Új Szó, 2019. november (72. évfolyam, 255-279. szám)

2019-11-29 / 278. szám

121 TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA 2019. november 29.1 www.ujszo.com A vízszennyezés rontja a halhús minőségét Egészséges a halhús? (Fotó: Shutterstock) CSIBRÁNYI ZOLTÁN Mondják, az egészsóges táplálkozás egyik fontos szeletát a kiváló minőségű fehérjének számító halaknak kellene képeznie. De léteznek a természetben vitathatatlanul tisztán egászséges halak? A Földön fellelhető legtöbbféle természetes élelemforrás, élelmiszer­alapanyag tartalmaz számunkra hasznos összetevőket. Ezért minden ehetőre rámondható: egészséges. Üzleti érdekekből sokszor akármire ráfogják. Ha az a kérdés, egészséges­­e a halhús, akkor a válasz: igen is, nem is. Táplálkozástudományi szakértők egyetértenek abban, halakkal jól já­runk. Fajtától függően eltérő mennyiségben, remek forrásai a szelénnek, foszfornak, cinknek, B12-vitaminnak... Az Amerikai Szív egyesület (AHA) ajánlása sze­rint érdemes legalább heti kétszer halat enni, leginkább zsíros tengeri fajokat. Csakhogy több faj egyedei­­ben sok a metil-higany, a poliklóro­­zott bifenilek (PCB-k), a dioxinok s ki tudja még hányféle, egészsé­günkre veszélyes anyag. Az Ameri­kai Élelmiszer- és Gyógyszerbiz­tonsági Felügyelet (FDA) honlapján felsorolja a fogyasztásra leginkább ajánlott halak bő ötven faja után a magas higanytartalmuk miatt kerü­­lendőket: királymakréla, mariin, gránátos sügér, cápahús, kardhal, Mexikói-öbölből származó lágysu­garas hal, nagyszemű tonhal. A ka­liforniai Monterey-öböl Akvárium irányította Seafood Watch program - vezető egészségügyi szervezetek és környezetvédelmi csoportok egyesített adatai alapján - a fenn­tartható módon halászott, egészsé­ges, mérgező anyagokat legkevésbé hordozó halfajokat listázza. Ilyen például az atlanti makréla és a Csendes-óceánból származó szardí­nia, utóbbi kiemelkedő mértékben hordoz D-vitamint. A természetes környezetéből kifogott alaszkai la­zac a legkevésbé szennyezett hi­gannyal, ólommal. Sok higanyt és PCB-ket hordoznak a kékúszójú tonhalak (szerepel a Természetvé­delmi Világalap, a WWF-féle ve­szélyeztetett fajok listáján), gyakran sok a higany a 100 évet is megérő gránátos sügérekben. Az amerikai nonprofit Environmental Defense Found szerint a nagy aranymakrahal (mahi-mahi) beszerzése a legkevés­bé környezetbarát, a kifogásához használt hálóba sűrűn gabalyodnak bele tengeri teknősök, tengeri ma­darak és cápák. Omega-3 zsírsavak tekintetében kiváló halfajok élnek Oroszország szubarktikus vizeiben - legalábbis az Orosz Tudományos Akadémia szibériai ágának számító Kraszno­­jarszki Tudományos Központ ta­nulmánya szerint; a kutatásban részt vett a krasznojarszki Szibériai Szö­vetségi Egyetem és más egyetemek. Az orosz szubarktikus vizekből származó, egyébként kereskedelmi jelentőséggel is bíró hét halfaj zsír­savösszetételére voltak kíváncsiak. A többszörösen telítetlen omega-3 zsírsavak legbőségesebb hordozója a Jenyiszejben élő bajkáli omul volt; húsa grammonként akár 17,60 mg­­ot is hordoz magában. A második legnagyobb értéket a Sobachye­­tóból származó nagy maréna eseté­ben mértek: 16,61mg/g. Mivel a vizsgált fajok genetikailag közel állnak egymáshoz, úgy vélik, bél­tartalmukra jelentős befolyással le­hetnek életkörülményeik, az ősi szibériai vadon, a táplálék, de a ge­netikai hajlam is lényeges. Igazol­ták továbbá, a különféle környezet­ben élő ugyanazon fajoknak is el­térnek belső értékeik (Lipids szak­folyóirat, 2017. december). Egyet­len halfajról sem állítható, hogy a világ legegészségesebbje lenne, de azt az orosz eredmények is alátá­masztják: a halhús fogyasztása egészségünkre válhat. Rendszeres halfogyasztás védi a szívet, érrend­szert. Egyes kutatási adatok arra utalnak, az időseknél gyakori szem­­betegség, a makuladegeneráció megelőzéséhez is hasznos lehet a halevés. Csökkentheti a szívroham kockázatát, depresszió kialakulását, gyerekeknél az asztma lehetőségét. Omega-3 zsírsavak élénkítik a gon­dolkodásért felelős agyterületek működését. Lassíthatja a mentális hanyatlást. De láttuk, hordozhatnak veszély­­forrásokat is. Mégis sok kutatás arra jut, eddigi ismeretek alapján, esetle­ges veszélyeknél több előnyünk szár­mazhat a változatos összetételben fo­gyasztott halhúsokból. Sokat han­goztatott, hogy nem egyértelmű, hogy az egyes halakban számottevő mennyiségben felgyülemlő mérgező anyagok mekkora veszélyt jelente­nek ránk. Közben azért terhes nők, szoptatós anyukák, kisgyerekek szá­mára nem ajánlják azon fajok fo­gyasztását, amelyekben sok például a higany. Ebből nagyobb adag bizo­nyítottan fejlődési rendellenességek­hez vezet. A PCB-ket rengeteg kuta­tás összefüggésbe hozta többféle da­ganatos megbetegedés kockázatának