Új Szó, 2019. november (72. évfolyam, 255-279. szám)

2019-11-22 / 272. szám

6 KÜLFÖLD 2019. november22.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Nem kedveznek Donald Trumpnak a vallomások Végszavazás az új Európai Bizottságról Brüsszel. November 27-ére írta ki a szavazást az új összetételű Európai Bizottság jóváhagyásá­ról az Európai Parlament (ÉP) házbizottságaként működő, ún. Elnökök Értekezlete, miután tegnap hivatalosan is lezárta a meghallgatásokat. A testület az illetékes parlamenti szakbizott­ságok ajánlásainak megfelelően szabad utat engedett a meghall­gatott 26 biztosjelöltnek, így jövő héten sor kerülhet a strasbourgi plenáris ülésen a megerősítő voksolásra a végleges összetételt tükröző listáról. Az Ursula von der Leyen vezette új Európai Bi­zottság várhatóan december el­sején léphet hivatalba. (MTI) Kim nem kór Mun meghívásából Phenjan. Kim Dzsong Un észak-koreai vezető elutasította Mun Dzse In dél-koreai elnök meghívását a Délkelet-ázsiai Országok Szövetsége (ASEAN) jövő heti puszani csúcstalálko­zójára. A KCNA észak-koreai hírügynökség által idézett köz­lemény szerint a jelenlegi ked­vezőtlen légkörben semmi ér­telme sem lenne Kim látogatá­sának, amely puszta formalitás lenne. A dokumentum egyúttal bírálta Mun kormányát, mert nem tartotta magát a tavalyi csúcstalálkozókon kötött meg­állapodásokhoz. (MTI) A Munkáspárt más brexitet szeretne London. A Munkáspárt új meg­állapodást kíván kötni az Euró­pai Unióval a brit EU-tagság megszűnésének (brexit) felté­telrendszerérői, és ezt az egyez­ményt népszavazásra bocsátja— áll a legnagyobb brit ellenzéki erő tegnap ismertetett választási programjában. A 107 oldalas, „Ideje az igazi változásnak” cí­met viselő dokumentum úgy fogalmaz: ha a Munkáspárt kor­mányra kerül a 3 hét múlva ese­dékes előrehozott parlamenti választáson, „sutba dobja a konzervatív párti kormány által kötött, mélységesen elhibázott” brexitmegállapodást. (MTI) Új választás lesz Bolíviában La Paz. A bolíviai ideiglenes kormány törvénytervezetet kül­dött a parlamentnek arról, hogy új parlamenti és elnökválasztást tartsanak a dél-amerikai ország­ban. A voksolás időpontja még nem szerepel az előterjesztés­ben. A javaslatot a magát az or­szág ideiglenes államfőjévé nyilvánító Jeanine Anez küldte el a parlamentnek az új választás kiírása érdekében, egy hónappal az erőszakos tüntetéseket kiváltó október 20-i szavazást követően. A korábbi államfő, Evő Morales november 10-én kényszerült le­mondani az elnöki posztról. A belpolitikai válság során erő­szakos összecsapások törtek ki, ezekben legalább 30 ember vesztette életét. (MTI) Jut eszembe, igenis nyomást gyakoroltunk Ukrajnára - Gordon Sondland, az Európai Unióhoz akkreditált amerikai nagykövet vallomása erre utal (TASR/AP) Magas rangú amerikai kor­mányzati tisztségviselők az Ukrajnának nyújtott amerikai segély visszatartásáról nyilatkoztak a képviselőház három bizottságának együttes meghallgatásán. Washington. Laura Cooper, a vé­delmi minisztérium (Pentagon) he­lyettes államtitkára és David Hale, a külügyminisztérium európai ügye­kért felelős államtitkára a meghall­gatáson lényeges új információkkal nem szolgált. Mindketten arról szá- i moltak be, hogyan és milyen körül- : mények között szereztek tudomást a Kijevnek nyújtott katonai segély visszatartásáról. Laura Cooper - aki a : Pentagonban az orosz és ukrán ügyek szakértője - azt mondta, sokáig ér­tetlenül állt a dolog előtt, de július 25- én a munkatársai jelezték neki, hogy az ukránok magyarázatot kértek tő­lük a segély visszatartására. Július 25- én zajlott le a vitatott telefonbeszél­getés Donald Trump amerikai