Új Szó, 2019. november (72. évfolyam, 255-279. szám)
2019-11-06 / 258. szám
141 DUNA, VÁG, GARAM ÉS IPOLY MENTE 2019. november 6.1 www.ujszo.com Folytatódik a Bartók utcai óvoda felújítása BUCHLOVICS PÉTER Félmillió eurés állami támogatással újítja fel Párkány városa a Bartók utcai óvodát. Lesz új tornaterem, egy új osztályterem, fedett teraszok, ás teljesen felújítják az elektromos hálózatot is. I7J;TI7JÍTI A város mintegy 500 ezer eurós állami támogatást nyert el a Bartók utcai óvoda teljes felújítására, viszont a pályázat egyik feltétele az volt, hogy új osztálytermet is létesítsenek. Új tornaterem A felújított létesítményben viszont nemcsak új osztályterem, hanem egy új tornaterem is lesz, a teraszokat beüvegezik, és korszerűsítik az elektromos hálózatot is. „A régi szárnyban már elkészült a teljes hőszigetelés, az új szárnnyal kapcsolatban pedig elmondhatjuk, hogy tető alá került. Készek a külső falak, az ablakokkal meg a belső elválasztó falakkal lesz még munka” - mondta el lapunknak Folk Róbert, a városháza fejlesztési osztályának vezetője. Kétszer írták ki a versenyt Az óvoda felújítása kapcsán meg kellett ismételni a kivitelezőre vonatkozó közbeszerzési eljárást, mert az eredeti költségek értékhatára 510 ezer euró volt, ám a legolcsóbb ár-A kivitelező több ezer eurós büntetést kapott a várostól a késés miatt. Tárgyaltak arról, hogy az összeget ledolgozza. ajánlat is több mint 800 ezer euró volt. Párkány ráadásul saját forrásaiból további 150 ezer eurót hagyott jóvá a felújításra. „Az új versenytárgyalást már 800 ezer eurós költségkeretre írtuk ki. Ugyanakkor Párkánynak még így is megéri a felújítás, hiszen a vissza nem térítendő, elnyert állami támogatás 480 ezer euró - ebből körülbelül 300 ezer euróba fog kerülni az új osztályterem. Az osztályterem létesítése viszont alapfeltétele volt a pályázatnak. Saját, további felújítási munkáinkra további 180 ezer euró jut, tehát a hőszigetelésre is” - mondta el még év elején a Párkányi Városi Televíziónak Folk Róbert. A megismételt közbeszerzést végül egy lévai cég nyerte, 715 ezer eurós árajánlattal - ez volt a legkedvezőbb. Büntetés a kivitelezőnek A szeptember 25-ei önkormányzati ülésen viszont az is elhangzott, hogy a felújítást végző kivitelező több ezer eurós büntetést kapott a várostól a csúszások és a felújítás késése miatt, ezt viszont készpénzben nem tudja kifizetni. Az ülésen ezzel kapcsolatban Eugen Szabó polgármester úgy nyilatkozott, tárgyaltak arról, hogy a kivitelező ledolgozza a büntetését. Egy óvoda elkószült Idén nyár elejére viszont teljesen felújították a Szövetkezeti sori óvoda épületegyüttesét. Ennek a rekonstrukciónak a költségeit teljes egészében Párkány városa állta. A beruházásra Párkány hétéves futamidejű hitelt vett fel, a projekt összértéke 350 ezer euró volt. A bankhitelből az épület tetőszerkezetét újították fel, és hőszigetelték az összes pavilont. A D pavilonhoz új lépcsőket építettek, a mozgáskorlátozottaknak speciális feljárót alakítottak ki. Felújítottak két teraszt is, ezekre csúszásgátló burkolat került. „Először úgy volt, hogy csempe lesz, de aztán az építészek megváltoztatták, hogy ez mégis modernebb, mert hasonlót szerettek volna készíteni, mint a játszótereken van. A csúszásgátló burkolat a gyerekek szempontjából is biztonságosabb” - mondta el lapunknak Kozma Beáta igazgatónő. Egyes épületrészeken ablakokat is cseréltek, és remélik, hogy a hőszigeteléssel az intézmény rezsiköltsége is csökkenni fog. Mivel Párkány a város környéki gyerekeknek is igyekszik színvonalas óvodai ellátást nyújtani, ezért a beruházás regionális szempontból is előbbre lépéstjelent. r Ut a népzenéhez Sebő Ferenc, Bödők Gergely, Korpás Éva (A szerző felvétele) vataSCin Péter A Külhoni Magyarságért díjas nópdalénekes és előadóművész, Korpás Éva, valamint a Kossuth-díjas énekes, dalszerző, előadóművész és népzenekutató Sebő Ferenc volt a Kikötő - Polgári Szalon vendége. lífrl'iüíMAl A Kikötő - Polgári Szalon második őszi eseményén