Új Szó, 2019. november (72. évfolyam, 255-279. szám)
2019-11-16 / 267. szám
o N C/3 o Szolláth Dávid tárcája a Szalonban 2019. november 16., szombat, 13. évfolyam, 46. szám A nacionalizmus felemelkedése a berlini fal leomlása után A berlini fal leomlása 1989. november 8. éjszakáján drámai módon gyorsította fel a kommunizmus bukását Európában. A Kelet- és Nyugat-Németország közötti utazási korlátok megszűnése halálos csapást mért a Szovjetunió zárt társadalmára, egyúttal a nyílt társadalmak nyitányát hozta. Ekkor már egy évtizede folytattam tevékenységemet, amit én „politikai filantrópiának” nevezek. Egy olyan nyűt társadalom eszméjének lettem a támogatója, amelyet a London School of Economicsnál Kari Popper szellemi mentorom hatására tettem magamévá. Popper arra tanított, hogy a tökéletes tudás nem érhető el, és a totalitárius ideológiák, amelyek magukat a végső igazság birtokosának tartják, csak elnyomó eszközökkel maradhatnak fenn. A nyolcvanas években támogattam a szovjet szférában élő másképp gondolkodókat, 1984-ben pedig szülőföldemen, Magyarországon hoztam létre alapítványt, amely pénzügyi támogatást nyújtott a pártállam hatáskörén kívül eső tevékenységekre. A gondolat az volt, hogy az állampárttól fiiggeden tevékenységek ösztönzésének hatására az emberek rádöbbennek a hivatalos ideológia hazugságaira — és ez valóban működött. Évi hárommillió dolláros költségvetéssel az alapítványom erősebbnek bizonyult a kulturális minisztériumnál. Elmondhatom, hogy rákaptam a politikai filantrópiára, és a szovjet birodalom összeomlása után egymás után létesítettem az alapítványokat különböző országokban. Éves költségvetésem mindössze néhány éven belül 3 millióról 300 miihóra ugrott. Mámoros időszak volt. A nyűt társadalmak felemelkedőben voltak, és a nemzetközi együttműködés volt a meghatározó szemlélet. Ma, harminc évvel később, egészen más a helyzet. A nemzetközi együttműködés komoly akadályokba ütközött, és a meghatározó eszmévé a nacionalizmus vált. Egyelőre a nacionalizmus sokkal erősebbnek és károsabbnak bizonyult, mint az internacionalizmus. Ez ugyanakkor nem volt elkerülheteden fejlemény. A Szovjetunió 1991-es összeomlása után az Egyesült Államok vált az egyeden világhatalommá, ugyanakkor nem tudott felnőni a feladathoz, amit a pozícióval járó felelősség jelentett. Az USA sokkal inkább a hidegháborús győzelem előnyeinek kihasználására koncentrált. Nem nyújtott segítő kezet a volt szovjet blokk országainak, amelyek rendkívül nehéz helyzetben voltak. Jobb híján a washingtoni konszenzus neoliberális receptjét ajánlgatta. Ekkoriban lépett Kína a hihetetlen gazdasági fejlődés útjára, amit a Kereskedelmi Vüágszervezethez és a nemzetközi pénzügyi szervezetekhez való - amerikai támogatással elősegített - csadakozása ten lehetővé. Végül a Szovjetunió helyét az USA potenciális riválisaként Kína foglalta el. A washingtoni konszenzus azon a feltevésen alapul, hogy a pénzpiacok képesek önkorrekcióra, és ha esedeg nem, akkor a központi bankok majd nagyobb egységekké való egyesítéssel kisegítik a csődbe ment intézményeket. Ez a feltevés hibás volt, amint azt a 2007-08-as pénzügyi válság bizonyította. A 2008-as összeomlás véget vetett az USA megkérdőjelezheteden globális dominanciájának, és nagyban hozzájárult a nacionalizmus felemelkedéséhez, a társadalmi erőket pedig a nyűt társadalmak ellen fordította. Az USA támogatása mindig is közvetett, időnként pedig elégtelen volt, de annak teljes hiánya kifejezetten sebezhetővé tette ezeket a társadalmakat a nacionalizmussal szemben. Egy ideig eltartott, amíg tudatosult bennem, de a tények kétségbevonhatadanul erre utalnak A nyűt társadalmakat a világon mindenhol védekező állásba kényszerítették Nincs még lejátszva, de szeretném azt hinni, hogy a mélypontot a 2016-os év jelentette a brexittel és Donald Trump elnökké választásával. A kilátások a nyűt társadalmak számára tovább romlanak a mesterséges intelligencia kivételesen gyors fejlődésével. Ez olyan társadalmat ellenőrző eszközök létrehozását teszi lehetővé, amelyek az elnyomó rendszerek kezében végzetes veszélyt jelenthetnek a nyűt társadalmak számára. Hszi Gin-ping kínai elnök például egy úgynevezett társadalmi pontrendszer kiépítésén ügyködik. Ha sikerül, az állam megvalósíthatja a polgárai feletti totális kontrollt. Nyugtalanító, de a kínai közvélemény vonzónak találja a társadalmi pontrendszert, mivel az korábban nem elérhető szolgáltatásokat nyújt, a bűnözők kiszűrését ígéri és a hatalommal való összetűzés elkerülésére vonatkozó iránymutatást kínál a polgárok számára. Ami még ennél is nyugtalanítóbb, Kína a társadalmi pontrendszerét a világ bármely leendő diktátorának eladhatja, aki így politikaüag kiszolgáltatottá válik Kínának. Szerencsére Hszi Gin-ping Kínájának van egy gyenge pontja: a kínai 5G vállalatok - mint a Huawei vagy