Új Szó, 2019. november (72. évfolyam, 255-279. szám)
2019-11-16 / 267. szám
Harminc éve szabadon Irodalmi díjak az írófesztiválon Hat alkotó vett át elismerést az írótársaság őszi fesztiválján Gútán 8. oldal Feladták az I. ligát a gútai kézisek Kényszerpihenőt tart a férfi-kézilabdacsapat, elfogytak a játékosok 19. oldal A NAP SZÁMA: 145 A kilencéves Laurent Simons IQ-ja 145, és villamosmérnöknek tanul az Eindhoveni Műszaki Egyetemen IDŐJÁRÁS Felhős, borús, ködös idő, az ország nyugati részében sok helyen eső, ködszitálás várható. Keleten néhol felszakadozhat a felhőzet. A nappali csúcshőmérséklet 10 és 18 fok között alakul. ÚJ SZÓ-ELŐFIZETÉS predplatne@newsandmedia.sk 02/32153 221 9 1989 novemberében véget ért az egypártrendszer, a demokratizálódás útjára léptünk CZÍMER GÁBOR Komárom/Rimaszombat/ Pozsony. A hétvégén országszerte a bársonyos forradalom 30. évfordulójára emlékeznek. A gazdag kínálatból néhány fontosabb rendezvényt emeltünk ki. A szabadság harminc éve - A szabadság harminc árnyalata címmel szombaton a Pátria rádió ünnepi műsort készít a bársonyos forradalom 30. évfordulójára. A 17.00-kor kezdődő eseményre a szlovák közrádió hangversenytermében kerül sor. A fellépők között lesz Bródy János Kossuth-díjas zeneszerző, Skuta Miklós zongoraművész, Bandor Éva színművész, a Slovak Brass Quintet, az Ifjú Szivek Táncszínház és még sokan mások. A rendezvényen tiszteletét teszi Martin Bútora, Szlovákia korábbi amerikai nagykövete, Frantisek Miklosko egykori disszidens, kereszténydemokrata politikus, Szigeti László és Huncík Péter közíró, valamint további közéleti személyiségek. Komáromban a Selye János Egyetem, a Fórum Kisebbségkutató Intézet és a város önkormányzata vasárnap 17 órától a Tiszti pavilon dísztermében emlékezik meg a bársonyos forradalom eseményeiről. A program keretében a rendszerváltás résztvevői idézik fel a 30 évvel ezelőtti eseményeket. A rendezvényen nyitják meg a Bársonyos forradalom és a szlovákiai magyarok című kiállítást, amelyet a Fórum intézet állított össze. Az intézet hétfőn az interneten egy dokumentumfilmet is közzétesz, amelyben az első szabad csehszlovákiai politikai mozgalom, a Független Magyar Kezdeményezés történetét ismertetik. Vasárnap Rimaszombatban, az Orbis moziban 15.00-tól vetítik Lichtmannegger László és Szekeres Éva Bársonyos kisváros -Nézné mestecko című dokumentarista esszéjét. Az alkotás a politikai fordulatot Rimaszombat lakóinak látószögéből mutatja be. A 30 évvel ezelőtti eseményekről a legfőbb közjogi méltóságok is megemlékeznek. Zuzana Caputová államfő szombat este a Szlovák Nemzeti Színház történelmi épületében mond ünnepi beszédet. Peter Pellegrini (Smer) kormányfő és Andrej Danko (SNS) házelnök pedig vasárnap 19.45 körül, az esti híradó után a közmédia egyes csatornáján szól az ország polgáraihoz. Vasárnapra több tüntetést is meghirdettek. Az ellenzéki pártok vezetői, így Igor Matovic (OFaNO), Andrej Kiska (Za l’udí), Richard Sulik (SaS), Michal Truban (PS) és Miroslav Beblavy (Spolu) 16 órától a pozsonyi Sznf téren, a Tisztességes Szlovákiáért mozgalom pedig 17 óra 11 perctől a Szabadság téren tart demonstrációt. Részletek a 2. oldalon, programajánló az 5. oldalon. Felavatták a Puskás Arénát Budapest. Télt ház, több mint 65 ezer ember volt tegnap Budapesten az új Puskás Aréna