Új Szó, 2019. november (72. évfolyam, 255-279. szám)
2019-11-04 / 256. szám
www.ujszo.com | 2019. november 4. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Gát a tisztességnek! Csak egy hidas képviselőnek volt képe megszavazni az ötvennapos moratóriumot, de készségesen jöttek helyettük Kotlebáék MARIUS KOPCSAY gyes politikai felmérések megbízhatóak, mások meg talán kevésbé - de végső soron csak segédeszközként használja azokat a választók többsége, amikor eldönti, kinek adja a voksát. Ezért abszurd és értelmetlen az a törvény, amellyel a kormánykoalíció betiltotta a felmérések közzétételét a választást megelőző 50 napban. A Smer és az SNS a Kotleba-féle ESNS támogatásával így bevezette az információhoz való jog korlátozását - mégpedig a demokrácia alapját képező szabad választással összefüggésben. Törvényerőre emelte a hülyeséget - másképpen nem nevezhetjük ezt az antidemokratikus törvényt. De a törvényerőre emelt hülyeség beteijesztői nem tudnak meggyőzni senkit arról, hogy azért fogadták el a választás előtt a törvényt, hogy „elvi megoldást nyújtsanak a közvélemény-kutatók tisztességes hozzáállására”. Hasonló trükközésről van szó, mint amit a Meciar-gamitúra (a HZDS, az SNS és a már elfelejtett munkáspárt) ötlött ki az 1998-as választás előtt, amikor érezte, hogy közeleg a vég. A Szlovák Demokratikus Koalíció és a Magyar Koalíció Pártja várható sikere veszélyeztette a hatalmukat, ezért Meciarék kitalálták, hogy megemelik a pártkoalíciók bejutására vonatkozó küszöböt. Az SDK esetében ez azt jelentette, hogy 10 százalék helyett 25-öt kellett volna elérnie az ötpárti koalíciónak, a három magyar pártnak pedig 7 százalék helyett 15-öt, ami persze lehetetlen volt. Ezért volt kénytelen választási párttá átalakulni az SDK és a Magyar Koalíció Pártja, ennek minden későbbi következményével együtt. Viszont Meciar nem ment semmire ezzel a trükkel, de tegyük hozzá, hogy másik választási ügyeskedése, az egyetlen, országos választókörzet a mai napig érvényben van, mert nyilvánvalóan ez így felel meg a pártoknak. A politikai felmérésekre vonatkozó 50 napos moratóriumot feltehetően megvétózza az államfő és újratárgyalásra visszaküldi a parlamentbe, és még az is elképzelhető, hogy másodjára nem szavazza meg elég képviselő. A végső szót pedig az Alkotmánybíróság mondhatja ki. De már a törvényt kiötlő pártok szándéka önmagáért beszél: a 2020- as választás sorsdöntő számukra, létkérdés lenne nekik, hogy hatalmon maradjanak, ezért aztán mindenféle gusztustalan dolgokra képesek. Amellett sem szabad szó nélkül elmenni, mennyire készségesen megtámogatták a törvényt Kotlebáék - miután a Hídból erre csak egyetlen képviselő volt hajlandó. Eléggé ijesztő az ilyenformán kirajzolódó következő kormánykoalíció: a Smer Glváccsal, Blahával, Ficóval, plusz a Kocnerhez vezető szálak, továbbá az SNS ruszofil elnöke, és Kotlebáék, akik kiléptetnék Szlovákiát a NATO- ból és az EU-ból. A mostani kormányt azzal a jelszóval alapította meg a három kormánypárt, hogy gátat szabnak a szélsőségeseknek. A következő kormánynak a fenti felállás szerint az lehetne a szlogenje: gátat szabni a tisztességnek, betiltani a közvéleményt. A szerző a TASR hírügynökség munkatársa ÉS MOST ÁTNYÚJTHATOK Erdogan (Lubomír Kotrha karikatúrája) A magyar kitartás eredménye Két jelentős diplomáciai sikert ért el a budapesti kormány Kijev nacionalista politikusaival szemben. Múlt héten a NATO és Ukrajna képviselőinek tanácskozását követően, az „utolsó utáni pillanatig“ úgy tűnt, nem lesz közös közlemény, mert a magyar küldöttség megvétózza azt. Végül a nyugati diplomaták elfogadták a kitartó követelést, közösen szólították fel Ukrajnát a nemzetközi szervezetek előírásainak betartására. „A dokumentum újra világossá teszi, hogy a nemzeti közösségek elvett jogait az oktatás és az élet egyéb területein vissza kell adnia” - jelentette ki Szijjártó Péter magyar külügyminiszter. Ugyancsak az elmúlt napokban elsősorban magyar kezdeményezésre a Velencei Bizottság szakértői vizsgálták ajúliustól hatályos, brutális ukrajnai nyelvtörvény társadalmi következményeit. Az ukrán nemzetállami törekvéseket hivatalosan azzal indokolják, hogy a több régióban domináns orosz nyelvet és befolyást igyekeznek kiszorítani. Ám a Donyec-medencében Putyin hívei vetették meg a lábukat, ezért ott aligha tudnak érvényt szerezni annak, hogy szeptembertől az országban minden orosz tannyelvű iskolában csak ukránul lehet tanítani, így aztán a kárpátaljai magyarokon és más kisebbségeken csattan az ostor, melyek évek óta szenvednek az ukrán-orosz háborús konfliktus miatt. Megpróbáltatásaikat megélhetési gondjaikon kívül a tavaly elfogadott oktatási törvény tetézte, amely úgy rendelkezik, hogy legkésőbb 2023- ban az állami kisebbségi iskolákban magyarul csupán az első négy osztályban taníthatnak, aztán fokozatosan át kell térni az ukránra. Nyártól pedig a nyelvtörvény értelmében csak magánbeszélgetésekben, illetve a vallási szertartásokon használhatják a kisebbségiek az anyanyelvűket. Minden más téren kötelező az ukrán. Emiatt például a magyar többségű Beregszászon Babják Zoltán polgármester kénytelen ukránul beszélni a hivatalos ügyben hozzá forduló magyar nemzetiségű polgárokkal. Per-Bérkülönbség és bérgyilkosság BOLEMANT LILLA Eredetileg csak egy „ártatlan” témáról készültem írni, amiről egy kávé vagy tea mellett el lehet vitatkozni: hogy mennyi is a valódi különbség a nők és a férfiak munkabére között, melyik intézet hány százalékot mért, és hogy mi a különbség oka. Vajon az, hogy a nők rosszul fizetett szektorokban dolgoznak, úgymint kultúra, szociális munka, egészségügy, vagy alacsonyabb pozíciókban, és miért van ez így. Továbbá hogy a nők a gyerekvállalás miatt kiesnek a munkapiacról, és az otthon végzett ingyen munkát senki sem számítja be a munkapiacon. Ez a téma is része annak, ami a nők hátrányos helyzetét dokumentálja. Amíg vitatkozni kell erről, és van bérkülönbség, nincs egyenrangúság! És ez messzire vezet. Pontos adatokat keresve a neten újra rábukkantam arra az októberi hírre, amely meg kellett volna, hogy rázza a világok de nem egészen így történt. Hogy miért? Mert egyrészt a gyilkolás már mintha az életünk része lenne. Politikusaink szavakkal és hazugságokkal gyilkolják egymást. Nálunk szerencsére „csak” a szóbeli politikai gyilkosság van jelen, mondanám, ha nem jutna rögtön eszembe Ján Kuciak és Martina Kusnírová, a menyasszonya, akit azért gyilkoltak meg, mert a hozzátartozója volt. Hevrin Khalaf kurd politikusnőt azért gyilkolták meg, mert a Szíriái Jövő Párt nevében az etnikai-vallási kisebbségi csoportok közötti megbékélésen dolgozott. És mivel nő is volt, hát példát kellett statuálni. A török vezér parancsára rituális gyilkosság áldozata lett. A legtöbb híradásban az jelent meg:, Jcirángatták az autójából és lelőtték”, ami nagyon finom megfogalmazása a történteknek. A több katonából álló kommandó megállította az autóját, nevén