Új Szó, 2019. november (72. évfolyam, 255-279. szám)
2019-11-22 / 272. szám
TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA 10| 2019. november 22. | www.ujszo.com Már az ősi civilizációk is jelentős hatással voltak a környezetükre CSIBRÁNYI ZOLTÁN Mivel napjainkban egyre jobban azt érezzük, látjuk, az éghajlatváltozásban óriási szerepe van az embernek, sokan hajlamosak azt hinni, hogy fajunk csak az utóbbi néhány száz évben, az iparosodás kezdeteitől vált igazán felelőssé a bolygó természetes állapotát érintő változásokban (Shutterstock) Napról napra tapasztalhatjuk, az emberiség jelentős - és ezen belül főleg negatív - hatással van a természetre, az egész bolygóra. Olyannyira így van ez, hogy nem csak a ma emberének tevékenységei hatnak a környezetére. Egy új tanulmány szerint mér évezredekkel ezelőtt is jócskán hatott a természetre az emberiség jelenléte. Mivel napjainkban egyre jobban azt érezzük, látjuk, az éghajlatváltozásban óriási szerepe van az embernek, sokan hajlamosak azt hinni, hogy fajunk csak az utóbbi néhány száz évben, az iparosodás kezdeteitől vált igazán felelőssé a bolygó természetes állapotát érintő változásokban. Csakhogy az új tanulmány szerint már 10 000 esztendővel ezelőtt is befolyással voltak a környezetükre az ősi civilizációk. A Lucas Stephens (Pennsylvania Egyetem) vezette nagy létszámú kutatói csoport erről szóló tanulmánya 2019. augusztus 30-án jelent meg a Science folyóiratban. Azt vizsgálták, hogy az ipari forradalom előtt miként viszonyultak az emberek a földhöz, miként használtákhasznosították azt. A tanulmány az ArchaeoGLOBE projekt része, amely világszerte felméréseket végez, adatokat gyűjt a földhasználatra vonatkozóan. A vizsgálat érdekében a bolygó földterületeit felosztották 146 régióra, amelyek az Antarktisz kivételével minden földrészt lefedtek. És különböző időszakokra vonatkozóan vizsgálódtak, arra keresték a választ, hogy mi volt 10 000 éve, 8000 éve, 6000 éve, 4000 éve, 3000 éve, 2000 éve, 1000 éve, Kr. u. 1500, Kr. 1750 és Kr. u. 1850 táján. A szerzők felvették a kapcsolatot több száz olyan régésszel, akik jártasak az ősi idők földhasználatának témakörében, hogy ők segítsék az átfogó munkát. Körülbelül 12 000 éve még mindenfelé elsősorban a saját élelmezésük miatt használták a földeket, nem úgy, mint a mai intenzív mezőgazdaság korában. A kapott adatok alapján úgy tűnik, nagyjából 10 000 évvel ezelőtt elkezdett visszaesni a vadászó-gyűjtögető életmód mértéke az egész bolygón, mivel annak lassanként helyébe lépett a gazdálkodás. Legkevesebb 3000 éve kezdett komolyabb mértékben fokozódni a mezőgazdasági termelés, ekkortól lényegében mindenütt átálltak a növények folyamatos termesztésére. Ennek már komoly környezeti hatásai voltak. Éleink ugyanis a gazdálkodó mindennapok érdekében elkezdték irtani az erdőket, hogy állataiknak legelőterületet biztosítsanak, és a társadalmak létszámának növekedése folytán a növénytermesztéshez is egyre több földterület szükségeltetett. A kutatók megjegyzik, az utóbbi évszázadokban felgyorsult, manapság pedig valóban minden korábbinál drasztikusabb az emberi tevékenységek miatti környezeti változások aránya, de azért már évezredekkel ezelőtt is hatott az ember a környezetére. Az vita tárgya, hogy az éghajlatra mennyire voltak hatással az első olyan civilizációk, amelyek mezőgazdasággal, földműveléssel foglalkoztak, de 3000 évvel ezelőtt a hatások jelentősnek minősültek, „bár kisebbek, mint a maié” - nyilatkozta a sciencemag.org oldalon a tanulmányról szóló, Mohi Kumar jegyezte cikkben Erie Ellis, a tanulmány társszerzője, az ArchaeoGLOBE projektvezetője, a Baltimore megyei Marylandi Egyetem kömyezettudósa. Ugyanitt