Új Szó, 2019. november (72. évfolyam, 255-279. szám)
2019-11-04 / 256. szám
2 KÖZÉLET 2019. november 4.1 www.ujszo.com Abban sem értenek egyet, hogy mi történt CZÍMER GÁBOR Pozsony Múlt csütörtökön megrekedt az MKP által összehívott ötpárti egyeztetés. Az MKP szerint a tárgyalásokat csak berekesztették, a Híd azonban úgy értelmezi, feloszlatták az egyeztetési fórumot. Ravasz Abel, a Híd alelnöke a Pátria rádió szombati adásában a megrekedt ötpárti tárgyalásokról azt mondta, az összefogás feltételei miatt nem volt értelme tovább tárgyalni. „Legalább három olyan témakör volt, melyben az Összefogás nagyon radikális, kompromisszumképtelen pozíciót vett fel” - mondta Ravasz. Nevek és a lista neve A Híd alelnöke szerint a Smerrel való együttműködésre vonatkozó feltétel mellett a személyi kérdéseken és azon bukott el a megállapodás, hogy melyik szubjektum alakul át választási párttá, illetve mi legyen a lista neve. Hozzátette, szerinte már a kampány része, hogy a feltételek közül mások csak a Smerrel való együttműködés kizárását említik. A műsorban Ravasz kiemelte, a parlamenti választás másnapján szerinte nem az lesz a kérdés, hogy RÖVIDEN Focus: Fico hazudik a legtöbbet Pozsony. A választók szerint a Smer elnöke, Robert Fico, és Stefan Harabin hazudik a leggyakrabban - derül ki a Focus felméréséből. A válaszadók 41,8 százaléka szerint Zuzana Caputová köztársasági elnök mond a leggyakrabban igazat. Caputovát Peter Pellegrini miniszterelnök (32,2%), majd Andrej Kiska (21,2%, Za l’udí) követi. Ezzel ellentétben a megkérdezettek 53,8 százaléka úgy gondolja, hogy Stefan Harabin, a parlamenten kívüli Vlasf vezetője többnyire, vagy mindig hazudik. Harabint szorosan követi Robert Fico (Smer), akiről 53,5 százalék gondolja, hogy az esetek többségében hazudik. A harmadik helyen Richard Sulik, a SaS vezetője áll - neki az emberek 49,1 százaléka nem hisz. (TASR) Fico telefonon fújta le a reformot Pozsony. Tíz perccel a szavazás előtt hívta fel Robert Fico, a Smer elnöke Andrea Kalavská egészségügyi minisztert, hogy vonja vissza a parlament napirendjéről a kórházak besorolását célzó egészségügyi reformtervezetet. „Szakmai érvek nem hangzottak el, csak az, hogy nincs meg a kellő támogatás” - mondta Kalavská a TA3 politikai vitaműsorában. Saját politikai jövőjével kapcsolatban azt mondta, szinte kizárt, hogy a választás után is marad a politikában. (TASR) ki kivel akar, hanem kivel tud kormányozni. „Akár nyolc-kilenc párt lehet a parlamentben” - tette hozzá. Menyhárt József, az MKP elnöke a műsorban ezzel szemben kiemelte, azért rekesztette be az ötpárti egyeztetést, mert a Magyar Fórum, az Összefogás és az MKP egyet tudott abban érteni, hogy a Smerrel nem lépnek kormányra. „Már 15 perc után látható volt, hogy a Híd ebben a kérdésben nem tud engedni” - idézte fel a történteket az MKP elnöke, és hozzátette, emiatt rekesztette be a tárgyalást, de nem oszlatta fel azt. Menyhárt azt mondta, így az MKP, az Összefogás és a Magyar Fórum „tovább tudott lépni”, azonban kiemelte, szerinte ez nem a megoldás végső formája, hanem egy lehetőség. „Ebben mindenkinek meg kell találnia a szerepét” - tette hozzá Menyhárt. Menyhárt még bizakodik, hogy az MKP és a Híd is közös platformra tud kerülni. Ravasz nem látja értelmét a további tárgyalásoknak. Próbálkozás Druckerrel A Sme információi szerint a Híd képviselői Tomás Drucker pártjával, a Dobrá vofba nevű új formációval is egyeztetnek az együttműködésről. Az értesüléseket a napilapnak Ravasz nem cáfolta, de nem erősítette meg! „Természetesen keressük az utat más pártokhoz, amelyek érdekeltek lehetnek az együttműködésben” - mondta a Híd alel-Hiányzó Kézfogás volt számtalan, az összefogás elmaradt nöke. A Dobrá vofba viszont tegnap délután közölte: elutasítja a választás előtti együttműködést a Híddal. „Nem gondolkozunk ilyen együttműködésről” - közölte