nyitómérkőzésén. A régi Népstadion helyére épült létesítményben már másfél órával a kezdőrúgás előtt elkezdődött a program, a pályán köszöntötték a Népstadion legendáit, köztük a legidősebb egykori magyar válogatott játékost, a 92 éves Raduly Józsefet. A megnyitó alkalmából 20 év után összeállt a Soho Party együttes is, amelynek slágere, Az éjjel soha nem érhet véget a magyar válogatott nem hivatalos dala lett a 2016-os Eb előtt-alatt. A Nélküledet a Dunaszerdahelyi Művészeti Alapiskola diákjai adták elő. A Magyarország-Uruguay találkozó lapzárta után ért véget. Képek a 20. oldalon. (bt) A nyitrai Műszaki Szakközépiskola tanárai és diákjai pénteken lerótták kegyeletüket a szerdai buszbaleset áldozatai előtt. Zuzana Caputová államfő és Peter Pellegrini (Smer) kormányfő is megemlékezett a balesetben életüket vesztetttanulókról. Tegnap nemzeti gyásznapottartott Szlovákia. (TASR) NAHÁT! Hajléktalannak lenni Dél-Szlovákiában ÖSSZEFOGLALÓ Az állam nem törődik eléggé a hajléktalanok sorséval, emiatt jóval több« kerül a róluk való gondoskodás, mint kellene - olvasható a Környezetpolitikai Intézet (IEP) legújabb elemzósóben. A környezetvédelmi minisztériumhoz tartozó Környezetpolitikai Intézet szerint alapvető probléma, hogy Szlovákiában nincsenek megfelelően nyilvántartva a hajléktalanok, például arról sincs információnk, hogy jelenleg pontosan hányán élnek az utcán. Az IEP hiányolja a megelőző intézkedéseket is, szerintük ugyanis jóval kevesebb pénzbe kerülne megakadályozni, hogy az elszegényedett emberek az utcára kerüljenek, mint hajléktalanként gondoskodni róluk. Az elemzők ennek érdekében javasoltak néhány megelőző intézkedést. Az IEP szerint például az államnak sokkal jobban oda kellene figyelnie az úgynevezett kockázati csoportokra (vagyis azokra ez emberekre, akik közel állnak hozzá, hogy hajléktalanná váljanak), valamint egy egységes tervet is el kellene fogadni, amely rendszerszintű megoldásokat kínálna a hajléktalanság csökkentésére. A munkaügyi minisztérium lapunknak elmondta, hogy a hajléktalanszállók bebiztosítása elsősorban az önkormányzatok feladata, de a tárca az utóbbi 5 évben folyamatosan növelte a hajléktalanok támogatására elkülönített pénzösszeget. Arról is tájékoztattak, hogy idén szeptemberben elfogadtak két olyan tervet, amelyről az IEP elemzői is beszéltek. Ezek foként megelőző jellegűek, és a társadalom perifériájára szorult roma közösségeket célozzák meg. A fagyok közeledtével az Új Szó utánajárt, hogy milyen lehetőségeik vannak a hajléktalanoknak a délszlovákiai városokban. Az intézkedések városonként eltérőek: Dunaszerdahelyen például betiltották az utcai hajléktalanságot, Párkányban pedig nem mehetnek részegek a hajléktalanszállókra. Bővebben a 3. oldalon. (nar, száz, buch, mb, nr, béva) Meglettek a hurrikánban eltűnt tehenek Washington. Életben vannak azok a tehenek, amelyeket szeptemberben a Dorian hurrikán ragadott magával egy északkarolinai szigetről. A BBC News beszámolója szerint a három tehén a Cedar-sziget egy csordájához tartozott. Amikor szeptemberben a térségre lecsapott a Dorian hurrikán, egy „minicunami” hullámai magukkal ragadták az állatokat. Mindeddig úgy gondolták, hogy elpusztultak, de a közelmúltban megtalálták őket. A tehenek mintegy nyolc kilométert úsztak az óceánban, míg kijutottak a szárazföldre. (MTI)
