Új Szó, 2019. november (72. évfolyam, 255-279. szám)
2019-11-16 / 267. szám
8 I KULTÚRA 2019. november 16.1 www.ujszo.com Irodalmi díjeső a 14. Őszi írófesztiválon Bárczi Zsófia kapta a Tálamon Alfonz-díjat. Az elismerést Hodossy Gyula, a SZMÍT elnöke adta át. (Somogyi Tibor felvételei) ÖSSZEFOGLALÓ Gúta. A Szlovákiai Magyar írók Társasága történetében még nem fordult elő, hogy valamennyi éves díját egyszerre adja át a szervezet. A Gútán rendezett 14. őszi írófesztivál keretében csütörtökön hatan vehettek át elismeréseket műveikért. A díjátadó gyászos hangulatban kezdődött, mivel az Arany Opus elnevezésű jeligés pályázat nem sikerült valami fényesen. A beküldött versek színvonalának illusztrálásaképpen az egyik zsűritag, Hizsnyai Zoltán költő, szerkesztő felolvasott egy elrettentő példát, persze a szerző nevének elhallgatásával. Mivel erre a pályázatra bárki küldhet szöveget, gyanítjuk, hogy egy szerető nagymama sorait hallhattuk. Próza kategóriában nem is tudtak győztest hirdetni, ám mivel a vers kategóriából magasan kiemelkedett két alkotás, mindkettő díjat kapott. A Francia pezsgő jeligét választó Z. Németh István egy posztmodem hosszúversben három, idén jubiláló költőtársa előtt tiszteleg, oly módon, hogy az általuk használt motívumokat építi bele a versbe. Az Opus jelige alatt Feliinger Károly elmélkedőemlékező, néhol groteszkbe hajló versciklusát díjazta a zsűri, amelyben Hizsnyai mellett Vida Gergely költő és Mészáros Sándor, a Kalligram Kiadó budapesti igazgatója foglalt helyet. A szokásokhoz híven a díjazottak két hazai magyar festőművész, Fecsó Szilárd és Szitási Veronika egy-egy képét is megkapták. T alamon Alfonz-díj A fiatalon elhunyt, sugárzó tehetségű Tálamon Alfonz halálának tizedik évfordulóján, 2006-ban alapította az írótársaság választmánya a róla elnevezett díjat, amelyet minden évben az előző év általa legjobbnak ítélt prózai művének szerzője kapja. A Talamon-díjat idén Bárczi Zsófia érdemelte ki, aki egyébként júniusban a Madách-díjat is átvehette Vidéki lyányok énekeskönyve című művéért (Phoenix Polgári Társulás, 2018), vagyis a Szlovák Irodalmi Alap zsűrijének és a SZMIT ítészeinek ízlése nagyon hasonló. Ez a különös hangulatú és nyelvezetű regény magányos nők tragikomikus történeteinek a gyűjteménye, akik kétségbeesetten menekülnének kilátástalan helyzetükből - reménytelen kalandokba, kényszerházasságokba, a szépirodalomba vagy a vallásba -, de csak még mélyebbre süppednek az iszapba. A kötetet a díjátadón Bese Bernadett méltatta, aki kitért a formai megoldásokra, a mű szerkezetére és a narrátor szerepével való játszadozásra is, ami tájainkon még mindig egzotikusnak hat. Bárczi Zsófia otthonosan mozog a latin-amerikai iroda-' lomban, a mágikus realizmus eszközeit saját írói nyelvébe építi bele, , amitől a szöveg egyszerre ismerős és újszerű az itteni olvasó számára. Forbáth Imre-díj Az év legjobb hazai magyar verskötetéért járó díj a korát megelőző avantgárd költő, Forbáth Imre nevét viseli. Idén Juhász Katalin, lapunk munkatársa vehette át Nyeretlen című müvéért (Nap Kiadó 2018), amelyet szintén díjazott az irodalmi alap: pesszimista címe ellenére megkapta a Madách-nívódíjat. Tóth László költő laudációjában egyebek mellett ez áll: , Juhász Katalin e kötete is szűkszavú, visszafogott, minden szempontból letisztult és végletekig csiszolt versekben megnyilvánuló, sajátos hangú és