban átment az a törvényjavaslat is, mely szerint a britek október 31-én csak rendezett brexittel léphetnek ki. ► Boris Johnson október 19-én formálisan kezdeményezte az uniós állam- és kormányfők alkotta Európai Tanácsnak küldött levelében a brit EU- tagság megszűnésének halasztását, egy másik levélben ugyanakkor közölte a testülettel, hogy károsnak tartaná a kérés teljesítését. ► London január31-ig kapott újabb, rugalmas halasztást Brüsszeltől.
