Új Szó, 2019. november (72. évfolyam, 255-279. szám)
2019-11-06 / 258. szám
www.ujszo.com | 2019. november 6. KELET- ÉS KÖZÉP-SZLOVÁKIA 117 A hóráskönyvet, a középkori imakönyvet rejtő barokk komód (Németi Róbert felvétele) Betlér sem alszik A tűzvészt követő időszakot különböző újításokkal igyekeznek átvészelni Betlérben. Barczi Gyula korábbi igazgató 2014-ben kidolgozott stratégiájához tartják magukat, kibővítették a tárlatot, úgy mutatják be a kastélyt, ahogyan azt az Andrássyak utolsó három generációja lakta. „2015-ben kialakítottunk a kastély földszinti tereiben egy olyan részt, melyet időszaki kiállítások bemutatására használunk, utóbbiak nagyon népszerűek. Vannak nyári és téli időszaki kiállításaink is, amire korábban nem volt példa” - mondta az igazgató azzal, hogy ezt a modellt a vár megnyitásáig mindenképpen folytatni szeretnék. Bevezették a „Közelről” névre keresztelt előadássorozatot. „Ennek keretében a kurátorok kiválasztanak a múzeum raktárából egy-egy tárgyat, melyek nagyon értékesek, és amelyeket nem láthatnak a látogatók különböző okok miatt. Ezek köré speciális előadást építenek fel. 2015-től hagyománnyá vált például a parkban szervezett történelmi piknik. Évente átlag ötven különböző programot szervezünk, a nyári hónapokban szinte minden hétvégén külön programokkal várjuk a látogatókat, a gyerekeket is” - mondta az igazgató. Új kincseket találtak A betléri kastély és a krasznahorkai vár is egyedinek számít Szlovákiában azért, mert gyakorlatilag eredeti állapotukban maradtak fenn. Nem fosztották ki, nem rongálták meg őket. Összességében 30 ezer műtárgy van bennük. Ezek nyilvántartása óriási munka, azért is, mert olyan tárgyakkal is számolni kell, melyek a múlt század 50-es éveiben - ekkortól működnek múzeumként az épületek - még nem számítottak műtárgynak. Akkoriban a fényképekre, textíliákra más szemmel tekintettek. A tárlat átrendezésekor és a raktárak átfésülésével bukkantak különleges ritkaságokra. „2016-ban, amikor átrendeztük a tárlatot, egy barokk komód fiókjában bukkantunk rá a középkori hóráskönyvre, mely a 15. századból, az 1460-1480- as évekből származik, kézzel írták. Egész Szlovákia területén két ilyenről tudunk, de egyik sem olyan díszes és olyan luxuskivitelezésben készült, mint ez. A benne található dedikálásnak köszönhetően tudjuk, hogy Andrássy Ilona kapta nagymamájától, Kaunitz Eleonórától 1936- ban. Ez óriási értéket jelent” - mondta Máté Tímea. Különleges ritkaságra bukkantak a közelmúltban a kastély történelmi könyvtárának felülvizsgálata során is. „A múlt hónapban egy újabb ősnyomtatványt találtunk, mely már a nyolcadik ősnyomtatvány a kastélyban. Ez Guttenberg nyomdájában készült, s az első nyomtatott könyvek egyike” -részletezte az igazgató. „Nyeregből automobilba" Bár a betléri kastélyban a közelmúltban zárult az idei turistaszezon, már most tudni lehet, mivel várják a látogatókat jövőre. Ritkán esik szó arról, hogy az Andrássyak mennyire szerették az autókat. ,Kaunitz Eleonóráé, Andrássy Géza feleségéé volt az első automobil a mai Szlovákia területén. Elsőként hajtott végig például Kassán. Félje tagja volt a Magyar Autóklubnak, automobil-versenyzők is voltak, sőt, lánya, Marica is hódolt ennek a szenvedélynek. Rengeteg, szebbnél szebb automobiljuk volt. Sajnos egy sem maradt meg, viszont rengeteg korabeli fénykép maradt fenn ebből az időszakból. Autónaplót vezettek, így pontosan tudjuk, merre autóztak, hol tankoltak, hol és mikor kaptak defektet. Ennek köszönhetően nagyon érdekes tárlatra számíthatnak a látogatók, melyet június 4-én nyitunk meg” - zárta a Betléri Andrássy Múzeum igazgatója. A kastély parkja Mindeközben zajlik a kastély angolparkjának történelmi kutatása, melyet az Európa Nostra díjas kertkutató, Alföldi Gábor vezet. O fogja kidolgozni a park revitalizációjának tervét. Korabeli felvételek az Andrássyak automobiljairól (Németi Róbert felvétele) A bejei kastély, ahol ismét megállt SZÁSZI ZOLTÁN Ha volt valaha jó hír agy gömöri úrilak, kastély megmeneküléséről, akkor a tizenkét évvel ezelőtti alapkőletétel Tornaija Beje váró részében egy ilyen ritka