Új Szó, 2019. november (72. évfolyam, 255-279. szám)
2019-11-05 / 257. szám
8 I KÜLFÖLD 2019. november 5.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Brit választás: vezet Johnson pártja London. A legfrissebb felmérés szerint jelentős előnnyel kezdi a december 12-én tartandó előrehozott parlamenti választás kampányát a kormányzó brit Konzervatív Párt. A Boris Johnson miniszterelnök vezette konzervatívokra a választók 41 %-a voksolna. A fő ellenzéki erő, a Munkáspárt támogatottsága 24%-os. Londoni elemzők szerint a brit gazdaság hosszú távon akkor is jelentős veszteségeket szenved, ha Nagy-Britannia rendezett módon lép ki az unióból. A brit GDP-érték a brexit után minden évben, folyamatosan 3,5%-kal kisebb lesz annál, mint amennyit a brit gazdaság a folytatódó EU-tagság esetén megtermelhetne az adott években. (MTI) Bizalmat kapott Orbán kormánya Bukarest. Bizalmat szavazott a kétkamarás román parlament ülése tegnap a jobbközép Nemzeti Liberális Pártot (PNL) vezető Ludovic Orbán kormányának. Orbán a szociáldemokrata Dancila-kabinet leváltása után kapott kormányalakítási megbízást. A kormány beiktatásához a törvényhozók többségének (233 fő) támogatására volt szükség. Az Orban-kormány 240 szavazatot kapott. (MTI) Görög ellenállás a migránsok miatt Athén. Némi ellenállásba ütközött a görög hatóságok terve, hogy az égei-tengeri túlzsúfolt menekülttáborokból az északgörögországi Szalonikibe telepítsék a migránsokat. A helyi lakosok két esetben is sikertelenül próbálták megakadályozni, hogy a menedékkérőket elszállásolják. Szalonikiben vasárnap kb. száz szélsőjobboldali tüntetett a menedékkérők ellen. (MTI) Hűség az Iszlám Állam új vezérének Mogadishu. Hűséget esküdött az Iszlám Állam Szomáliái csoportja a terrorszervezet új vezetőjének, akit Abu Bakr al-Bagdadi halála nyomán neveztek ki a szervezet élére. Az Iszlám Állam Szomáliái ága képeket közölt mintegy tucatnyi harcosáról, akik éppen hűséget esküsznek Bagdadi utódjának, Abi Ibrahim al- Hasemi al-Kurasinak. Kurasi kinevezését múlt csütörtökön jelentette be az Iszlám Állam. (MTI) 83 dzsihádistát ölt meg Egyiptom Kairé. Több mint egy hónap alatt 83 dzsihádistával végzett az egyiptomi hadsereg tegnapi közlése szerint a Sinai-félszigeten végrehajtott terrorellenes műveletekben. A hatóságok nagy mennyiségben foglaltak le fegyvereket, robbanószereket, kommunikációs eszközöket, emellett az iszlamisták csaknem 100 járművét semmisítették meg. (MTI) Újra voksolnak a spanyolok Felmérések szerint a megismételt választás után sem lesz könnyebb a kormányalakítás Pedro Sanchez kormányfő gondban. Pártja nyerhet, mégis veszíthet, (tasr/ap) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Madrid. Spanyolországban a megismételt parlamenti választás után sem lesz könynyebb a kormányalakítás - derült ki az utolsó, még a november 10-i szavazás előtt nyilvánosságra hozható közvélemény-kutatásokból. A GAD3, az NC Report és a Sigma Dos kutatóintézetek legújabb felmérései az elmúlt hetekben közzétett adatokhoz hasonlóan azt mutatják: egy párt sem szerez önálló kormányalakításhoz szükséges parlamenti abszolút többséget a választásokon. A 350 fos törvényhozásban ehhez 176 képviselőre lenne szükség, amelyet nem lehetne elérni sem a baloldali pártok estleges összefogása, sem a jobboldali erők feltételezett együttműködése révén - állapították meg az elemzések. Vagyis a választás után könnyen előállhat ugyanaz a politikai patthelyzet, Teherán. Irán újabb 30 korszerű IR-6-os típusú urándúsító centrifugát helyez üzembe - jelentette be Ali Akbar Szálehi, az Iráni Atomenergiaügynökség (AEOI) vezetője. Az intézkedés a többhatalmi atomalkuban vállalt iráni kötelezettségek teljesítésének további csökkentését jelenti. „Ma tanúi lehetünk újabb 30 darab IR-6-os centrifuga üzembe helyezésének” - mondta Szálehi, hozzátéve, hogy a lépés Irán eltökéltségét és képességeit hivatott szemléltetni. Mint mondta, az intézkedéssel most már összesen 60 darab IR-6-os van üzemben. Az Iráni Atomenergiaügynökség vezetője beszélt arról is, hogy egy IR-9-es jelzésű új prototípuson dolgoznak, amely az atomalkuban megengedett berendezésekhez képest 50-szer gyorsabban képes uránt dúsítani. Hozzátette: Irán napi 5 kiló dúsított uránt állít elő, amivel két hónap alatt tízszeresére növelte készletét. „Nem akartunk ilyen lépéseket tenni, de Washington elhibázott politikája rákényszerített erre” -amely a választás megismétléséhez vezetett. Az áprilisi voksoláson győztes Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) ugyanis nem szerezte meg a képviselői helyek többségét a parlamentben, így nem tudott önállóan kormányt alakítani, és nem sikerült koalíciós megállapodást sem kötnie. Ráadásul a többi parlamenti párt egy kisebbségi kormány megalakításához sem szavazott bizalmat Pedro Sánchez jelenlegi ügyvezető kormányfőnek. A tegnapi közvélemény-kutatások szerint a PSOE ismét nyerne, de tavasszal szerzett 123 mandátumához képest gyengébb vagy azonos eredménnyel. Második helyen végezhet a konzervatív Néppárt (PP), amely harmincnál is több képviselővel növelheti frakcióját az eddigi 67-hez képest. Akár meg is duplázatja mandátumainak számát a VOX jobboldali párt, amely tavasszal jutott be először a parlamentbe, akkor 24 képviselővel. A nagy vesztes az Állampolgárok (Ciudadanos) liberális középutas párt lehet, eddigi 57 mandáhangoztatta. Az Irán nukleáris programját korlátozni hivatott 2015-ös egyezmény értelmében az iszlám köztársaság mindössze 5060 darab első generációs IR-l-es centrifugát alkalmazhat urándúsításra. Irán augusztusban meghaladta mind a dúsított uránkészletére vonatkozó 202,8 kilogrammos, mind az urándúsítás tisztaságára vonatkozó 3,67%-os határértékeket. Tavaly májusban Donald Trump amerikai elnök egyoldalúan kiléptette az USA-t az atomalkuból, s azóta többször is szankciókkal sújtotta az iszlám köztársaságot, hogy egy új, szigorúbb egyezségre bírja rá a teheráni vezetést. Irán eddig ettől elzárkózott. Irán idén júniustól elkezdte fokozatosan felmondani kötelezettségvállalásainak egy részét. Azóta Teherán 3 lépésben jelentett be ilyen intézkedéseket, és minden újabb fázisban határidőket szabott a többi részes ország számára, hogy tegyenek az amerikai szankciókért kárpótlást nyújtó intézkedéseket. (MTI) túrna húsz alá csökkenhet. A három nagy közvélemény-kutató cég egyaránt 30 százalék feletti választói bizonytalanságot mért; a legnagyobb arányban a PSOE és az Állampolgárok szavazói körében tapasztalható ingadozás. Döntő lehet az 5 legnagyobb spanyol parlamenti párt Bagdad. Iraki tüntetők tucatjai rohanták meg Irán konzulátusát a síiták szent városának számító Kerbelában, az iraki biztonsági erők megöltek 3 tiltakozót, tüzet nyitva rájuk. Az iraki emberi jogi főbiztosság (IHCHR) szerint az incidensben legalább húszán megsebesültek. Szemtanúk szerint több százan vették körül a konzulátus épületét, követelve Irántól, hogy ne avatkozzon be Irak belügyeibe. A tiltakozók átmásztak az épületet körülvevő betonakadályokon, leszedtek egy iráni zászlót, és a helyére az iraki nemzeti lobogót húzták