olvasható a Plymouth Egyetemen és az Oxford Egyetemen régészetet és környezeti változásokat tanulmányozó Neil Robert vélekedése, amely szerint, az új ismeretek alapján - a korábbi felvetésekhez képest, mint például 1610 és 195 0 (ez öt évvel van az első nukleáris atombomba felrobbantása után) - korábbra lehetne datálni az antropocén időszak kezdetét. E ponton tudni kell: az antropocén egy egyelőre csak javasolt földtörténeti kor, és a kezdete egyelőre vitatott, ezt az határozná meg, hogy az emberi tevékenység mikortól hatott már jelentős mértékben a bolygó ökoszisztémáira; hivatalosan még nem sorolják a földtörténeti időskálába. A szerzők úgy vélik, a környezeti hatások kezdetének pontosabb meghatározása segíthet, hogy a jövőben új megoldásokat ötöljenek ki a talajromlást és a túlzott felhasználást illetően. Térkép készült a Szaturnusz egzotikus holdjáról, a Titánról MTI-HÍR Feltórkópeztók a Szaturnusz egzotikus holdját, a Titánt. Atárkápen rögzítették a hold hatalmas kiterjedésű sík vidékeit, fagyott szerves anyagból álló dűnéit, folyékony metán alkotta tavait. Olyan világot tártak fel, mely erős jelölt lehet a Földön kívüli élet utáni kutatás során. A térkép radaros, infravörös és más módszerekkel a NASA Cassini űrszondája által gyűjtött adatok alapján készült. A szonda 2004 és 2017 között tanulmányozta a Titánt. Az 5150 kilométer átmérőjű hold nagyobb, mint a Merkúr. Ez a Naprendszer második legnagyobb holdja a Jupiter Ganümédész nevű kísérője után. A Titánon fontos szerepet játszanak a szerves anyagok, a szénalapú vegyületek megléte létfontosságú az élő organizmusok támogatásában. „A szerves anyagok fontosak az élet meglétéhez a Titánon. Sokan úgy véljük, az élet a Titán jeges kérge alatti folyékony víz alkotta óceánban fejlődhetett ki” - mondta Rosaly Lopes, a NASA bolygókutató szaklapban mutatta be a kutatócsoport. A Földön a víz a felhőkből lehullik, megtölti a folyókat, tavakat és óceánokat. A Titánon a felhőkből szénhidrogének érkeznek a felszínre, például metán és etán - a hold fagyos klímája miatt folyékony formában. Ilyen esőzések mindenhol léteznek a Titánon, de az egyenlítői területek szárazabbak, mint a sarkvidékiek - mondta Anezina Solomonidou, a kutatás társszerzője, az Európai Űrügynökség munkatársa. A Titán 65 százalékát fedő síkságok és 17 százalékát borító dűnék fagyott metán- és más szénhidrogénrészecskéből állnak, ezek dominálnak az égitest közepes szélességi köreiben és egyenlítői vidékein. A Titán a Földön kívül az egyetlen objektum a Naprendszerben, mely felszínén stabil folyadéktesttel büszkélkedhet. Sarkvidéki régióinak fő jellegzetességei a teljesen metánból álló tavak és tengerek. A térkép elkészülte után hét évvel az amerikai űrügynökség úrnak indítja Dragonfly-misszióját, hogy szondát küldjön a Titán kémiájának és élethez szükséges tulajdonságainak vizsgálatához. A Dragonfly a tervek szerint 2034-ben éri el a Szaturnusz holdját. intézete, a Jet Propulsion Laboratory munkatársa. „Úgy véljük, a szerves anyagok képesek lejutni a folyékony vízóceánba, amely biztosítani tudja az élethez szükséges ásványokat, amennyiben azok kifejlődtek ott” - tette hozzá Lopes. Kiemelte: „Az anyagok, a hőmérséklet és a gravitációs mező különbözőségei ellenére a Föld és a Titán sok felszíni tulajdonsága hasonló, ami úgy is értelmezhető, hogy ugyanolyan geológiai folyamatok eredményei”. Az általa vezetett vizsgálatok eredményeit a Nature Astronomy című A Titán a Földön kívül az egyetlen objektum a Naprendszerben, mely felszínén stabil folyadéktesttel büszkélkedhet. Sarkvidéki régióinak fő jellegzetességei a teljesen metánból álló tavak és tengerek. (Fotó: Shutetrstock)