nyelvezetű, önmagával koherens, súlyos költészetet nyújt olvasójának. A Nyeretlen nem könnyű olvasmány: hiányos (vers)mondatai, elhallgatásai, nem szokványos grammatikai szerkezetei számos szöveghelyén igénylik az olvasó közreműködését, ezek a megállók azonban segítik is eligazodását a költő meglehetősen kilátástalan, komor világában - világunkban -, vigaszra, s ruházatában is úgy vergődik, mint pókhálóba akadt légy, nem találva a szabadulás útját.” SimkóTibor-díj A legfiatalabb elismerés a Simkó Tibor-díj: 2013-ban alapította a SZMIT, és mivel a gyermekirodalomban nálunk kevesebb mű születik, kétévente ítélik oda. Idén Roncsol László érdemelte ki Batyuzgató című 2017-es kötetéért (ART Danubius, 2018), amely a szerző elmúlt negyven év alatt született gyermekverseinek egyfajta gyűjteménye. Z. Németh István, a Simkó-díj megalapításának indítványozója maga is rendszeresen alkot a kicsik és nagyobbacskák számára. O méltatta a Batyuzgatót. „Roncsol László a szlovákiai magyar irodalom rendkívül sokoldalúnak ismert alkotója mindig is olyan gyermekverskötetekkel lepte meg olvasóit, amelyek erős bölcseleti tartalmukkal a felnőtt olvasóknak is igazi műélvezetet nyújtottak.” A méltató Szeberényi Zoltánt is idézte: „Ismeretlen ízek, színek jelennek meg vele gyermekköltészetünkben. Kulturált nyelven, színpompás képekben varázsolja elénk a kozmikus idő emberi vonatkozásait, az évszakok váltását. Mindent a színek és fények tükrében lát, a tavasz opál, a nyár-ősz arany, a tél ezüst színben ragyog. Megoldásai nem mindig gyermekszórakoztató lelemények. A látványt és hangulatot feszes ritmusba ötvöző, szépen csengő sorok mögöttes jelentést is sugallnak, szinte egy természetfilozófia körvonalai sej lenek fel a születés, kiteljesedés és elmúlás relációiban”. Turczel Lajos-díj A tudományos művek szerzőinek odaítélt díjat Turczel Lajos irodalom- és művelődéstörténészről nevezték el. Idén Simon Attila történész, a somosai Fórum Intézet igazgatója kapta meg, akit a Magyar Tudományos Akadémia idén, első szlovákiai magyar történészként soraiba választott. Az ő munkásságát Szarka László történész, egyetemi docens méltatta. „Simon Attila tudatosan ennek a gyors fogyásnak és egyre gyakoribb meghasonulásnak indult dél-szlovákiai népcsoportnak a történetét írja, kitartóan, immár húsz-huszonöt éve. Az elmúlt száz év velünk megtörtént eseményeit, jó és rossz döntéseit, nélkülünk vagy olykor velünk együtt kialakított alternatíváit vizsgálva, immár az ötödik ikszen túl, a szerző teljes szakmai fegyverzetben szembesít bennünket a valóságos múltunkkal, jó és rossz lépéseinkkel, gyakori tévedéseinkkel. Merthogy amire a történész szakszerűen, szakmai becsülettel vállalkozhat, az a történelem tényeinek, forrásainak minél reálisabb bemutatása. /.../ Simon Attila munkásságából mindenki számára kiderülhet, milyen fontos, hogy olyan történelmünk legyen, amely nem a vágyainkat tükrözi, hanem a valósággal szembesít bennünket. Hogy a családjainkban százféleképpen megélt múltból egy közös történelem körvonalai bontakozzanak ki.” A díjátadót Miqueu Montanaro, Buják Andor és Bohus Zoltán triójának zenéje is emlékezetessé tette a megjelentek számára. (kult) A Forbáth Imre-díjat Juhász Katalin, lapunk munkatársa vehette át The Mandalorian: egy univerzum megmentője? RÖVIDEN A Rubens-kiállítás hétfőnként is látható Budapest. A nagy érdeklődésre való tekintettel a