fel. Megpróbálták felgyújtani az épületet, köveket dobáltak és gumiabroncsokat égettek az iráni képviselet körül a Bagdadtól délre található városban. A fővárosban is tüzet nyitottak a biztonsági erők a tüntetőkre, többen meghaltak. Az incidens miatt a kerbelai konzulátus közleményében arra kérte az iráni állampolgárokat, hogy ne utazzanak Irakba, ne zaminiszterelnök-jelöltjének élő televíziós vitája, amelyet a spanyol televíziós akadémia tegnap este rendezett, és több országos sajtóorgánum is közvetítette. A több mint kétórás vitaműsorban az első kérdés az volt, hogy mit tennének a pártok a politikai patthelyzet feloldása érdekében. zavargások rándokoljanak az Irakban található síita szentélyekhez, és Kerbelába se menjenek. Bagdadban és Irak déli, síita többségű tartományaiban október eleje óta zajlanak a tüntetések, és az iráni konzulátusnál történt incidenst sem lehet elvonatkoztatni a tiltakozóhullámtól. A tüntetések kezdete óta már több mint 250 ember vesztette életét. A tüntetők mélyreható változást követelnek a 2003-as amerikai megszállást követően kialakult iraki politikai rendszerben, amelynek hatására szerintük széles körűvé vált a korrupció, magas a munkanélküliség és rosszul működnek a közszolgáltatások. Egyúttal a szomszédos Irán ellen fordítják a haragjukat, tiltakozva a teheráni rezsim Irak belpolitikájába történő beavatkozása és a Teheránhoz köthető nagy hatalmú síita milíciák ellen. Ez a legkomolyabb társadalmi felzúdulás Irakban Szaddám Husszein 2003-as bukása óta. (MTI) Felpörgő iráni urándúsítók Tartós iraki Méretes Amerika-ellenes tombolás Teheránban Az amerikaiak, a britek és az izraeliek ellen tiltakoztak Iránban (tasr/ap) Halál Amerikára! felkiáltásokkal ünnepelték tegnap Teheránban az USA nagykövetségének 40 évvel ezelőtti elfoglalását, a több mint egy évig tartó túszdráma kezdetét az iráni fővárosban. Teherán. Az állami televízió által közvetített felvételeken hatalmas tömeg volt látható az egykori diplomáciai képviselet, amit gúnynevén ,kémek bűnbarlangjának” neveztek az 1979-es iráni iszlám forradalmat követően. Négy évtizede, 1979. november 4-én a pár hónappal korábbi síita hatalomátvételt, az iszlám forradalmat és a sah elűzését támogató diákok megrohamozták és elfoglalták az USA teheráni nagykövetségét, mert helytelenítették, hogy az Egyesült Államok szerintük megpróbálta aláásni az új rendszert, és beavatkozott az iráni politikába. Washington az elűzött uralkodó legnagyobb támogatója volt. A nagykövetségen az 52 ott tartózkodó embert túszul ejtették, és 444 napig tartották fogva. A túszok kiszabadítására indított amerikai katonai akció csúfos kudarca végképp elmérgesítette Washington és Irán viszonyát. Az évforduló előtt egy nappal Ali Hamenei ajatollah, Irán legfőbb vallási és politikai vezetője kijelentette, hogy országa továbbra is fenntartja az Egyesült Államokkal folytatandó tárgyalásokra vonatkozó tilalmat, mondván, engesztelhetetlen ellenségei egymásnak. Hozzátette, azok, akik úgy hiszik, hogy az ellenséggel folytatandó tárgyalások 100 százalékban megoldják az irániak gondját, tévednek. A két ország viszonya válságba jutott az elmúlt évek során azóta, hogy Donald Trump amerikai elnök felmondta az Irán és a nyugati nagyhatalmak között 2015-ben megkötött atomalkut, amelynek értelmében Teherán a nemzetközi büntetőintézkedések feloldásáért cserébe vállalta, hogy korlátozza atomprogramját. Washington egyben újból elrendelte az Iránt sújtó szankciókat, hogy szélesebb hatáskörű szerződésre kényszerítse T eheránt. (MTI)