Drucker mozgalma. Ha a Híddal nem is, néhány képviselőjével azért el tudja képzelni Drucker az együttműködést. Bugár pártjából már több képviselő „átigazolt” a közelmúltban. Peter Kresák a napokban távozott a Híd (Somogyi Tibor felvétele) parlamenti frakciójából. Ő korábban megjelent Drucker pártjának alakuló közgyűlésén, Cséfalvay Katalin és Martin Fedor pedig, akik korábban szintén a Híd-frakció tagjai voltak, már beléptek a Dobrá vofbába. falusi kisboltok Sok kisközség lakói panaszkodnak a hagyományos kisboltok megszűnése miatt. A környékbeli városok üzletközpontjai a falusi kisüzletoket is ellehetetlenítették. Előfordul, hogy egy-egy faluból 10—15 kilométert kell utazni a bevásárlás miatt, ez főleg az időseknek gond. Például a Kassa melletti Szepesapátka (Opátka) faluban mindössze százan élnek, a régi élelmiszerüzlet ma elhagyatott ház, a szomszédos Kassabéla (Belá) pedig csaknem 10 kilométerre fekszik. „A község havonta 200-300 euróval támogatta a kisüzlet fenntartását, két éve azonban úgy döntöttünk, hogy bezárjuk. Egyszerűen nem bírtuk tovább anyagiakkal” - magyarázza Mariana Spaková, a községi hivatal munkatársa. Arra, hogy az állam miként igyekszik segíteni az ilyen faluknak, nem kaptunk konkrét választ. A mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszté-Kisbolt, kis üzlet (TASR-felvétel) riumnak az volt a reakciója, hogy érdeklődjünk a gazdasági minisztériumban, amely viszont nem adott tájékoztatást. Csehországban a kisebb községeket segíti az állam. A fejlesztési minisztérium a szolgáltatások hozzáférhetőségi programjának keretében az 1000 lakost nem meghaladó községeknek támogatást nyújthat üzletfelújításra, vagy a mozgóárus működésére. Az igénylő település akár az összköltség 70 százalékát kaphatja támogatásként, maximálisan 2 millió cseh koronát. Michal Kalinák, a Szlovákiai Városok és Falvak Szövetségének (ZMOS) a szóvivője elmondta, a hazai kis falvakban összesen 300 ezer ember él. A ZMOS felméri, hogy hány községben nincs élelmiszerbolt. „Szeretnénk kidolgozni egy mechanizmust, hogy az önkormányzatokon keresztül hogyan lehetne támogatni akár állandó kisbolt, akár mozgóárus működését” - szögezte le Kalinák. (sb) Kevesebben akarnak a lakhelyüktől távol dolgozni SZALAY HAJNALKA Egyre kevesebben hsjlandók arra, hogy a lakóhelyüktől távol dolgozzanak - derül ki a professia.sk friss méréséből. Pozsony. Trencsén megyét leszámítva mindenhol körülbelül két százalékponttal nőtt azok aránya, akik a lakóhelyük környékén keresnek munkát. Emellett csökkent a száma azoknak, akik hajlandók utazni a munka után. A legnagyobb arányban az Epeijesi kerületből utaznának rendszeresen az emberek, míg a Pozsonyi kerületben élők a legkényelmesebbek, az előbbi megyében 23%-os a hajlandóság, az utóbbiban csupán 2%. A Nyitrai kerületben 87% azok aránya, akik csak a lakóhelyük környékén vállalnálak munkák míg a Nagyszombati kerület lakosainak 82%-a gondolkodik hasonlóképpen. A felmérésből az is kiderül, hogy a fővárosban dolgozni sem olyan csábító már, mint például két évvel ezelőtt. Csak Pozsony megyében nőtt azok száma, akik hajlandók lennének a fővárosban dolgozni. Nagyszombat megyét leszámítva, ahol az idei eredmények megegyeznek a két évvel ezelőttiekkel, az összes kerületben csökkent néhány százalékponttal azok aránya, akik hajlandók lennének a fővárosban munkát vállalni: legkevésbé a Kassai, a Zsolnai, a Trencséni és az Epeijesi kerületben élők dolgoznának Pozsonyban, míg a pozsonyiak után a Nagyszombati és a Nyitrai kerület lakosai számára vonzó a fővárosi munkapiac. A kassai régiónak az elmúlt két évben sem sikerült vonzóbbá válnia a munkavállalók számára. Az Epeijesi kerület lakosainak pusztán 22%-a mondta, hogy munkát vállalna a szomszédos megyében. Az összes többi kerületben élőknek kevesebb mint 4%-a válaszolta, hogy munkába állna a keleti megyében.