szólították, és miután kiszállt, tömegesen megerőszakolták, hajánál fogva az autóhoz kötözve vonszolták, hogy a fejéről levált a bőr, majd halálra kövezték, és holttestét megcsonkították. Es minderről videofelvételeket készítettek, amiket az internetre is feltettek. Elrettentésül és figyelmeztetésül. Látszólag nem függ össze a nők és a férfiak közötti bérkülönbség a kurd politikusnő halálával. De ha a dolgok mélyére nézünk, és az okokat keressük, nagyon is összefügg. A különbség csupán az, hogy ahol a bérkülönbségről, mint aktuális problémáról beszélünk, és évente összehasonlítjuk, valamint jogi és gyakorlati lépéseket is tehetünk annak érdekében, hogy ez csökkenjen, egy demokratikus államalakulatban tesszük ezt, ahol nem kell félnünk attól, hogy politikai állásfoglalásunk miatt meggyilkolnak. Bár most megint megjelenik Kuciak képe, akit politikai okból gyilkoltak meg egy demokratikus államban. Az az ország viszont, amelynek katonái a demokratikus párt képviselőit rituális módon meggyilkolják (akár a saját, akár a szomszéd ország állampolgárai) a kegyetlen diktatúrák közé sorolható. Végül pedig feltehetjük a kérdést, hogy hová sorolhatjuk azt az országot, amelynek vezetője hivatalosan fogadja a gyilkosságért felelős államfőt, és biztosak lehetünk abban, hogy nem kéri számon rajta azt, hogy inváziót indított egy szomszédos ország területén, hogy példát statuáljon! És mindezt tette a nagy orosz testvér hathatós segítségével. FIGYELŐ Soros nem megy Magyarországra Amíg Orbán Viktor van hatalmon, Soros György nem tér vissza szülőföldjére - erről az üzletember a brit Guardiannak adott inteijúban beszélt. Az országot ugyanis annyira uralja a propaganda, hogy fizikai atrocitás érhetné. A magyar ; kormányfőről megemlítette, korábban támogatta, mert elkötelezettje volt a nyitott társadalomnak, de kizsákmányoló lett, maffiaállamot hozott létre. Azt mondta, nem engedi, hogy személyes konfliktusba sodródjon Orbánnal, és a nézeteltérés közöttünk nem személyes, hanem ideológiai. (hvg.hu) sze más településeken is ugyanez a helyzet, és a törvény még börtönbüntetést is kilátásba helyez. Orbán Viktor magyar kormányfő arra kérte Kijevet, hogy első lépésként legalább a Velencei Bizottság ajánlásait fogadja meg. A neves jogászok alkotta testület tavalyi állásfoglalásában elismerte ugyan Ukrajnajogát az államnyelv társadalmi szerepének erősítésére, hogy az ország minden polgára beszéljen ukránul, amit az ottani politikusok biztonságpolitikai érdeknek tüntetnek fel. De nem lehet ezt az orosz, a magyar és más kisebbségek diszkriminációja révén elérni. Nyilván ugyanerre az álláspontra helyezkednek most a bizottság tagjai a helyszíni vizsgálódásaik során. Ukrajna fontos szerepet tölt be az észak-atlanti katonai szövetség stratégiájában, amelyben a jelek szerint a jogsértések másodlagosak. Kijev ezért vonakodik eleget tenni az ajánlásoknak és a felszólításoknak, inkább féligazságokat hangoztat. Volodimir Zelenszkij államfő - akiben olyannyira bíztak Kárpátalján - is tétlenkedik, márpedig a következetes magyarországi kiállásból okulhatna. Az európai jogi normák tiszteletben tartása nélkül hazája nem kerülhet közelebb remélt szövetségeseihez. Minden bizonnyal nem csak a kárpátaljai magyarok olvasták megnyugvással a budapesti külügy nyilatkozatát, mely leszögezi: a magyar kormány soha nem fogja feláldozni őket világpolitikai játszmák oltárán. NATO-tagként erre szuverén joga van és lesz. A KURDOKNAK EGY BÉKETERVET