jó hír volt. Mia.. Sajnos a jó hír után ma pangásról, befejezetlenségről, üresen árválkodó ingatlanról lehet megint beszélni. Bizonytalan kimenetelű jövőről. Romlás vagy újjászületés? Tipikus gömöri kastély sors. Kacsicsoktél Darvas Ivánig Beje, ez a Túroc melletti kis település igen régi múltra tekint vissza. A falutól alig kilométernyire lévő Mogyorós nevű dűlőben a késő rézkori badeni kultúra népének telepét tárták fel, tehát legkevesebb hatezer éve lakott a terület. Maga Beje község kezdetei all. századig nyúlnak vissza, nagy valószínűséggel a tatárjárás után újratelepített, birtokba adott falvak egyike, névadójaként néhai Tököli Gábor az 1247 körül élt Bya nevű birtokost tünteti fel. A térség a későbbiekben a vidéken több helyen is föld-, falu- és várbirtokos Kacsics nemzetség tulajdonába került, az ide települt nemesi ágat már Bejeynek jegyzik. A Bejeyek 1429-ben ismételten bizonyították a kistelepüléshez fűződő birtokjogukat, azt is tudni lehet, hogy 1427-ben bizonyos Bejey Tamás volt a birtokosa. Majd a Perbes család házasság révén lett itt birtokos, később a Rhédey, a Posztós, a Sutha és a Szathmáry-Király családoké volt. A 19. század elején jelentős birtokok lettek a környéken és Biztatóan jó a kastély jelenlegi állapota (A szerző felvétele) magában Bejében is a Szent-Ivány családé, ennek természetes következménye, hogy a birtokos egy úri lakot építtetett magának. Kérdés persze, hogy a korábbi birtokosok hol élhettek, lakhattak Bejében, ahol a Szent-Ivány-féle kastélyon kívül még további két jelentősebb úri lak létezett. Arról nincs adat, hogy az új kastély valamilyen régebbi helyén épült volna, de ezt a lehetőséget sem szabad kizárni. A Szent-Ivány család jó ízlését mutatja a hangulatos épület, a hozzá kiépített, még romlásában is romantikusan szép angolpark. S ha a Kacsicsoktól egészen a 20. századig keresgélünk a falu és a kastély múltjában, akkor ne feledkezzünk meg a birtokos család műveltségéről sem, hiszen egyik kiemelke-Tájoló Tornaija Beje városrészébe a 16-os régi főúton lehet eljutni, a kastély a 48.422/20.294 GPS-koordinátáknál található. dő földbirtokos-politikus tagja Szent Ivány József titkára, később a Prágai Magyar Hírlap nagy tehetségű publicistája Darvas János, a remek színész Darvas Iván édesapja volt. Mellesleg tévhit, hogy a jeles színművész a kastélyban született volna. Szülőháza egy ma már átalakított egykori hosszú portás parasztház volt, a falu az idő felső végén, a régi fatemplom alapjait rejtő telken. Híres szülötte 2003- ban járt is itt. Volt olyan terv is, hogy Darvas Ivánról utcát neveznek el itt, ez végül nem valósult meg. Stílusos építmény A Szent-Ivány család új kastélya a maga nemében egyedülálló épület a vidéken, mívesen szép copfstílusú külső vakolatdíszítményei miatt. Az E betű alakú, három szárnyból álló, észak-déli hossz menti tengelyű, utcai frontján tizenegy tengelyes, címerpajzsos timpanonos, manzárdtetős, félalagsoros kastély igazi dísze lehetett fénykorában a falunak. Építésének idejét pontosan nem tudni, de az a 18. század derekán alapíthatták, majd a 20. század elején modernizálták, kibővítették, kicsit átalakították. Amikor a Szent Ivány család elhagyta, államosították. Volt benne községháza, a termelőszövetkezet irodái, a nagy szalon lett a kultúrterem, egyik szárnyához hozzáépítést is elvégeztek, ott egy ideig kocsma volt. A régi angolpark máig megőrizte a szerkezetét, a kerti műrom, a jégverem romjait is meg lehet találni. A növényzet kissé elburjánzott, de még mindig nem helyrehozhatatlan állapotú a kert. Ahogy a kastély sem az! Annak sorsa 2007-ben igen biztatóan változott, ekkor egy, a műemlékmegóvásban már régebben ismert nagyvállalkozó, Ján Fabriczky vásárolta meg az ingatlant. A szakszerű és gyors munka eredményeként új tető került a kastélyra, kerítést, kaput készíttetett az új és gondos gazda, aki rekreációs célokra építette volna át a kastélyt. Sajnos, ez a terv leállt, a kastélyt egy ideje eladásra kínálják, további sorsa ismeretlen. Szerencsére állaga még mindig jó, szétlopkodása sem kezdődött el eddig, így még van remény a megmaradására.