és Vo- ; lodimir Zelenszkij ukrán elnök kö- : zött. Laura Cooper jelezte: nyilván nem volt véletlen, hogy az ukránok éppen aznap érdeklődtek náluk, mert szerinte ők is „valószínűleg értesül­tek” a visszatartás okairól. David Hale igenlően válaszolt Adam Schiff de­mokrata párti képviselő azon kérdé­sére, hogy vajon „nagyon szokatlan­­e” egy idegen országnak szánt kato­nai segély folyósítása annak fejében, hogy az adott állam nyomozást in­dítson az amerikai elnök egyik poli­tikai vetélytársa ellen. Donald Trump amerikai elnök „leszaija Ukrajnát”, és nem törődik mással, csak olyan „nagy dolgok­kal”, amelyekből személyes haszna származik - állította a parlamenti bi­zottságok együttes meghallgatása előtt Gordon Sondland, az Egyesült Államok EU-s nagykövete. Ezt mondta tanúvallomásában a kijevi amerikai nagykövetség politikai ta­nácsadója, David Holmes, az elnök ellen vizsgálódó kongresszusi bi­zottság előtt. Az amerikai diplomata volt az első tanú, aki közvetlenül Trump érintettségéről számolt be a szeptember végén indított közjogi felelősségre vonási eljárás (im­peachment) részeként indított nyo­mozásban. Az amerikai elnök ellen azért indította meg az impeachmen­­tet a demokrata többségű képvise­lőház, mert egy Ukrajnának megítélt katonai segélyt csak azzal a feltétel­lel akart átadni, hogy az új ukrán ve­zetés bejelenti egy olyan korrupciós nyomozás megindítását, amely Joe Biden demokrata elnökjelöltet érin­ti. így feketíthetnék be Trump leg­nagyobb belpolitikai ellenfelét, aki veszélyes lehet az elnök újraválasz­­tási kampányára. (mti, ú) Januárban döntés a Fideszről Rövidesen kiderül, az Európai Néppárt új elnöke miként viszonyul Orbán kormánypártjához KÓSAANDRÁS Zágráb/Budapest. Donald Tusk egyszerre volt kemény és megengedő a felfüggesztett tagságú Fidesszel és Orbán Viktorral. A békülékeny han­gulat kezd erősödni az Európai Néppártban (ÉPP), amelynek kongresszusán nem vehetett részt a magyar kormánypárt. „Nem pánikolok, mert bár nem értek egyet Orbán Viktor néhány politikai döntésével és elképzelése­ivel, de jó barátságban vagyok vele, és vannak közös ügyeink” - ezt mondta a Népszava szerint Zágráb­ban az Európai Néppárt kongresszu­sa után tartott sajtótájékoztatóján a pártcsalád újonnan megválasztott elnöke, Donald Tusk. Az Európai Tanács leköszönő vezetője tagadta, hogy beszédében kifejezetten a ma­gyar miniszterelnököt vette volna célba. A lengyel politikus ugyanis akkor arról beszélt, hogy „nem fog­juk feláldozni a biztonság és a rend oltárán az olyan értékeket, mint a polgári szabadságjogok, a jogálla­miság és a közéleti tisztesség, mert egyszerűen nincs rá szükség. Mert egyáltalán nem zárják ki egymást. Aki ezt képtelen elfogadni, az de facto kizátja magát a családunkból”. Mindez pedig a Fidesz távollété­ben történt, a párt ugyanis tavasz óta „önkéntesen” felfüggesztette tagsá­gát az EPP-ben, megelőzendő a meg­alázó döntést a tagság felfüggeszté­séről. A magyar kormánypárt és mi­niszterelnök folyamatos EU- és Néppárt-ellenes retorikájában a Nép­párt számára az utolsó cseppet az je­lentette a pohárban, hogy Jean- Claude Juncker néppárti bizottsági elnököt támadó plakátkampányba kezdett a kormány. A „kizámi-nem kizárni” játszma azóta folytatódik, sokáig úgy tűnt, Zágrábban végre pont kerül az ügyre, de végül semmi nem történt a kongresszuson - leszá­mítva, hogy egyetlen jelöltként meg­választották Tuskot a pártcsalád el­nökének. Tusk az első kelet-közép­­európai elnök, és számos dolgot már csak emiatt is teljesen másképp lát, mint az a Joseph Daul, aki németül jól beszélő franciaként maga volt a meg­testesült Nyugat-Európa. Tusk min­den kritikája