a ZTE — számára nélkülözhetetlen mikroproceszszorok terén az USA szállításaitól függ. Trump viszont bemutatta, hogy saját személyes érdekeit sajnálatos módon a nemzeti érdekek elé helyezi, és ez alól az 5G szektor sem jelent kivételt. Trump - Hszi Gin-pinghez hasonlóan - politikai nehézségekkel küzd országában, és a kínai elnökkel folyatott kereskedelmi tárgyalások során a Huaweit állította a játszma középpontjába - alku tárgyává alacsonyítva a mikrochipeket. A végeredmény megjósolhatatlan, hiszen számos olyan döntéstől függ, ami még várat magára. Forradalmi időket élünk, amikor a lehetőségek köre sokkal szélesebb, mint máskor, az események kimenetele pedig sokkal bizonytalanabb, mint a nyugodtabb időszakokban. Az egyeden dolog, amire támaszkodhatunk, az a meggyőződésünk. Én mindenesetre el vagyok kötelezve a nyűt társadalom célkitűzései mellett, függetlenül attól, hogy az éppen nyerésre vagy vesztésre áll-e. Ez a különbség az alapítványi munka és a tőzsdei pénzszerzési igyekezetek között. Soros György, a Soros Alapkezelő és a Nyílt Társadalom Alapítványok elnöke © Project Syndicate A RENDSZERVÁLTÓ NAPOK KRONOLÓGIÁJA - HÉTRŐL HÉTRE 1989. november 17., péntek • A nemzetközi diáknap alkalmából rendezett prágai diákfelvonulás a kommunista rendszer elleni, politikai reformokat követelő megmozdulássá alakul át. A tüntetőkkel szembeni brutális rendőri fellépés országos méretű tiltakozási hullámot indít útjára. 1989. november 18., szombat • Prágában folytatódnak az utcai tüntetések, sztrájkba lépnek a diákok és a színházak, a színészek november 27-re általános sztrájkot hirdetnek. • Vágsellyén Tóth Lajos 50. születésnapja alkalmából értelmiségi konferenciára kerül sor ,A szlovákiai magyar értelmiségi lét” címmel. Miután megérkezik a Prágában történtek híre, a konferencia résztvevőinek egy része az éjszakai órákban megalakítja a Függeden Magyar Kezdeményezést (FMK), amely az A. Nagy László és Tóth Károly által aláírt nyilatkozatában tiltakozik a rendőri erőszak ellen. 1989. november 19., vasárnap • Cseh ellenzékiek - mindenekelőtt a Charta 77 aktivistái - megalakítják Prágában a rendszerellenes megmozdulásokat irányító Polgári Fórumot (PF). Szlovák ellenzékiek ugyanekkor megalakítják Pozsonyban a Nyilvánosság az Erőszak Éllen (VPN) polgári kezdeményezést. 1989. november 20., hétfő • Diákmegmozdulások kezdődnek az ország több nagyvárosában. Prágában már több mint százezer fős tüntetésen tiltakoznak a rendőri erőszak ellen, s politikai reformokat, többek között szabad választás kiírását követelik. • A szövetségi, a cseh és a szlovák kormány közös nyüatkozatban ítéli el a november 17-i és az azt követő megmozdulásokat. Ugyanűyen értelmű nyilatkozatot fogad el a prágai, másnap pedig a pozsonyi kommunista pártvezetés is. 1989. november 21., kedd • Országszerte tovább zajlanak a tiltakozó megmozdulások, a prágai tüntetésen első ízben szólal fel Václav Havel. A komáromi Magyar Területi Színház társulata csatlakozik a prágai színművészeti főiskola diákjainak és a prágai színházak művészeinek sztrájkra felszólító felhívásához. 1989. november 22., szerda • Pozsonyban az első engedélyezett tüntetésen az FMK nevében felszó-SZABADON lal Grendel Lajos író. Megalakul a VPN Koordinációs Bizottsága, amelynek munkájába az FMK képviseletében bekapcsolódik Szigeti László és Grendel Lajos. • Pozsonyi magyar egyetemi és főiskolai hallgatók megalakítják a Magyar Diákszövetséget, amely támogatásáról biztosítja a sztrájkoló szlovák és cseh diákokat. 1989. november 23., csütörtök • Az FMK támogatásáról biztosítja a november 27-re meghirdetett általános sztrájkot, követeli a hitelüket vesztett politikusok és közéleti tisztségviselők távozását hivatalukból, a sajtószabadság biztosítását és a cenzúra eltörlését. • A Gemadok KB Elnöksége elégedetlenségét fejezi ki „az átalakítás és a nyilvánosság politikájának lassú és következeden” végrehajtása miatt, s az erőszakot és a szélsőséges megnyüvánulásokat elutasítva az érdemi párbeszéd mellett száll síkra. 1989. november 24., péntek • Csehszlovákia Kommunista Pártja KB rendkívüli ülésén, miközben felmerül a fegyveres erők bevetésének lehetősége is a tüntetőkkel szemben, lemond tisztségéről Müos Jakes pártfőtitkár, valamint az egész pártvezetés. A párt új főtitkárává Karel Urbáneket választják, s nyilatkozatban fejezik ki sajnálatukat a november 17-én történtek miatt. • Elkészül az FMK elvi nyűatkozata, amely szerint céljai között szerepel többek között a pártmonopólium megszüntetése, a parlamentáris demokrácia megteremtése, a nemzeti kisebbségi kérdés megoldása, s a polgári szabadságjogokat biztosító törvények megalkotása. • Dobos László kezdeményezésére - nagyrészt az ún. harminchármak dokumentuma aláíróinak részvételével — megalakul Pozsonyban a Csehszlovákiai Magyarok Fóruma. (Összeállította Popély Árpád)