hét minden napján, így hétfőn is látogatható a Rubens, Van Dyck és a flamand festészet fénykora című kiállítás a Szépművészeti Múzeumban - tudatta sajtóközleményben az intézmény. A mintegy 120 művet bemutató tárlatot október végi megnyitása óta csaknem húszezren tekintették meg. A kiállításra közel negyven nagy közgyűjteményből, egyebek között a párizsi Louvre-ból, a szentpétervári Ermitázsból, a madridi Pradóból, a washingtoni és a londoni National Galleryből érkeztek műtárgyak. A tárlaton Rubens mintegy harminc és Van Dyck több mint egy tucat remekműve mellett más flamand mesterek kiváló alkotásait is megcsodálhatják a látogatók, február közepéig. (tb) LENCSÉSZOLTÁN Az újonnan indult Disney+ streamingszolgáltatás minden kétséget kizáróan egyfajta zászlóshajónak szánta az első álőszereplős Star Wars-sorozatot. Bár a The Mandalorian első negyven percéből még nem érdemes messzemenő következtetéseket levonni, a kezdés kifejezetten ígéretes. A Disney-korszak Star Warsfilmjeivel ellentétben a Mandalorianben (amelynek egyelőre nincs hivatalos magyar címe) nincs egy cseppnyi bájolgás sem, nincsenek plüssfiguraként eladható mellékszereplők és az Utolsó Jedikben látott, bosszantóan felesleges történetszálak. Csak egy szófukar westemhősünk van, egy mandalóri fejvadász, aki elvállal egy különösen veszélyesnek tűnő, de nagy jutalommal kecsegtető küldetést. A sorozat első epizódja egy koszos és barátságtalan, vadnyugatra emlékeztető világot tárt elénk, ahol senki sem viccel és senki sem barátságos. A címszereplőt alakító Pedro Pascal arcát egyelőre nem is láthattuk - a Trónok Harcából vagy a Kingsman: Az aranykörből ismert színész eddig pusztán a mozdulataival próbált maradandót alkotni. Talán épp ezért, a sorozat kész felüdülés lehet a Disney-éra filmjeiben csalódott rajongók népes táborának. A megtépázott hírnevű Star Warsuniverzumnak pontosan a Mandalorianhez hasonló új víziókra van szüksége, és bár azt nem állítanánk, hogy az első rész mindegyik pillanatából sütött az eredetiség, de egy durvább hangvételű történet, amelyből nem árad a megalkuvás és a kommerszség bűze, már valamelyest helyreállíthatja a franchise iránti bizalmat. A Disney „szakértelmét” jelzi, hogy a mozi történelmének egyik legjövedelmezőbb és legnépszerűbb világát pár év alatt egy olyan szintre züllesztette, hogy az éra negyedik filmjének számító Solo: Egy Star Wars-történet már veszteséges volt a mozipénztá-A címszereplőt alakító Pedro Pascal arcát egyelőre nem láthattuk (Képarchívum) raknál - időszerű volt hát egy kicsit változtatni a stratégián. Ha támpontot akarunk adni egy Star Wars-rajongónak, a Mandalorian hangulata leginkább a Zsivány Egyes háborús atmoszférájához hasonlítható, és nagy erénye, hogy egyelőre nem próbál meg több lenni egy lézerfegyverekkel felturbózott westemnél. Bár érezhetően előbbutóbb az arctalan főszereplőnk drámája és múltja is előtérbe kerül, egyelőre megmarad egy egyszerű történetvezetésű, a régi szép időket idéző old-school sorozatnak - épp ezért érezhetően a klasszikus trilógia és a Zsivány Egyes rajongóinak kegyeit keresi elsősorban. A mindössze nyolcrészesre tervezett első évad jelenleg nálunk még nem elérhető, mivel a Disney az USA-n, Kanadán és Hollandián kívül még sehol sem indította el a szolgáltatást, és rossz hír, hogy hozzánk valószínűleg legkorábban csak 2020 végén érkezhet a sorozat szinkronos verziója.