két vendég került a középpontba a komáromi REV-ben. Több téma is felmerült, de talán a népzenéhez vezető utuk s a hozzá fűződő viszonyuk kapta a legnagyobb hangsúlyt. Családi kötelékek Az est házigazdája, Bödők Gergely úgy fogalmazott, szeretné, ha nemcsak a szakmai részről esne szó, hanem a családi gyökerekről, valamint az identitásukról is. Korpás Éva felidézte, hogy szülei a már szinte teljesen szlovákok által lakott, az Érsekújvár és Sáró között fekvő Ujlótról származnak: „Ott tartózkodtam rengeteget, ott szívtam magamba a falusi kultúra minden színfoltját, de akkor még nem tudatosan. Rengeteget meséltek nekem a nagyszüleim, ebben a közösségben nagyon jól éreztem magam.” Nagy hatással volt rá az anyai ág, például nagyapja, akit „falusi parasztembernek” nevezett, nagyon művelt, kultúraszerető emberként emlékszik rá. A néphagyományok felé a két bátyja vitte, akik közül az egyik egyszer a Muzsikás együttes lemezével érkezett haza. Sebestyén Márta hangja mérföldkő volt számára, s onnantól kezdve eredeti néprajzi gyűjtéseket hallgatva próbálta elsajátítani az éneket. Sebő Ferenc a tőle megszokott kedélyességgel kezdte el boncolgatni családjának történetét: „Az biztos, hogy a családom Európa minden részéről verődött össze. Voltak benne poroszok, franciák. Még magyarok is.” Joggal gondolhatná a kívülálló, hogy a sebői zenei életmű mögött családi hatás is áll, de ez nem igazán van így. „Zenei élményem nincs a családomról, tehát ők nem énekeltek” - mondta, majd édesapja második világháborús katonai múltját és a világégés utáni mindennapi kihívásokat felidézve hozzátette, „el voltak foglalva ők azzal, hogy életben maradjanak”. A népzene varázsa Korpás Éva számára nem vezetett egyenes út a népzenéig, hiszen orvos vagy színésznő szeretett volna lenni eredetileg. A Selye János Gimnáziumban töltött diákévek során viszont elkezdett foglalkozni a folklórral, ami mindent meghatározott a későbbiekben. Ebből az időszakból sok ember iránt érez hálát, különösen Bodza Klára volt rá nagy hatással, s ő mutatta meg, hogyan „nyúljon” a népdalhoz, annak különböző táji típusaihoz. Nem volt mintadiák, és nem akart pedagógus sem lenni, végül a gyerekszeretete, illetve a folklór teijesztésének vágya miatt mégis az lett, és Nyitrán szerzett oklevelet. Négy évig tanított, s ennek az időszaknak volt egy nagy tanulsága számára. Addig ugyanis a népzene autentikus előadásmódjára helyezte a hangsúlyt, de a diákok ezt nem mindig díjazták: „Eljutottam addig, hogy a gyerekekhez közelebb álló zenével próbáltam meg átadni a népdalokat. Innentől kezdtem népdalfeldolgozásokat is használni.” „Az volt beírva az ellenőrző könyvembe, hogy az énekórán mekegett." Sebő Ferenc Sebő Ferencnek is sajátos iskolai élményei voltak. „Arra nem emlékszem, hogy az énekórákon megfogott volna az a népdal, amit tanítottak. Az volt beírva az ellenőrző könyvembe, hogy az énekórán mekegett” - árulta el. Érdeklődése sokrétű volt. Az építőmérnöki karon végül nagyanyja hatására kötött ki, aki azt mondta, a szak azért felelne meg neki, mert van benne egzakt tudomány és művészet is. Végül aztán épp az egyetemen volt egy alapélménye, egy nyári egyetemi gyakorlaton ugyanis a szerb, bolgár és lengyel diákok a saját népdalaikat énekelték a tábortűznél. „Ott ültünk Halmos Bélával, és nem jutott eszünkbe egy magyar népdal sem. Piszok kellemetlen helyzet volt. Amit el tudtunk játszani, azok az én József Attila-dalaim voltak. Kérdezgették, hogy hát ezek magyar népdalok voltak? Mondtuk, hogy nem egészen. Szégyelltük magunkat” - ecsetelte. Különösen nagy hatással volt rá a néptánckutató Martin György, és az, amikor Erdélyben játszottak az ottani táncházakban. Lassan, fokozatosan jöttek rá, hogy miként is kell játszani ezt a muzsikát, például hogy kell tartani a hegedűt a mellkasunkon, mert amíg ezekre rá nem jöttek, amit játszottak, az nem hasonlított az eredeti népzenéhez. DP190657 A Bartók utcai óvoda felújításának látványterve (Forrás: Párkányi Városi Hivatal) ;