megnövekedésével. Dioxinok ter­mészetben is keletkeznek, a dioxin­­vegyületek vegyipari melléktermék­ként lepik el a Földet széltében­­hosszában, némelyek igazoltan rák­­keltőek, mások immunrendszer­­károsítóak. Azt mind többen bizony­gatják, különféle állatokra veszélye­sek a PCB-k (példa: az ezektől leg­szennyezettebb vizekben élő kard­szárnyú delfinek populációit a kiha­lás veszélye fenyegeti; Science, 2018. szeptember). Mármost elképzelhető az, hogy nem veszélyes az emberre az a halhús, amelybe olyasmik jutottak, amelyekről egyébként bizonyították, hogy mérgezők? Ez minimum két­séges. Az ember esztelen ténykedései mi­att mérgező vegyi anyagok garmada, például nehézfémek, gyógyszerké­szítmények, még radioaktív hulladé­kok is belekerültek a vizekbe - mind­ezek mostanáig több millió tonna mennyiségben. A vízkörforgásról már az alapiskolában tanítják: a víz folyvást párolog, felhőket képez, majd valamilyen formában vissza­esik a talajra. A Föld összes víz­­mennyisége között kapcsolat van ab­ban az értelemben, hogy egy része, így elvben ama esőcseppek is, ame­lyek a minap eláztattak bennünket, már a dinoszauruszok idején itt vol­tak a bolygón. A teljes vízmennyiség évmilliók óta megmaradó hányada idővel bej álja az egész bolygót. Kö­vetkezésképpen ma a természetben nem igazán létezhet teljesen tiszta víz. A halak meg ugye folyókban, tenge­rekben, óceánokban élnek - amelye­ket az ember szüntelenül és fokozódó mértékben szennyez. És ezzel a kör bezárult. Adódik a kérdés: jóllehet a halhús egészséges, de mennyire biz­tonságos a természetes vizekből származó, agyondicsért halhús? Mindenki döntsön saját belátása sze­rint. Merkel: Meg kell őrizni az internet egységét és szabadságát MTI-HÍR Az internet globális közössági jószág, amelynek egysógót ás szabadságát meg kell védeni - hangsúlyozta Angela Merkel német kancellár kedden Berlinben az ENSZ internet­szabályozási kérdésekkel foglalkozó állandó fóruma (Internet Governance Forum - IGF) tanácskozásán. A kancellár a konferenciát meg­nyitó beszédében kiemelte, hogy a mindenkit mindenkivel összekötő, a világ minden sarkában elérhető és decentralizált - mindent irányító és felügyelő központ nélküli -, szabad hálózatként működő internet szabá­lyozását csak a multilateralizmus módszerével, vagyis a politika, a ci­vil társadalom, a tudomány és a gaz­daság, és kivétel nélkül valamennyi állam bevonásával lehet továbbfej­leszteni. Mint mondta, párhuzamos világok kialakuláshoz, a hálózat sta­bilitásának megrendüléséhez, cen­zúrához és az állampolgárok megfi­gyeléséhez vezetne, ha teret nyerne a „bezárkózás” politikája. A „digi­tális szuverenitás” nem jelenthet protekcionizmust és kizárólagos ál­lami irányítást, és nem vezethet az internet „széttöredezéséhez” - húzta alá Angela Merkel. A 2006-ban alapított IGF első berlini konferenciáján a házigazda ország kormányfője kiemelte, hogy egyre inkább összemosódik az ana­lóg és a digitális világ, és közösen, a multilaterális megközelítéssel kell válaszokat kidolgozni azokra a min­dig aktuális és folyton újra megtár­gyalandó kérdésekre, hogy mit kell átemelni az analóg világból a digi­tális világba, és milyen értékek és szabályok alapján kell formálni az egymás közti kapcsolatokat a digi­tális térben. Ezek az internet jövőjének alap­kérdései, és nem szabad megenged­ni, hogy csak kormányok és államok határozzanak róluk, hiszen az embe­riség egyre nagyobb részét érintik - fejtette ki Angela Merkel, rámutatva, hogy jelenleg 4 milliárd ember hasz­nálja az internetet, és az előrejelzé­sek alapján alig tíz év múlva, 2030- ban már 7 milliárd internetező lesz. A világháló atyjaként számontar­tott brit informatikus és feltaláló, Tim Berners-Lee beszédében ki­emelte, hogy harminc éve, nagyjá­ból a berlini fal ledöntése idején az­zal a szándékkal dolgozta ki a ma is­mert internet alapjait jelentő eljárá­sokat - például a honlapok készíté­séhez használt html programozási nyelvet -, hogy létrehozzon egy he­lyet, ahol „ledőlnek az emberek és a rendszerek közötti falak”. Ma ez a szabad hely, az internet ve­szélyben van, fenyegeti a világháló­ról lekapcsolt és állami ellenőrzés alá vont, különálló hálózatok kialakulá­sa, az óriásvállalatok befolyása, a gyűlölködés és a félrevezetés. A vi­lágháló története fordulóponthoz ér­kezett, és az a veszély fenyeget, hogy nem magasabb szintre emeli az em­beriséget, hanem a jelenleginél rosszabb társadalomhoz vezet, utópia helyett „digitális disztópia” lesz be­lőle - fejtette ki Tim Berners-Lee. Merkel szerint párhuzamos világok kialakuláshoz, a hálózat stabilitásának megrendüléséhez, cenzúrához és az ál­lampolgárok megfigyeléséhez vezetne, ha teret nyerne a „bezárkózás" politikája (Shutterstock)

Next

/
Thumbnails
Contents