ellenére is megértőbb lehet Orbán Viktorral szemben, mint Daul, aki ugyan kezdetben politikai gyermekeként kezelte a magyar kor­mányfőt, de az utóbbi időben ez a szeretet komoly csalódássá változott. A kelet-európai tagpártok ráadásul erős pozícióban vannak, több közü­lük kormányon van, a Fidesz a maga 13 képviselőjével pedig a legerősebb „családtagok” közé tartozik. Ezt nyilván nem ignorálhatja az ÉPP új vezetése, bár az önfelfüggesztés és a kongresszusi hiányzás természetesen azt is jelentette, a Fidesz elveszítette alelnöki posztját az EPP-ben, és az is köztudott, a Néppárt luxemburgi, holland és skandináv tagjai a legszí­vesebben kiebrudalnák Orbánékat. Tusknak emiatt egyensúlyoznia kell, mert az sem szolgálná a Néppárt ér­dekeit, ha Orbánékat ugyan bent tart­ják, de emiatt mások fordítanak hátat a pártcsaládnak. A döntés januárra marad, addig mindenki a Von der Leyen Bizottság megalakítására koncentrál, és egye­lőre nincs kész a „három Bölcs” je­lentése sem a magyar jogállamiság­ról. A hangulat fokozatosan oldódni látszik az utóbbi időben, így a leg­többen már inkább arra fogadnának, tavasszal Orbánék már ismét az ÉPP teljes jogú tagjaként működhetnek az európai politikai színpadon. A rossz időjárás sem tartja vissza a menekülteket A görög kormány bezárat 3 túlzsúfolt menekülttábort az égei-tengeri Lesz­­bosz, Híosz és Számosz szigeten, helyettük új központokat hoz létre 5000-5000 főnyi kapacitással. Idén közel 60 ezer bevándorló érkezett az országba. (TASR/AP) A ciprusi parti őrség egy hajó­ja 120 szíriai menedékkérőt vett a fedélzetére a sziget dél­keleti részénél. 73 menedék­kérőt vett fel az Open Arms hajé tegnap a Földközi-tenge­ren. Csökkentik az olasz­­országi partokra migránsokkal érkező hajókra korábban kivetett szankciókat. Nicosia/Réma/Athén. A ciprusi rendőrség jelentette, a 120 migránst­­köztük 14, kíséret nélküli kiskorút - egy menekültközpontba szállították. A Törökország felől érkezett beván­dorlók azt vallották, hogy fejenként 3620 eurót fizettek embercsempé­szeknek az útért. Ciprus az idén több­ször aggodalmát fejezte ki az Euró­pai Bizottság felé az országba egyre nagyobb számban érkező illegális bevándorlók miatt. Az EU statiszti­kai hivatala (Eurostat) szerint tavaly 7610 ember folyamodott ilyen kér­vénnyel a szigetország hatóságaihoz, 70%-kal többen, mint az azt megelő­ző évben. A menedékkérők csaknem egynegyede szíriai polgár. 73 mene­dékkérőt vett fel az Open Arms hajó a Földközi-tengeren. A hajót üze­meltető Proactiva Open Arms spa­nyol civil szervezet azt írta, hogy a migránsokat, akik között két kisgye­rek és további 24, felnőtt kíséret nél­kül úton lévő fiatal is volt, egy bajba jutott bárkáról szedték fel. A beszá­moló szerint a menedékkérők sokkos állapotban voltak, többeket égési és lőtt sebekkel, illetve kihűlési, vala­mint kiszáradási tünetekkel kellett kezelni. Egy másik civil hajó, az Ocean Viking még mindig kikötőhe­lyet keres, ahol az utóbbi napokban fedélzetére vett összesen több mint 120 menedékkérőt partra tehetné. Csökkentik az olaszországi par­tokra migránsokkal érkező hajókra korábban kivetett szankciókat, és el­törlik a humanitárius menedékkérel­mi rendszer szigorítását - jelentette be a Matteo Salvinitől bevezetett migrációs intézkedések módosítását Luciana Lamorgese jelenlegi bel­ügyminiszter. A módosítások közt szerepel a mentőhajókra kivetett pénzbírság csökkentése 1 millióról 10 ezertől 50 ezer euróig teijedő összegre. A civil hajókat csak aljban az esetben foglalnák le, ha ezek több­ször is megsértették az olasz hatósá­gok előírásait. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents